Viharsarok népe, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)
1950-09-24 / 223. szám
6 VIHARSAROK NÉPE Mit adott az ötéves terv a nemzetiség! dolgozóknak ? A magyarországi nemzetiségeknek évszázadokon keresztül elnyomatás volt a sorsa. A Hortliy- rendszer megfosztotta a nemzetiségieket saját kultúrájuktól; anyanyelvűktől, nyelvük továbbfejlesztésének lehetőségétől, uszított ellenük és mindent elkövetett erőszakos magyarosításukra. Felszabadulásunk óta a nemzetiségiek sorsa hazánkban nagyon megváltozott, kormányzatunk a sztálini nemzetiségi politikát véve alapid, széleskörű ön- kormányzatot, a magyar állampolgárokkal egyforma jogokat biztosított nekik, alkotmányunk törvényre emelte jogaikat. Megalakult a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége, a Magyarországi Románok K till úrszövetsége és a német nemzetiségiek is egységbe tömörüllek. A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének körülbelül 140 ezer szlovák dolgozó a .tagja. Szlováknyelvű hetilapjuk van, gyermekújság, úttörőújság jelenik meg a szlovák ifjúság számára, 21 könyvtáruk van az országban. Közöltük a legnagyobbak Békéscsabán, Tótkomlóson, Medgyesegyházán, Pitvaroson, Mezőberényben, ahol a haladó szlovák irodalom, a szocialista magyar irodalom és a nagy orosz írók műveit olvassák. Budapesten a Bajcsy-Zsi- linszky-áli szlovák kultúrolthon- ban minden szlovák és cseh folyóiratot meg lehet találni. Az országban szerte újraélednek a szlovák kultúra hagyományai, a gyönyörű népi láncok, népszokások, dalok. Szlovák kultúrautó járja a megyéket, városokat, falvakat, szlovák kultúrcsoportok- kal, hogy az egyes vidékek így kullúrkapcsolatot tarthassanak egymással. — Nagy a fejlődés a szlovák gyermekek oktatása területén is. A szlovák községekben több mint tízezer gyermek tanul a saját anyanyelvén. Budapesten, Békéscsabán, Tótkomlóson nyolcosztályos általános iskola működik, sőt Békéscsabán van szlovák gimnázium is. Volt-e valaha ilyen Magyarországon? A főiskolák is megnyitották kapuikat a nemzetiségiek előtt. A pedagógiai gimnáziumban Budapesten 30 szlovák fiatal készül honfitársai anyanyelvén való oktatására. Gyulán románnyelvű gimnázium van s az iskola J. C. krímii román hazafi nevét viseli. Baltonyán, Méhkeréken és Gyulán román népi tánccsoport van. A román nemzetiségi dolgozók is ápolhatják saját kultúrájukat, saját anyanyelvükön tanulhatnak, de így van ez a délszlávolc- kal és a más nemzetiségű dolgozókkal is. A hároméves terv és az ötéves terv .mindinkább többet biztosít beruházásaiból a nemzetiségi dolgozók számára, így például a békéscsabai szlovák kollégium a legutóbbi időben- 15 ezer forinton felüi kapott pénzt csak renoválásra. A kollégium növendékei új láncruhákal, szövetségi ruhákat és úttörő ruhákat kaplak. Legutóbb a kollégium könyvtárát 200 kötet könyvvel gyarapították. A békéscsabai szlovák kollégium minden egyes tanulója ingyen kap ellátást. A nem bentlakó, de bé- késcsabai szlovák szülők gyermekei ott vannak estig a kollégiumban, pedagógus felügyelete mellett és csak este, vacsora után mennek haza otthonukba. Szüleik közben nyugodtan végezhetik munkájukat, gyermekeik teljes ellátása és felügyelete biztosítva van. Tanácsválasztásokra készülünk. A nemzetiségi dolgozók egyenrangú polgárai hazánknak, velünk együtt ők is készülnek a választásokra. Tudják jól, hogy a Népfront jelöltjei az ő jelöltjeik is. A nemzetiségi dolgozók is tanácstagok lesznek és ezentúl még jobban képviselhetik nemzetiségi dolgozótársaik ügyét. A sztálini nemzetiségi poliljika. kormányzatunk nagylelkűsége, a közös munka, a béke, amelynek gyümölcsét mindnyájan élvezzük, egy táborba kovácsolta Magyarország valamennyi népét. Ezért a tanácsválasztás napján egy emberként tesznek hitet a nemzetiségiek is a Párt, a Népfront mellett. Uj utakon as ipari tanulóképzés A szocialista társadalom építése uj. meg uj távlatokat nyit meg a fejlődés előtt minden irányban. Megváltozott, vidámabb lett egyéni életünk; politikailag éretebbek lettünk és a ten gazdálkodás kiépítéssé közben uj, meg uj erőket kell bevonnunk egyre nagyobbodó nemzetgazdasági követelményeink kielégítésére. A hároméves terv után az ötéves terv világosan mutatja, hogy csak erős, egyre növekvő iparral tudjuk az előttünk álló hatalmas feladatokat megoldani. A iszont iparunk további növekedéséhez uj szakmunkások tízes százezreire van szükség. Az ipari tanulók, az úgynevezett «inasok a múlt mostohagyermekei voltak. A «mester ur;> és a «főnök ur > ugv bánt velük, mint a kénvur a rabszolgákkal. A belépéstől a «felszabadulásig» pofon, éhbér és elbocsátás volt a tanulók bére, ipariskolába nem mehettek, mert akkor kiesés állt volna be a tőke emelkedésében. De az iskolák sem álltak hivatásuk magaslatán, csupán szükséges rosz- szat jelentettek a tanulók szemében. Felszabadulásunk óta nagy változás állt be e téren is. 1949-ben meghozta kormányzatunk az uj, demokratikus tanulólörvényt, amely, szabályozza a tanulóit munkáidé- jfét, a munkabért és a fizetéses• szabadsagot. A szakolatás elmélyítése érdekében már a hároméves terv ötezer tanuló számára biztosi? tolt egészséges lanulóotthont, az ötéves terv folyamán pedig egyre emelkedik a tanulóoHhonok száma. Elősegíti a szakoltatást még a szaktanárok, szakelőadók képzése is és az is, hogy a heti á8 óra munkaidőből a tanulók 11 óra helyett 20 órát töltenek az iskolában. Különös gondot fordít kormányzatunk arra is, hogy az egyes szakcsoportba tartozók együttesen nyerjenek kiképzést. Gyulán az ácsipari, Mohácson a kőmiives- ipari tanulók vannak összegyűjtve az országból, hogy jó politikai vezetés mellett, egységes, alapos ipari oktatásban részesüljen-ik. A tanulóképzés kondekációs. Együtt vannak fiuk és lányok, hogy levetkőzzék azt az elzárkózottságot és félszegséget, amely annyira jellemezte a múlt fiatalságát. Öt hónapig az. iskolában tanulnak a növendékek, utána hét hónapig üze-; mekben dolgoznak és csak azután mennek szakvizsgára. Az idei tanévben 50 ezer tanuló 132 szakosított iskolában 1 ezdi fmeg a tanulást. Az év elején 38o üzemi szakmunkásból képezlek ki szakoktatót. Bevezették az ipari szakiskolába a heti két órában, a testnevelést is. Békés megyében, sőt a In'kés- csabai ipari szakiskolában nagy beruházások folytak. A csabai ipari szakiskola a hároméves terv keretében 80 ezer forint értékben A pénzügyminisztérium felhívja az ötéves terviről csonkot vény tulajdonosainak figyelmét, hogy kötvényeiket gondosan őrizzék meg. Az első sorsoláson ki nem húzott kötvények ugyanis 5 éven belül, 9 nyereménysorsoláson vesznek részt, amelyen ugyanígy gépekkel berendezett tanulóhelyet, valamint aő ezer forintot kapott tatarozásra. Az ötéves tervben vízvezetéket kap és már kapott uj padlóra lő ezer forintot- valamint 10 ezer forintot újabb tatarozásra. Ez az i-kola tavalyi »éliskola« volt. Az ipari tanulóképzésben azonban még mindig akadnak hibák. A pedagógusok sokszor gépiesen végzik munkájukat, egyes üzemi szakmunkások a melléjük beosztó t ipari tanulókat nem elég lelkiismeretesen tanítják a szakmunkára, inkább segédmunkásként használják fel őket. Az ötéves terv nagy feladatokat ró ránk. A tanácsrendszer Magyar- országa soha nem látott fejlődést biztosit. Álljanak az ipari tanulókat nevelő pedagógusok és szakmunkások hivatásuk magaslatán, az ipari tanulók pedig használják ki demokráciánk adta lehetőségeket : legyenek iparunk fegyelmezett, jó katonái, hogy a kardcsörtető háborús uszilókkal szemben a munka fegyverével vívott békeharcunk győzelmes legyen! olyan nyeremények kerülnek kihúzásra, mint az első sorsoláson. A legközelebbi húzás már 1951 márciusában lesz. Amellett öt éven belül mindenki visszakapja az államnak kölcsönadott ös?.- szegékel is. A pénzügyminisztérium felhívása az ötéves tervkölcsönkötvény tulajdonosaihoz Asszonyok élete a kolhozokban Még nem, érkeztem odáig, a sok munka miatt, ami rám ear a Szovjetunióból, való haza jövetelemkor, Hogy a Viharsarok Népéken beszámoljak tapasztalataimról. Meg azért sem, merthogy á,Janiiéin jötték és jönnek hozzám a szomszédok, meg főleg a tanyákról és kérdik: Na, Szabóué mesélje csak: > Mit csinálnak az asszonyok a kolhozokban, De úgy ám, ahogyan van.« Én mindenkinek elmondom szépitgetés nélkül a tapasztalataimat. Knkoriiatörés közben a tszcs tagokkal beszélek, esténként, szalad időben as ismerős és ismeretlenekkel, főzés közben azokkal, akik hozzám jönnek, — így telik cl a napom. Ne haragudjanak hát cite, hogy így aztán kevés időm volt kihasználatlan és az újságon keresztül még nem értesültek ezekről a dolgokról azok, akikkel személyesen nem beszélgethettem. A szovjet asszonynak bizony mindenre van ideje a kolhozban. Mintha teljesen más világban élne; mások a gondjai, mások a problémái, de mások az örömei is. És kint a Szovjetunióban minket is rabul ejtett ez a varázs. Nemcsoda, három hétig parányi gondunk sem volt, vidáman éltünk e gűit, örullYüuk Malinu- val az új borjúk születésének. Maiina a timirjázeni k ihoz borjú- gondozója. A nagy terem, — ahol ápolja a kis borjúkat. — úgy néz ki, olyan tiszta fényes, mint egy kórház ás a fehérbe öltözött gondozókról azt hiszi az ember, hogy orvosnők. Bár Maiina még nem töltötte be a 25 évet, mégis ne rét az egész kerületben ismerik, kiváló munkájáért. Háromszorosan túlteljesíti a normáját és hét éve nem múlt ki borjú a keze alatt. Jó munkájáért meg is kapja a fizetséget, A legutóbbi elszámoláskor 30 kisbo-jút kapott prémiumként Maiina. Mit kezdett velük! — kérdezzük. Me; tolhatta v l a, de minek? A kolhoz vezetősége értékesítette a borjúkat és Mali,a megkapta az ért ükjáró többezer rubelt. Voltunk Maiina -kétszobás- konyhás, fürdőszobás lakásában is. Jtádió, zongora, szép bútor és sok, nagyon sok könyv volt, benne. És Maiina csak egy a sok közül, akiket, a nagyüzemi gazdálkodás felemelt, gazdaggá, boldoggá, vidámmá, a férfiakkal egyenjogú iá t.iit. A luíhorú igen sokat pusztított a Szovjetunió kolhozaiban. A fasiszta rablók földig rombolt ík sokhelyütt a keltű házakat, a gyermekgondozókat, napközi ot'honokat és más épületeket, de alig akad kolhoz, amelyikben még van nyoma e vandálok pusztát ásónak. Az asszonyok' az első sorokban adtak az építkezésnél is, hiszen saját,, gondtalan életük újjáteremt őséről volt szó. A gorkij-i Vörös Október kórházban is jártunk. Az összefogás hatalmasat alkotott itt, Elmesélték milyen völt és láttuk mii jen most a kolhoz. .1 tágas, parkírozott, napfényes 1 t ónak képe városi a emlékeztet; Sorra emelkednek egymás mellett a dől ózó asszonyok nagy segítői; a szülőotthon, gyermekgondozó csecsemők részéire, a nagyobbacskáknak a napköziotthon és szép pázsiton terül el a gyermekek játszótere: hintákkal, kis biciklikkel, vonatokkal. s?B.111,1 felsőd fél re. Megnézi,ük a napközioithon szobáit- Minden kis pa jbisndk' kúton 'Hűek- rény, ruha. törülköző, ányacská áll a rendelkezésére. Ok még nem tudnak olvasni, de tudják mégis mi az övék, az alma , : körter, »cseresznye«, stb. jelzése,lehűl. Ljuboskát, — aki nappal vigyáz a gyermekekre, állandóan velük tan, ■— szeretettél veszik körül. Begyei 7-tol a nap minden szakában lehet, vinni a gyermekeket s ha úgy adódik, hogy a szomszédos városból nem érkeznek haza a szülők csak másnapra, nem gondolnak re-zketve arra. hogy hát mi lehet a gyermekkel. azoic jó helyen vannak éjjel is —■ a napköziben. Arra gondoltunk mi ott, asszonyok, milyen.. óriási 1 gít ég ez és jóleső érzés fogott el bennünket, hogy a mi kormányunk is a Bárt útmutatásai szerint, az ottani mintára e yre inkább bővíti a gyermekotthon-hálózatot. Máris sok iermelöcsopt tutikban van napközi és jövőre a csoport de zömében meglesz. Természetesen a gyermekek gondozásáért, ellátásáért —. mert azt is kérdezték tőlem a vésztőiéic — nem kell fizetni a szülőknek. Ezeket, az intézményeket az állam segítségével éppenúgy a kolhoz tartja jent, mint ahogyan a kolhoz gondoskodik az öregek ellátásáról is. Voltunk a korejovoi kolhozban, alul egy 80 esztendős öreg bácsi meghívott kettőnket: tekintsük meg otthonát. Feleségét — 6 is 70 éven felül van — az asztal mellett találtuk. Kötött. 72 éves és olyan fürgén mozogtak az újjal, mint u fiatalnak. Az öreg Mihail bácsi elmondta: már lassan egy évtized» nem dolgozik — nem engedik a Hatolok —, de semmivel sem cl rosszabbul, mint, azok, akik tevékeny munkát végeznek. A kolhoz a szociális alapból biztosítja az öregek teljes ellátást és pénzt is bocsát rendszeresen a rendelkezésükre. Ezt, valósítja meg a lőkiis- házi /.Május 1« tszcs javaslatára nálunk is most a kormányzat. A szociális alap biztosítja a szülőnők részére is a segélyt, ameddig[ nem bírnak dolgozni. Meggyőződtünk róla, hogy a kolhozokban élő nők élete összehasonlíthatatlanul jobb a mienknél. A szol jet nők a családi örömökön túl lelkesednek a közösség eredményeinek fokozáséin. közös eredmények az egész szovjet ország eredményeinek növeb-se >— ez az ö igazi örömük és külön-külön a. maguk frontján harcolnak is ezért. A kolhozokban élő fiatalok élete is gondtalan, vidám, hisz biztosítva van számukra a jövő, az öregek pedig fiatalabbak, mint bármely ország öregjei. Nem csoda, hogy fiatalabbaknak tűnnek — nem törte agyon testükéi a reggeltől estig tarló robot, nz emberi munka 92 százalékát ehéyzi a kolhozokba a gép. Mikor hazajöttiink mi, nők, mindnyájan megfogadtaik. hogy elmondjuk mindenkinek, hogyan él a fejlett nagyüzemi gazdálkodásban a dc.lgozó pa.asit'.sszony. Had lássa miig mindenki az igazságot. hogy könnyebben választhasson mit.or felkeresik a népnevelők. A mi vésztői . Lenin csoportunk csal, nem 750 ú j' belépő paraszt'saladdal bővült ezideig, olyanokkal, akik a termelőrzöiét- kezetl gazdálkodásban meglátták egyéni felemelkedésük egyediül útját, de az egész dolgozó parasztság jövőjét, is. Z. SZABÓ SÁNDOR NÉ. IV :tő. a Szovjethálóim járt ) araszH;üld t-'sej békáson' gyei t. ig ja.
