Viharsarok népe, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-02 / 204. szám

VIHARSAROK NÉPE 4 __________________________________ P art és pártépítés Jól készüljünk fel az őszi pártoktatási munkára Egy népnevelő írja M tutiig, amikor az oktatási munkák beindításához fo­gunk, foglalkozunk az oktatás je­lentőségéi«!. Pártunk tagjai mind jobban felismerik az elméleti kép­zés jelentőségét s mind többen élnek a tanulás lehetőségével. Ez meglátszik megyénkben is. üzeme­inkben emelkedik a termelés, tszcs- ink, gépállomásaink, állami gaz­daságúink jót fejlődnek, egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjaink követik Pártunk útmutatását a terménybelakaritásban, a begyűj­tésben és mind többen lépnek be a termelőszövetkezeti csoportokba. Gyakran találkozunk azonban az elméleti képzés lebecsülésével, amely gyakorlatilag nyilvánul meg, — bár ma már szavakban min­denki elismeri az oktatás jelentő­ségét. Az imperialisták, a kulákok, klerikális reakciósok, jobboldali szociáldemokraták harcolnak elle­nünk, fokozzák tevékenységüket. Ezért fokozottabban fel kell fi­gyelnünk az oktatás hibáira, ame­lyek komoly gátjai lehetnek elmé­leti fegyvereink kikovácsolásának. Mindannyiunhnok már most lét. ni kell, hogy az oktatási■ munka osztályharfiunkat segíti és e.edmé. nyeink is elsősorban az oktatástól függnek. »Az ötéves népgazdasági terv uj, hatalmas feladatokat ál­lít Pártunk elé, amelyeket csak olyan, a Párthoz hii s ügyünk győzelmében biztos káderekkel le­het megoldani, akiknek eszmei- politikai és szakmai felkészültsége a szocializmus építése minden alca- dályán győzedelmeskedik.« (Poli­tikai Bizottság határozata). a z oktatás ugyanakkor harc kérdése is. Akadályokat kell leküzdenünk az oktatási mun­ka megvalósitása közben. Nem I megy majd csak úgy magától egy­szeri beindításra. »Sok a dolgom, nem érek rá« helyett, kemény munkával és egész 'pártmunkánk jobb megszervezésével Ízeli a tar nulási lehetőséget, az oktatás meg­szervezését biztositanunk. Mert vájjon ki állíthatja, hogy az oktatási munka elhanyagolását bármiféte nagyfontosságu gyakor­lati munkák elvégzése igazolhat­ja? Világos, hogy ma fokozottabb határozottsággal kell az oktatás ügyé mellett kiállanunk. Az egyéni Lehetőleg keveset használt, jókarban levő személyautót keresünk megvételre, úgyszintén táskafrógépet Ajánlatot a kiadóhivatalba felelősség elvét fokozottabban kell itt is érvényesítenünk. Pártunk funkcionáriusai, Pártunk tagjai itt sem nélkülözhetik a birálat-önbi- rálat módszerét. Számot kell vet- niök azzal, hogy vájjon minden tőlük telhetőt megtetlek-e az ok­tatás vonalán. Legalább annyi megbecsülésre van joga az oktatás­nak is, mint párlmunkánk többi ágának. Az őszi oktatási évadban az alapfokú és haladó szemináriu­mok helyett Pártunk tagságának legnagyobb tömegei az esti alap­fokú és középfokú politikai isko­lákban tanulnak majd. Már a tavalyi tapasztalatokból is világosan látjuk, hogy mind a két fokon legfontosabb az előadók, vagyis a propagandisták jó kivá­lasztása, kilcépzéte és a velük való állandó törődés. Elmondhatj uk-e, hogy mi eddig teljesen e szerint cselekedtünk? Bizony nem. A mostani esti hathetes előadókép­zőre sok ofyan eh társat javasoltak és küldtek az alapszervezeti titkár chtársak, akik valami oknál fog­va nem megfelelőek s egyrészük lemaradt az előadásokról, vagy pe­dig ami még a legvalószínűbb, nem kaptak elég támogatást a vá­rosi és járási bizottságoktól. Nem volna helyes, ha elhallgatnánk, hogy egyes járási bizottságaink ko­moly hiányosságnak engedtek te­ret felületességükkel, mind a ki­választásnál, mind különösen a mostani esti hathetes clőadókép- zők támogatásánál. A feladat az, hogy alapszerveze- tcink, a városi és járási bizottsá­gaink mégegyszer jól vizsgálják meg az előadókat, pótolják a hi­ányosságokat, Minél több munkás és paraszt előadót vonjunk be az oktatási munkába, ugyanakkor az értelmiségi elvtársak legjobbjait is. Az értelmiségi elv társaknak elő­adóként való bevonását teljesen elhanyagoltuk azzal a jóval előbbi szintén helytelen állásponttal szem­ben, hogy túlnyomórészt az ér­telmiségieket akarták VB és JB- ink előadóknak beállítani, a mun­kás és dolgozó paraszlok mellőzé­sével. Az értelmiségi elvtársak meTlbzésenek fokát mutatja pél­dául az, hogy tizenöt esti hat­hetes előadóképző iskolánkon a hallgatók közül csak öt elvtárs ér­telmiségi. Nagyon fontos mármost figyelemmel tartani, hogy a leg­fejlettebb elvtársak közül elsősor­ban az ellenőrzőket kell kijelölni s aztán az előadókat. Legtöbb he­lyen újnak bizonyul: mindenki, aki csak képzett, kell, hogy részt- vegyen mások oktatásában, tehát a propaganda munkában is. Lehet akár párttitkár, közigazgatási funkcionárius, stb. saját tanulásán kivtU még ellenőrnek, vagy előadó­nak kell lennie, mégpedig rendsze­resen. Feltétlenül foglalkozzunk a tartalék előadók kiválasztásával is. O ktatásunk minősége még at­tól is függ, hogy milyen gondot fordítunk a hallgatók ki­válogatására. Pártunk tagságának 35 százalékát oktatjuk ebben az évben. Ezért bizony már most neki kell látni a kiválasztásnak. Nem szabad elkövetnünk a tavalyi hibákat, üzemi, városi, Iszxs, gépállo­más!, állami gazdasági, falusi párt- szervezeteink hozzanak létre há­romtagú káderbizottságokat, me­lyek beosztják az oktatásba aa eh tarsakat. A káderbizottságok tag­jai: az alapszervi titkár, az ágit. prop. felelős és a pártbizalmi elv­társ. A káder-bizottságok aztán egyénenként elbeszélgetnek az elv- társakkal, barátságosan, hogy mi­lyen nehézségei voltak a tanulás­ban, milyen oktatási formában sze­retnének és tudnának eredménye­sen tanulni. A beosztásnál több­féle szempontot kell figyelemmel tartani: legfontosabb, hogy elv- társaink teljesen önként vállalják a tanulást. A szociális összetételt úgy tudjuk megjavitani, hogy a múlt évivel szemben a városokban több munkást, falun több dolgozó parasztot vonnak he. Ugyanekkor gondot fordítunk az értelmiségi, főkép a műszaki értelmiségi elv­társakra is. Nagy gondot fordítunk a tszcsk-ben dolgozó elvtársak kép­zésére, de az egyénileg dolgozó paraszt elvtársak oktatását is biz- tositjuk, mert vannak helyek, ahol általában kevés figyelmet szentel­nek rájuk. A termelőszövetkeze­tekben, gépállomásokon, állami gazdaságokban az ott dolgozó pár- tonkivüüek legjobbjait is bevon­juk a tanulásba. Í gy kell dolgoznunk, hogy politikai iskoláinkban leg­alább 25 százalék elvtársnő le­gyen. A tavalyinál sokkal job­ban vonjuk be a fiatalokat és tagjelölteket, de nem utolsó sor­ban azokat, akik valamely tö­megszervezetnek a vezetőségi tag­jai. Nem engedhető meg, hogy ők arra hivatkozzanak: »Majd mi a tömegszervezetek tanfolya­main tanulunk«. Bizony, pártve­zetőségi tagjainknál is gyakran előfordult, hogy nem voltak be­osztva tanulásba. Hogy ki mi­lyen politikai képzettséggel ren­delkezik, az nagyban megszabja az illető beosztását Azt a hibát azonban számoljuk fel, hogy sztahánovistákat, élm uniósokat, brigádvezetőket, a termelésben jól teljesítőket kihagyjuk a poli­tikai képzésbőL S végül a leg­fontosabb: — a Párthoz, aSzov- jetúnióhoz. való hűség, az érte való munka, amit soha szem elől ne tévesszünk. A tanulásba való beosztásnál párlbizalmi és népnevelő elv társainknak az ok­tatásban, tanulásban is élen kell járniok. Városi és járási pártbizottsá­gainknak már meg kellett szer­vezniük a városi járási ellenőrző csoportokat, s haladéktalan L mogatást kell nyujlaniok az alap- szervezetekben az oktatási mun­ka előkészítéséhez. A Városi Bi­zottság, vagy Járási Bizottság egyik legképzettebb tagja irá­nyításával dolgozzanak az ellen­őrző csoportok, rendszeresen ki értékelve tapasztalataikat. Az ok­tatással a pártbizottságok, a ve­zetőségek minden tagja foglal­kozzon. El kell érnünk, hogy a politi­kai kérdések megvitatása, az ok­tatás mindinkább pártmunkánk középpontjába kerüljön s olyan közvélemény alakuljon ki, amely elítéli az oktatásjránt közömbö­seket, mely tisztelettel tekint azokra, akik rendszeresen képe* zik magukat. Tóth Géza Egyik délelőtt történt nálunk, az orosházi IX. sz. Kuliaboltban, hogy Boncaik Pál kisparaszt vá­sárolt leányának kabátot és utána beszélgetésbe kezdtünk. Örömmel mondta el, hogy a tótkomlósi «Viharsarok» tszcs tagja. Sok gonddal-bajjal küszködött, míg egyénileg gazdálkodott, ruházko­dásra gondolni se mertek volna. Mióta csoporttag, becsületesen el­végzi a reá eső munkát, nyugodt, kényelmes élete van, ráér szóra­kozni, tanulni. Leánya, akinek a kabátot vette, a félévi elszámolás­nál kapott pénzből, most megy ötéves tarvünk célul tűzi ki a mezőgazdaság elmaradásának fel­számolását nemcsak a növényter­mesztés, de az állattenyésztés te­rén is. Az új, korszerű állatte­nyésztés megvalósításához tudomá­nyos megalapazottság is szüksé­ges. Ennek érdekében, hívták most életre ez Állattenyésztési Kutató­intézetet. Az új intézmény hiva­tása elsősorban az, hogy rend­szerességet és főleg torvszorfiséget vigyen be az állattenyésztéssel kapcsolatos kutatómunkába. Az • • • gimnáziumba. Tudja, ezt sohasem érhette volna meg, ha a Szovjet­unió dicső katonái nem jöttek volna 'felszabadítani hazánkat as elnyomás alól. Neki a demokrá­cia hozta meg a szép életet a biztosítva van lánya jövője is. Csillogó szemmel mondja: ezért hálás is leszek, azért is mond­tam el mindezt, hogy a még két­kedő, habozó paraszttársaim aa ón példámból is lássák, mi a való­ság, hogy érdemes nagyüzemi gaz­dálkodást folytatni. Vári László népnevelő, Orosháza. intézet az élenjáró szovjet agro4 biológia vívmányait, az ottani feji lett állattenyésztés eredményeit éé módszereit kívánja a magyar vm szonyoknak megfelelően alkalmaz­ni. Az intézet fő célja a legjobb állatfajták kitenyésztése és annak a megállapítása, hogy az állatok istállózása, gondozása éa a kör-J nyezet egyéb körülményei meny­nyiben befolyásolják. az állatok számszerű gyarapodását és minő-- súgót. A NÉPNEVELŐ válaszol Népnevelő elvtársainktól mind több és jobb munkát kiván ak meg az egyre nagyobbodó feladatok. Újabb ts újabb módszerekkel kell fellelniük $ ma már sok új szemponttal gazdagították nép­nevelőink az agitácict. Eddig általában csak beszéltek egy-egy kérdésről, de ma már konkrétan is alátámasztják, nemcsak szó­val, hanem tettekkel is szavaikat és szélesítik a népnevelő, ági- táciús munkát. Ilyen új szempontból gazdagította a békéscsabai «Kossuth» tsZcs-ben dolgozó Téglás István elvtárs is agiíádós munkáját. Nem­csak beszélt a tszcs-röl, hanem m5g is hívta a kívülálló dolgo- zékat, hogy nézzenek körül és ismerjék meg a csoport belső életét. Téglás elvtárs igyekezett a kí­vülálló dolgozó parasztoknak min­den szempontból megmagyarázni, hogy mennyivel jobb és nyugod- tabb életkörülmények között él­nek a nagyüzemi gazdálkodás dol­gozót Csarnai Islvánné és Szabados Istvánné testvérek. Mikor 1 églás ehtárs náluk járt a szervezés al­kalmával, hát ők is rémhírrel jöttéit elő Mi Lsz a kukoricánkkal? Ki fog­ja letörni. Azt mondják, aki be­lép a csoportba, onnan haza sem jöhet. — Ne higyjék el ezt a rá­galmat, — válaszolt Téglás elv társ az asszonyoknak. A két asszony még arról beszólt, hogy nem isme­rik a csoport belső életét, nem is tudják elképzelni, hogy milyen is né és Szabadosné döntöttek jövőjükről, beléplek a Csoportba. Téglás elvtárs minden körülmé­nyek között nagy gonddal végezte munkáját. Pressziót egyáltalán nem használt senkivel szemben. Ott van például Cselovszki Mátyás dolgozó paraszt esete, aki ló—iá hold földön dolgozik mint részes- művelő. Cselovszki Tamás azt mondotta Téglás elvtársnak, ha tagositanák azt a földterületet, ahol ő dolgozik, akkor belépne a csoportba. Erre Téglás elvtárs válasza az volt, hogy ez helytelen álláspont, mert akkor ő csak a kényszer hatása alatt lépne be. Már pedig a tszcs-be csakis az önkéntesség alapján veszünk fel tagokat. Téglás elvtárs legmesszebbme­nőkig igyekszik agitációs munká­ját elvégezni. Még a postát is be­Állattenyésztési Kutatóintézet létesült lehet ott az élet. Téglás elvtára elmagyarázta, hogy dolgoznak, hogy élnek a csoport tagjai. A két asszonyt aztán, a munkasze-- vezés kezdte érdekelni. Téglás t társ elmondotta nekik, hogy min­denkinek beleszólása van minden­be, hiszen ezért társasgazdálkodás. Elmondotta azt is, hogy mindenki erejéhez és tudásához mérten veszi ki részét a munkából. Ivi, hogy dolgozik, úgy veszi hasznát. Az­tán elmondotta saját munkája eredményét, azt, hogv mennyit tu­dott keresni. De minden szónál többet ér, ha személyesen is rheg- gyöződik a valóságról az ember, így Téglás eb társ meghívta látoga­tóba a két asszonyt. Mikor eljöt­tek, mindent megmagyaráztak ét megmutattak nekik. A Játogatál eredménye az lelt, hogy Csornai­kapcsolja agitációs munkájába jabb Téglás Gábor únokaierstv. re* pillanatnyilag Budapesten tartóz­kodik. Téglás elvtárs beszélgetett vele már a csoportban való be­lépésről, de akkor még nem dön­tött Gábor, hogy belép-e of csoportba. Téglás István elvtárs ez-: ért elhatározta, nem vár addigi míg a Gábor hazajön. Arra való # posta, hogy elvigye a levelet. így aztán elhatározta, hogy a legkö- zc'cbbi napokban levelet ir GáJ bornak és megkérdezi tőle, mi aa álláspontja. Döntött-e már a be-* lépésről. Téglás elvtársnak ez az elhatá-í rozása is azt igazolja, hejgy a jói agitátor előtt nem lehet akadá!' még a távolság sem, ha munkájúk megfelelően el akarja végezni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom