Viharsarok népe, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-02 / 204. szám

VIHARSAROK NÉPE KÉSZÜLNÉK A TERHELES BEINDÍTÁSÁRA a Mezőhegyest A Mezőhegyesi Cukorgyár dolgo­zóit boldog öröm tölti ©1: lefejezték az üzem karbantartási és felújítási munkálatait. Minden gép a helyén, minden újjáéledve... Elsején és másodikén főpróbát tartanak, hogy ellenőrizzók: jó munkát végeztek-e? S eztán szeptember 11-én teljes lendülettel megindul a cukorrépa földolgozása. Az üzem vezetősége, a dolgozók inár készülnek a nagy szezonra a hosszúlejáratú versenyszei sédetek kötésével. Az üzemi pártszervezet népnevelői minden tudásukkal és igyekezetükkel azon vannak, hogy az üzem valamennyi dolgozója kös- 6ön versenyszerződést, hogy a ter­melékenység emelését ezen keresz­tül biztosítsák. Annál is inkább fzükséges a szerződéskötés, mert a dolgozók az egyik üzemi gyűlé­sen határozatta foglalták: az üzem előirányzott torvét túlteljesítik s a mennyiség meHott a minőségi mun­kára is törekszünk. Ennek a l a'áro- eati pontnak a telepítését a hosz- ezúlejáratú verseny szerződés bizto­sítja. Hogyan mozgósít a pártszervezet a verseny kötésre? A népnevelők a reggeli idő alatt itegyüléseket tartanak *t n.e. magva. á zik a dolgo óknak: a hosszúlejáratú versennyel a ter­melékenység emelését segíted elő, a Lékét erősíted. .* A kisgyőlé-eken kívül hangszó­rókon bemondják a legjobb telje- sítménvt elért dolgozók neveit és felhívják a figyelmüket: »teljesít­ményedet fokozhatod, ha verseny- ezerződóst kötsz.« A pártszervezet mozgalmi indulókat küld a jól tel­jesítő dolgozóknak. A gyárudvaron liatalmas, színes verseny táblák a legújabb eredményekről beszélnek. De még a faliújságokon is felhív­ják a dolgozók figyelmét a ver- senyszerződés jeleni őségéi«. Eddig az üzem dolgozóinak majdnem a fele. SSS dolgozó kötött hosszú» lejáratú versenyszerzódést A versenyirodára naponta mennek a dolgozók s a Rákosi elvtárs arc­képével díszített kis könyvecskékbe egymás után írják be vállalásai­kat. «.. Mint például Bozó Károly lakatos csoportvezető, aki többek között vál­lalta, hogy a munkákat a kitűzött idő előtt végzi el, csökkenti a so­le] tét. Két országos versenyfelhí­vás is került a kis könyvecskékbe. Janovszki Márton kőműves cso­portvezető, az ország valamennyi cukorgyárának kőműves csoportve­zetőjét kihívta versenyre. Urban­csok Mihály elvtárs pedig az ország összes cukorgyárainak utótermék- cukorfözőit hívta ki versenyre. Az élenjárók példáját lelke ren követik az üzemrészek dolgozói s egyse többen kötnek versenyezel ződéat. Az eddigi eredmények a párt- szervezet jó munkáját bizonyítják. Az üzemi bizottság azonban nem tölti be kellően feladatát nemcsak ezen, de más téren sem. Sok esetben azt a munkát, ami az üb-bez tartozik, az üzemi páitszer- vozet végei el. Az üb. gyönge mun­kájának eredményeként a szakszer­vezeti bizalmiak sem kapcsolódnak bele a munkákba eléggé, a Párt népnevelőivel nem tartják a kap­csolatot. Feladata tehát az üzemi bizott­ságnak, hogy sürgősen nézzen kö­rül a maga portáján. A hibákat javítsa ki, hasson oda, hogy a bi­zalmiak, az üzemi pártszervezet út­mutatása alapún dolgozzanak. Ve­gyen példát a Párt népnevelőitől, igyekezzen az üb. javítani a felvilá­gosító munkám, hogy a dolgozókat, akik a Párt vezetésével és irányítá­sával láza an készülnek a nagy sze­zonra, az üb. is támogatni tudja és igy a vériényjszerződésekben vállal­takat maradéktalanul teljesíteni tudják, (Adász) Hogyan biztssíifeatiák állami gazdaságaink a minisztertanács határozatának pantos végrehajtását? — Elíögadjuic’! .elfogadjuk. — mondta, több dolgozó szinte egy­szerre a c»orvá;i állami gazdaság üzemi értekezletén. ’— Sőt —‘ magyarázta tovább Lunczer Endre üzemi pártitkár — ©Hantervot készítünk, mely sze­rint mi közvetlen a törés után silóba hordjuk a kukorica szárát s igy négy nappal a törés után te be is fejezzük a kukorica betakarítását. Hat nappal hama­rabb, , mink ^itlu^h*ítert&u4fi9, ka-* tározata előírj % Hagy lelkesedés közepette, egy­hangúan csatlakozott minden dol­gozó a versenyhez. Mindez kei­den történt, az üzemi értekezle­ten, ahol felolvasták a sóskúterei állami gazdaság dolgozóinak ver­senyfelhívását. Csak egyhetes msukaterve! készítenek-óta eltelt jónébány nap. El­készült az ellenterv is, amely sze­rbit az állami gazdaság ötven holdnyi kukoricáját hat nap alatt letörik s a szárat pedig közvet­len a silóba hordják. Az azon­ban még mindig nincs eldöntve, begy kik vesznek részt, helyeseb­ben mely brigádok, vagy munka­csapatok végzik a kukorica beta­karítását. De nem dőlt el még Az sem, hogy az állami gazdaság mikor, melvik héten kezdi el a kukorica törését. — Csák egyhetes munkatervet készítünk, — magyarázza az ál­lami gazdaság vezetője. — A ku­korica is zöld meg, mert későn vetettük ... Ez mind igaz. De az is való­ság, hogy ilyenkor ősszel, nap mint nap szaporodnak a munkák. Ezt bizonyítja az is, hogy már megkezdődött a gyapot szedése is, amely a «Zója» munkabrigádot teljesen leköti. Hogy meddig? Egé­szen a kemény fagyok beálltáig, tehát novemberig. így ez a mun­kabrigád kiesik a kukorica, de még a cukorrépa betakarítási mun­káiból is. De más munkák is adódnak még szeptember és októ­ber hónapokban. Sőt megkezdődik az ősziek vetőre is. Akkorra pedig feltétlen be kell takarítani az őszieket, a kukoricát, cukorrépát, stb. « Mindehhez munkaerő kell. Ma pedig Osorváson ugyan úgy, mint a megyében, munkaerőhiány mu­tatkozik, vagyis jóformán a mär meglévő munkaerővel kell elvé­gezni az ősziek betakarítását. Mi a feladat? A «Zójas brigád munkacsoport­jai, igy Virágos Erzsi munka­csapata is, már előre Ígért?, hogy örömest segít az ősziek — kuko­rica, cukorrépa, stb. — betakarí­tási munkáiban, ,ha a munka ép­pen megkívánja. Ez azonban nem elegendő, a gyapot állandó, folya­matos érése miatt sem. Ezért tehát minél előbb biztosítani kell az ősziek betakarítási munkáihoz fel­tétlen szükséges munkaerőt. Ha ’nőik" is napra, do nrég kell hatá­rozni a törés kezdésének időpont­ját, vagy is a heti munkait?, rven kívül havi, sőt negyedévi munka- terveket is ajánlatos készíteni. A munkatervek készítésénél pedig feltétlen figyelembe kell venni a szokásos időjárási viszontagságo­kat, a meginduló őszi esőzéseket, a szántás-vetés megkezdésének ide­jét, etb. Az ilyen gondos előkészitós után egész biztos, hogy a c&orvási ál­lami gazdaság, de a megye többi állami gazdasága is maradóknól- kül, időre végrehajtja versenyben vállalt kötelezettségét és a mi­nisztertanács határozatát. (f) Tanyai elő tize tőinkhez! Felkérjük tanyai előfize­tőinket, ahová dijbesze- dBink nem jutnak el, hogy a kiküldött postai csekk felhasználásival esedékes előfizetési dijai­kat okvetlenül küldjék be. KIADÓHIVATAL. Hirdetések felvétele Békésen P CS KI könyrüslcíben Szécbenyl-tér, Bérház. A csávázott vetőmag biztosítja a jővőévi jó termés sikerét A földművelésügyi miniszter rendelettel tette kötelezővé a búza Ó3 az árpa vetőmagjának csávó- zását. A búza egyik legveszedelme­sebb, vetőmaggal terjedő ellensége' a büdös, vagy koüsiög. A jelen­léte már a kalászkányác-kor fel­ismerhető, mert a fertőzött nö­vények sütótebb zöldek és alacso­nyabb szalmájuak, mint az egész­séges. Később az ilyen kalászokat, ha közelebbről megvizsgáljuk, a magvak helyén duzzadt, csomók­nak látszó, úgynevezett üszögös puffancsokat találunk. A puffancsokban lévő üszög- gomba millió és millió magot képes megfertőzni, ezért min­den dolgozó parasztnak egyé. ni érdeke is a csóva zés, a fer­tőtlenítés elvégzése. Eredményt kizárólag nedves csá- vazással érhetünk el és a rende­lőt is kimondja a nedves csává- zás használatát. A nedves csáváz® legrégebben használt és legjobb hatóanyaga a rézgálic (kékkő), amelynek egy százalékos oldatát használjuk, te­hát 100 liter vízben 1 kg réz- gálicot oldunk fel. Ennél nagyobb vagy kövesebb mennyiséget ada­golni nőm szabad, mert ha ke­vesebbet használunk, akkor a ve­tőmag csirázóképességét tönk re te­szi. Az oldatot úgy készítjük el: Törjük meg durvára a réz- gálicot és tegyük bele egy vá­szonzsákba, kössünk rá zsi­neget és eiesszüdt bele a fa­kódba, vagy hóidéba, annyira, hogy a viz a zsákot teljesen ellepje. Ha a rézgnlio feloldódik, álkor eUcezdhetL jüJe a csávó zást. A rézgálicos oldaton kívül hasz­nálhatunk még a gyakorlatban jól bevált gyári készítményíí higanyos esávázúszerefcet. (Higozán) Az őszi-árpát az ilyen higanyos szerek­kel kall megcsavarni, mert a xóz- gálioos eljárás az árpánál nem eredményes. A higanyos esáváaó- szarek alkalmazásinál a csomago­lásban feltüntetett használati uta­sítást szigorúan bo kell tartani. A csávázási eljárásokon kívül a legismertebb és a legjobb az u. n. Linhart-féle kosaras, vagy folytatólagos esásxízás. Ennek az eljárásnak az a lénye­ge, hogy a vetőmagot nem köz­vetlenül a bakádban, vagy fakoráé­ban lévő csávázóoldatba öntjük, hanem viszc rizsák kai bélelt két ült fűzfakfleárba. A maggal telt kosa­rat merítsük belő a kádba, vagy a hordóba annyira, hogy azt a folyadék ellepje. Az áztutás és s kövére?« követbe »tóban a beteg ée a fertőzött magvak, valamint a tisztítás után bentmaxadt ' léá.ia- aseaaok a fel színre kerülnek. Eze­ket leszedjük és a későbbiek során megaonmri sitiük, elégítjük. A esá- vázás ideje egynegyed óránál liosz- saabb nem lehet, mert a csira- képességet a hosszabb ideig tartó esavázás lerontaná. Egynegyed éra alatt a vetőmag kellő mennyisé­get tud az oldatból felvenni, 25 kg mag általában 4 liter oldatot vesz fel. Ezt a menny béget ugyan­olyan erősségű oldatból pótoljuk. fOO liter csávázó oldat kb. 300 kg vetőmag fevtőileuité- séhez elegendő. A urnáik ismert eljárás az úgy­nevezett közönségéé kádesávázáe Az előbbitől csak annyiban téi el, hogy a vetőmagot egyenesen a csávázó oldatba töltjük és as oldatot az egynegyed óra elteltévé, leeresztjük. Vagy ha az edény­nek nincsen leeresztő csapja,, ak­kor rrtkaszövéeű zsákvásy.onnal egy másik edénybe átszűrjük. A rézgóliccal fertőtlenített, illetve csávázott vetőmagot a Cfdvázás napjától Izét héten belül el kell vetni. A higanyos szereikkel csávázott magvakra ez az időpont nem ér­vényes, mert az ilyen szereikkel megcsávázott gabonát nem keli záro3 határidőn belül elvetni. A csávázott vetőmagot szellő? helyen át kell lapátolnunk és meg kell szárítanunk. A csávázott ma­got olyan zsákokba tegyük, ame­lyet már előzőleg vagy a csá' ázó­oldatban, vagy pedig forró vízben kimostuk. A visszamaradt oldat valamint a megrsávázott vetőmag emberre éppen úgy, mint állatra, egyaránt mérgező. Ezért az olda­tot olyan helyre öntsük, ahol em­ber, vagy állat nem Férhet hozzá. „Ela U&zekkd H&Awtól!" című film bemutatójával még közelebb került egymásba* a hős koreai nép harca és a békéscsabai dolgozók építő miutnúja Ismét ünneplőbe öltö­zött a békéscsabai Apolló mozi. A szovjet, magyar és koreai zászlók mellett egyenruhás szabadsághar­cos fi'talok állnak duz- örséget. A Szabadsághar­cos Szövetség rendezésé­ben mutatják be az sEl a kezekkel Koreátóli című dokument fil­met. Korea történői­mével ismerkednek ezen az estén a békéscsabai üzemek dolgozói. Annak az országnak történeté­vel, amelyikről ma annyi szó esik a munkapadok mellett az üzemekben és otthon is. Nem ismeretlen a/nmk a hősi harcnak a története, melyet a ma­roknyi kormi nép viva* elnyomók elten. Hiszen a békéscsabai üzemekben is a koreai hétnek szebb­nél-szebb eredményei azt bizonyították, hogy a dolgozók magúiénak érzik ezt a harcot. Ezen az estén még kö­zelebb került egymás­hoz a koreaiak harca és és a békéscsabai dolgo­zók építő munkája. Koreáról beszélnék... És lleli-h József, a Kö­töttárugyár öreg munkása úgy érzi, a saját életéről beszélnek. Hiszen ez lőtt neki is az volt a sorsa, ami milliónyi koreai munkásnak. Kizsákmá­nyolás, munkanélküliség, éhezés. És ha talaki a szavát merte felemelni, vagy a munkások sztráj­kokkal feléltek az elnyo­móknak, itt is, ott is rendőr kardlap, börtön volt a válasz. És Észak-Koreába* Is az a csillag ragyogott fel a munkások felett, ami itt. A hős szovjet katonák oda is új életet vitték. Azóta ott is, új gyárak nőnek ki a földből, él munkások, szta- hármvisfák építik az or­szágot. Ott is a Szovjet­unió nyomdokán járnak. Vj, szabad élet nő ki a romokból. Ezt az életet, az 'új gyárakat akarják dvennt Koreától. A szabadságot, amiért annyi hős szovjet katona vére folyt el. Azt akarják, hogy az é'et, az épít:s helyét itt is a pusz­tulás váltsa fél, mint Dél- Koreában. ahol amerikai csizmák tapossák el a nép szabadságát. Megelevenedik 0 dél­koreaiak élete is. Lakos Bandi, a Békési Tér,Hagyd, ra/c fiatal élmimkd a, ökölbeszorított kezekkel nézi. 3 egyre erősebb az elhatározás; Holnaptól még jobban dolgozok. Uj normám legyűrésével, til- telesítésével segítem, hogy a délkoreai romok helyén is virágzó élet te­remjen. így gondolkoaik Vaniara Mária is... Lassan kivilágosodik 0 terem. A film vásznáról eltűnnék a képék. De em­lékük mélyen belevéső- dött a békéscsabaiak szi­vébe. Bencsik Mátyás. • fiatal szábadsáijh'ircosetset. és ezer társával új acé­los akarattal indul a hol­napnak. Eze itúl a szabad­ságharcos fiatalok élenjá­rói lesznek a termelő munkának. 8 ha az amerikaiak art* vetemednének, hogy to­vább terjesszék: a hábo­rúit, akkor a harcban is szembe találják ma uket Bencsik Mátyásékkal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom