Viharsarok népe, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-02 / 204. szám

VIHARSAROK NÉPE 3 Minden lc.eücdet nehéz, de már Petrovszki György is túlteljesíti nz új normát az 1st rá n - múlom bet n AZ ISTVÁN MALOMBAN va­gyunk, várjuk a lif'et. hogy felme­hessünk az ötödik emeld re. En­nek a hatalmas épületnek a ter­meiben egymás mellűit sorakoz nak a gépek és őrölik, koptat ják, finomítják, szitálják éjjel-nappal a gabonát, a lisztet Az itt dol­gozó munkások lelkesen végzik munkájukat, mert azt akarják hogy minden dolgozónak az asz­talára odakerüljön a finom fehér kenyér. BESZÁLLUNK A LIFTBE és megyünk föl az ötödik emelet­re. Itt ebben a nagy teremben fo­lyik a liszt lezsákolása. Egymás mellett sorakoznak a szép, feliét liszttel teli zsákok és várják, hogy szállításra kerüljenek. Itt dolgozik a háromtagú Petrov- szki-brigád. Pelrovszki Györgyi, a brigád vezetője szorgalmasan kötözi a zsákokat. lepecsételi, előkészíti az útra«. Ruháját, ar­cát belepi a liszt, de 5 ezzel mit sem törődik: az a fontos, hogy a munka minél jobban haladjon. Pelrovszki György, a legutóbbi kiértékelésnél 131.7 százalékos I,teljesítményt ért cl az új nor­mában.- 1IÁT BIZONY, nem hiUcm volna, hogy ilyen jő eredményt fogok elérni az új normák beve­zetése után. Annakidején én vol­tam egyike azoknak a munkások­nak, akik bizabnatianul fogad­ták az új normák bevezetését Az első héten a keresetem több. mint tíz forinttal csökkent és ez még jobban elvette a kedvemet. A NÉPNEVELŐK azonban többízben felkeresték és elmond­ták azt, hogy a beállott kereset­csökkenés csak átmeneti és ha jobban igyekszik, akkor utoléri a régi keresetét — A beszélgetések után sokat gondolkoztam és rájöttem, arra, hogy valóban változtatnom kell eddigi munkamódszereimen. A munkám jobb megszervezésével elérteni, hogy már a 33. berhé- leu Í09 százalékra teljesítettem, az elmúlt héten pedig már 131.7 százalékot értem el az új noi> mával. A keresetem ugyanakkor 16.1 forint 73 fillér lelt — MEGGYŐZŐDTEM teliát, hogy mennyire helytelen volt az akkori állásfoglalásom az új nor­mák bevezetésével szemben, mert csak rajiunk, dolgozókon múlik, hogy legyőzzük őket A ZSÁKOK SZAPORODNAK. Pelrovszki György pedig vígan kötöz tovább. Búcsúzóul erősen megszorítja kezünket és még na­gyobb lendülettel lát hozzá mun­kájához, hogy eredményét a jö­vő hélre még tovább fokozza. Meggyőzték a népnevelők, nem hallgat már az ellenség hangjára: követi az élenjárók példáját. <zs) A magyar par ászt küld öttség a Szovjetunióban Preiser litván és Kovács István tszcs elnökök a magyar pm- nasztkiildöttséggel meglátogatták a. tad csikis-tini Voro.álov-kolhozt. A kolhoz elnöke Szaid Ilodzsan U'unhodzsajov nagy szeretettel be­szélget a magyar tszcs elnökükkel Is megmutatja nekik a kolhoz gaz­dasági berendezését. A kondorost „Mtszcs fejlesztési mérlege Kedd délután van. A kondoros! »Micsurin« tszcs tagjai egymásután jönnek be a pártjrodába. Agitációs útról térnek haza. Erről számol­nak be Kocsis István ehtársnak, a párttitkárnak. — Hát bizony nein sikerült — mondja Jantyikv István elv társ. És megindul a beszélgetés. Latolgat­ják: mi oka lehet annak, hogy a tszcs 1'ej'esir.tés során eldig mind­össze öl uj belépője van a »Mi­csurin« tszes-neki’ Ali az oka an­nak, hogy — mint az elvtársak mondják — az ötből is négyen ggondo'ták magukat«, vissza- lcpíek. — Az oka az elvtársak — 'í .dja Kocsis elvtárs —, mert befelé fordultunk. Azt hittük, e ég, ha jó eredményeket érünk el és a dogozó parasztok egymásután jön­nek közénk. A sok munkára való hivatkozással néni íoíyfaítsiisk felvilá- sssité, népsefetö munkát — Volt közöttünk olyan is, aki azt mondta: hiába megyünk, hiába beszélünk azokkal — szol közbe Sallai Ferenc. — így vélekedett Frankó Pál is.- — Pedig hát non így van — veszi át a szót Jantyik elvtárs. Én most másodszor vagyok Szász Mihály iG holdas középparasztnál és érzem, ha többször látogattuk volna meg, már közétik jött vol­na. De igy van ez a Kővári Mi­hály, meg Terhes András kispa- rasztokkal is. — Hát az igaz, ha látták is a* egyéni eg dolgozó parasztok, hogy jzép a termésünk, hogy ia mázsás átlagot értünk el a búzából, azt nem tudták, hogy félévi elszámo­láskor iS forintos munkaegységgel számoltunk eh Nem tudják, hogy nekünk a hattagú családnak meg­van egész évre való fejadagunk, hogy a fejadagon kivüi kaptunk 3o6 kilogram árpát, 106 kilogram rabot-borsót. Nem tudják, hogy ezenkívül még lö'y I forintot is kaptunk — magyarázta Józta Ba- lázsné elvtársnő. — Hát bizony — teszi hozzá Sallai elvtárs —, ezt nemigen tudják. Nem tudják azt sem, hogy üzemi alapunk félmillió forint. — Hogy ez igy van elvtársak — mag .arásza Kocsis evtárs —. mi magunk vagyunk az okai. Mert nemcsak, hogy beleié fordultunk» hanem egyenesem elzáskézM a kmüáilóktM Hogy ne mondjak többet, táblát tettünk ki, melyre kiírtuk: Ide­geneknek tilos a bemenet! Ez a felfogás uralkodott nálunk. Soha nem szerveztünk egyénileg dol­gozó parasztokból csoport! átoga­De éppen ez a »mérleg« figyel­mezteti a kondorosi »Micsurin« tszcs tagjait arra, hogy a katonák­nak tudniuk kell azt is, hogy milyen célért harcolnak. A »Micsurin« tszcs tagjainak is tudniok kell, hogy nemcsak saját egyéni boldo­gulásukról van szó, hanem arról, hogy a faiun is győzelemre vigyük a szocializmust. Arról van szó, hogy az 56 »katonát« kövessék tizen és százan, akik ma még a fault útját járják, akiket nem idegenként kell kezelni, ellenkező­leg, oda kell vinni őket, meg kell Ismét örömmel keresem föl Pár­tunk megyei lapját, hogy ezen keresztül is beszámolhassak cso­portunk, a szarvasi .«Táncsics» szép eredményeiről. Alkotmányunk ünnepén 13 új tagot vettünk fel ünnepélyes keretek között. A be­lépők között van Hedvegy Mihály köaéppaxaezt is, aki 11 kát. hold­dal lépett be. Belépéskor elmond­ta, hogy igy akar hozzájárulni a szocializmus építéséhez. Hogy milyen előnyös a nagy­üzemi gazdálkodás, azt mutatja a mi kis csoportunk terméseiedmé- nye is. A gabonafélékből is szép eredményt értünk el, most a gya- poftermésünk ígér szép jövedel­met. Tavasszal a reakció igy eké­séit suttogni, nem lehet gyapotot fást, igy nem is volt alkalmuk ne-1 kik, hogy megismerjék belső éle­tünket. Elmerülhetünk a munká­ban, hagytuk, hogy csoportunkról az ellenség »magyarázzon«. Nép­nevelőmunkánk nem volt rendsze­res. Olyan szavak is elhangzottak csoportunkban, hogy: én már vol­tam, menjen most már más. Ezért van, hogy kedd estig mindössze egy taggal szaporodott csoportunk. A pártiroda most olyan, mint mikor a hadsereg vezérkara egy csata mérlegét készíti és megálla­pítja, hogy a legfontosabb egysé­geket nem vetették harcba, ahol velük ismertetni az uj életet, a jövőt. Igaza van Kocsis 'elvtársnak, aki azt mondja, hogy befelé for­dullak, elzárkóztak a külvilágtól. És igaza van akkor, amikor azt mondja, hogy elsősorban ezen kell változtatni. És ha a pártszervezet, Kocsis elv-társsal az élén a keddi összejövetel tanulságait értékesíte­ni fogja, egész bizonyos, hogy a kondoros! »Micsurin« tszcs-ben is a jó terméseredmények mellett a jövőben a fejlesztésben is érnek el Tvomoly eredményeket. —ei termeszteni. Nem hallgattunk az 5 aljas suttogásukra, még foko­zottabb erővel fogtunk hozzá a munkához s igy értük el az% hogy kát. holdanként 4 mázsás termésünk lesz. A rizstsrméeünk La gyönyörű, kát. holdanként 25— 30 mázsás átlagtermést várunk. A gyapot és rizs aratásához már hoz­záfogtunk, itt is munkacsapatokra osztva dolgozunk. Igyekszünk minél jobb munkát végezni, többet termelni, hogy ezáltal is erősítsük népi demo­kráciánkat és a Szovjétunió-ve- aette béketábort. Lítauszki Andrisáé Viharsarok Népe levelező. Szarvas. úgy gondolták, elegendő a csaianyeréshez a jó katona GyapitiernwsiinEi szép jövedelmet ígér A tad:sík’s: tani Vorosilov kolhoz egyik legidősebb tagja, Aküov, a Szocialista Munka Hőse elbeszéli a magyar vendégeknek a kol­hoz küzdelmetekéi teli történetét, elmondja, hogy milyen segítséget nyújtott a szovjet állam a kolhoz gazdaságánálc fellendítéséhez. A magyar parasztküldöttség megszemlélt egy üzbzkisztáni szov- hozt is. A szovhozban tapasztalhatták, hogy milyen kiváló ter­mést eredményez a modern technikával és tudományos módszerek­kel folytatott gyapottermesztés A sajtó nevel, tanít, utat mutat! Olvasd a Viharsarok déliét!

Next

/
Oldalképek
Tartalom