Viharsarok népe, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-02 / 204. szám

2 VIHARSAROK NÉPE X Maiik javaslatára elfogadta a Biztonsági Tanács a Kína ellen történő amerikai terror légitámadás kivizsgálását A Biztonsági Tanács augusztus 3j -I ülésének megvitatása után Maiik ismertette a* ülés ideiglenes napíaen djót, amely a következő pontokból áll: a napirend elfo­gadása, a koreai kérdés, panasz Tajvan (Formóza) szigetére való fegyveres behatolással kapcsol al­bán, a kinai népi kormány pana­sza az USA légierőinek kínai ha­táron át történt behatolása és ein-' berekre, épületekre lövöldözése miatt; A féktelen terror és tö­meges kivégzések Görögországban. 1’a.vzi Egyiptom képviselője fel­ező’.adásában kijelentette, bogy a napirendnek arra a két pontjára szavaz, amelyiket a tanán» koráb­ban elfogadott: a koreai kérdés­ről és a Tajvanba történt fegyve­res behatolásról szóló pontra és a két utóbbi tárgypont eben adja szavazatát. Malik elnöki minőségében el­hangzott felszólalásában sikra- száiil annak érdekében, hogy napi­renden hagyják valamennyi előze­tesen napirendre tűzött pontot, E pontok megvitatását a világ­szerte kialakult helyzet teszi szük­ségessé. Ezid aszerint új háborús veszély forog fenn Kína térülőién, mivel az USA légierői légi úrm:- disokai hajlanak végre e területen, épületeket s ni- mi-í erek meg és száadéko- saa gyilkol tó embereket. Csian Tin-Fu teuominlang-kül- Idött a Malik által csütörtökön elő­terjesztett két újabb kérdés napi-, nemire tűzése ellen tiltakozott. Alvarez, kubai küldött az ame­rikai légierő részéről kínai terű-1 let bombázásáról és a görögországi folytatólagos terrorra vonatkozó' kérdés napirendre tűzése ellen szó­lalt fel. Ezlítán Malik mint a Szovjet­unió képviselője megmagyarázta, miért kívánja a Szovjetunió kül­döttsége a máris oly élénk vitát előidézett, napirendre tűzött kér­dések meg tárgya ását. Rámutatott, hogy az amerikai légierők kínai terület fölé történt behatolásáról szóló kínai panasszal kapcsolat­ban a Biztonsági Tanács két ok­mányt kapott a kinai népi kor­mánytól, Az okmányokban az ame­rikai légierő kétszeres behatolá- sáról van szó, a nemzetközi jog értelmében pedig ez agressziós és Kína szuverenitásának, valamint termetének durva megsértését jé- lenti, a Kuomintang-kiildölt szá­mára, aki nem képviseli a kinai népet, közömbös, liogy az amerikai légierő Lehatolt kínai területre és kínaiak pusztulását okozta. Az ismételt amerikai «grosz, szió raii'atja — hangoztatta Malik, hogy az am r.ka'ak résziről elkövetett batch - Zóst előre megfontolt szán­tukkal, a háború mérőéinek ki erjesztése céljából kövel- ték el. A kínai népi kormány kéri, hagy a Biztonsági Tanács sür­gősen tárgyalja meg ezt a kérdést és hozzon intézkedéseket Kína te­rületének és népének védelmére és az USA fegyveres erőinek Ivi­na ellen irányuló agressziója meg­szüntetésére. Malik kijelentette, hogy a szovjet küldöttség támo­gatja a kinai kormány kérését és eré'ye-en szorgalmazza e köve­telés napirendre tűzését. Ezután’ Malik, a Szovjetunió küldöttségé­nek nevében határozati javaslatot! •erjesztett elő, amely elitéli az. USA törvényellenes cselekményeit és ilyen cselekményekért, valamint az ilyen cselekedetekkel kínai te­rületen okozott károkért és az ezekből eredő további követkéz-t menyekért az - USA-ra hárítja a felelősséget. Az ideiglenes napi­rend utolsó pontját, a görögor­szági terrort illetően, Malik rá­mutatott, hogy 1948-ban, a köz­gyűlés párisi ülésszakán a szovjet küldöttség erőfeszítésére a közgyű­lés intézkedéseket hozott az elítél­lek n egmont- se cé jábol. A hatá­rozat óla több mint egy év telt eb de a terror Görögországban to­vább folytatódott és 19A9 őszén a katonai bíróság nyolc göröó hőst haiálrailélt, akik annakidején harcoltak a hitleri hódítók el len.\ Nemrégiben — mondotta — mint * Biztonsági Tanács elnöke üzenetet kaptam Athénből 45 ember ügyé­ről, akiket halálos Ítélet fenyeget, csak azért, mert nem hajlandók megtagadni demokratikus e veiket. Befejezésül Malik idézte az elitéit felszabadító harcosok anyjától ér­kezeit legutóbbi levelet. Idézte Malik a tüdőbajos fog­lyok hozzátartozóinak levelét is. Malik felhívta a Biztonsági Ta­nácsot, hogy kövesge annak a mély­séges megértésnek példáját, amit; e kérdés iránt a közgyűlés 3. és; 4. ülésszaka tanúsított, amely köz belépett a görög hazafiak életé­nek megmentésére. Felhivla a Biz. tonsági Tanácsot, tegye lehetővé sürgős hatá­roz«» hozatalát ázott életé­nek utegmen é&íra, akik hő­siesen harcol ak Görögor­szögi rí. Malik határozati javaslatot ter­jesztett elő, amely a Biztonsági Tanács arra irányuló felhívását tartalmazza, hogy a görög kor­mány szüntesse meg a nemzeti ellenállási mozgalom 45 tagja el­len közölt halálos ítéletek végre­hajtását, tiltsa meg politikai fog­lyok bármilyen további kivégzé­sét és ne engedje meg a lüdőbaj- ban szenvedő politikai foglyok át szállítását egészségteen éghajlatú szigetekre. Utána Jebb, angol küldött pusz­ta szavakkal és indokok nélkül azzal a vádakkal igyekezett vá­dolni a szovjet küldöttet, hogy »maximumig akarja fokozni a fe­szültséget az USA és Kína között . HIRDESSEN LÁPUNKBAN! Hirdetések felvétele BékésssaiJáa ntlmSen nap 1 éráig Görögország terror kérdését Jebb állilása szerint nem kell felvenni a napirendre, minthogy »nem je­lenti a béke fenyegetését«. Ezután Austin, az USA kül­dötte bírálta a Biztonsági Tanács elnökének augusztus folyamán vitt irányvonalát. Bejelentette, hogy az USA légierői az Egyesült Nemzetek égisze alatt működnek cs állítólag szigorú utasítást kap­tak, hogy kerüljék el az átrepülési más területre Koreán kívül. Austif javasolta, hogy az Egyesült Nem­zetek Szervezete alakítson bizottsá­got annak a támadásnak kinyo­mozására. amelyekről a kinai kor­mány hirt átlőtt és a károk megál­lapítására. Austin a továbbiakban kijelentette, bogy az USA hoz­zájárul a napirend adott pontjá­hoz, ha a Biztonsági Tanács an­nak .megfogalmazását a következő­képpen változtatja meg: »Panasz kínai területnek az ENSz légi- ereje által történt bombázása mi­att « Malik elnök, az USA küldötté­nek a kínai terület bombázásával kapcsolalos pont megfogalmazá­sánál tartott álláspontjában több következetlenségre mutatott rá. Annak a véleménynek adott ki­fejezést, hogy a tanács csak úgy kerülhetné el az elfogult viszonyt a kérdéssel kapcsolatban, ha megfogalmazásában műiden arra vonalkozó hivatkozási kiküszö­bölne, hogy ki hajtotta végre a bombázást. Javasolta, hogy a kérdést a következőképpen ne­vezzék: »Panasz a Kínai Nép- köztársaság területének légi bom­bázása ügyében.« Austin erre azt válaszolta, hogy a »Panasz Kína bombázása ügyében« fogalmazás­hoz hozzájárul Malik a maga részéről hozzájárult a »Panasz a kínai területnek légibom búzása ügyében« fogalmazásához. Chamvel, francia küldött fel­szólalásában tiltakozott a Görög­országban meg nem szűnő ter­ror kérdésének napirendre tűzése ellen. Bebler, Jugoszlávia küldöt­te k jelentette, hogy mindkét kér­désnek napirendre tűzése mellett fog szavazni a többi között azért, mert Kína bombázásával kap­csolatos pontot mindenki elfo­gadja. A »Kínai terület léglbom- házása miatti panasz« elnevezé­sű pontot 8 szavazattal fogadták el bárom szavazat (Kulm, Egyip­tom és Kuomintang küldött sza­vazata) ellenében. Utána a tanács 9 szavazattal kettő ellenében elvetette a gö­rögországi terrorra vonatkozó kérdést A kérdés napirendre tű­zése mellett a Szovjetunión kí­vül Jugoszlávia küldötte szava­zott. Malik megismételte, hogy a Szov.jetúnió felliívla a Bizton­sági Tanács figyelmét a kérdés halaszthatatlanságára és sürgős­ségére, minlliogy kedden végre­hajtják ezeket a halálos ítélete­ket, amelyeket a görög hazafiak ezrei ellen hozlak. A Biztonsági Tanács, ha akarná, lehetne lé­péseket az emberek életének meg­mentésére, azonban sok küldött­ség nem akar!a meglenni és a kérdés napirendre tűzése ellen szavazott. A Biztonsági Tanács legközelebb szeptember 1-én tart ülést Ismét erősödött népi demokráciánk A napokban megállapodás jött létre népköztársnságvnk kormánya és a katolikus püspöki kar között. A ■megállapodás a katolikus hívők legnagyobb örömére végre megszüntette azt az áldatlan állapotot, amely, a katolikus egyház részéről felszabadulásunk óta megvolt népi de­mokráciánkkal szemben. A megegyezésben a püspöki kar elismeri és állampolgári kötelességének megfelelően támogatja a Magyar Nép- köztársaság államrendjét és alkcUminyát s ebből következően áz egy­házi -törvények szerint eljár azok ellen az egyházi személyek ellen, akik népkvztársasáffunk törvényes re-mljeés kormányunk építő munkája ellen fordulnak. A püspöki kar élűéi minden, bárhonnan jövő, a Ma­gyar Népköztársaság állami és társadalmi rendje ellen irányuló fel­forgató tevékenységet. Nem engedik meg a hívők vallásos érzületének, valamint a katolikus egyháznak álktmellenes célokra való felhasználá­sát. A megáll ipodústjan a püspöki kar felhívja a katolikus hívőket, hogy minden erejükkel vegyék ki a részüket az ötéves terv végre­hajtásáért folytatott munkájából. Külön is kihangsúlyozza a püspöki kar, hogy egyetlen hivő ss fejtsen ki ellenállást a termeVszövttkgzeti mozgalom jelölésével szemben, mirt az mint önkéntes szövetkezés,az emberi szolidaritás erkölcsi elvén alapszik. A megegyezésben végül határozott in kid l a püspöki kar a magyar léhemozgálom mellett el­itéi minden háborús uszítást, elitéli az atomfe. ybsr h/>z-mi latul. A megállapodást nagy örömmel és megnyugvással fogadták a kaloKkme hivök, de valamennyi dolgozó. A múltban a katolikus egy­ház volt az, amely mindig szembenállóit népi demokráciánkkal egyes lelkiismeretlen vezetői révén, igyekeztek híveiket is szembeállítani ál­lamrendünkkel, kivonni. őket abból a hatalmas küzdelemből, melyet egész dolgozó népünk folytat a szocializmus m-egval '.sít.Hsáért hazánk­ban. A megállapodással végre megszűnt ez .az áldatlan állapot. Természetesen, nemcsak a püspöki kar váll-dt kötelezettségeket a megállapodásban, hanem kormányunk is. Ezeket a kötelezettségeket azonban kormányunk már évekkel ezelőtt is hajlandó lett volna vál­lalni, mint ahogy vállalta a protestáns egyházakkal szemben is a velük kötött ■megállapodás alkalmával. Ezek a vállalások Eártunk el­veiből, alkotmányunkból következnek s nem rajtunk múlott, hogy nem váltak valósággá a gyakorlatban. Most azonban, ha késve is, ■megtörtént a megállapodás. Es eszel a megállapodással el tett ér­nünk, hogy a katolikus hívők még fokozottabban kapcsolódjanak léle az építő munkába, hogy még jobban megszilárduljon a béketábor ma­gyarországi arcvonala. Népköztársaságunk kormánya betartja a meg­állapodást, most az a fontos, hogy meglegyen a jóakarat az egyházi vezetők részéről is a megállapodás betartására, egységesen lépjenek fel, a néphez hű, alsópapsághoz hasonlóan mindazokkal szemben, akik ezt az együttműködést megbontani akarnák. ■■mimn m ——i ................mi mi——■Ml i merlai rspfiiápi! behatoltak a Kínai üépicözfársaseg területére és fiiii ember! megöltek Pekingből je.enli a TASZSZ: Az Uj-Kina Hírügynökség közli, hogy a Koreában működő agresz- sziv amerikai haderők repülőgé­pei ismét benyomultak a Kinai Népköztársaság területér« és kínai polgárokat öltek és edeesitettek meg. Csu En Laj elvtárs, a köz­ponti népi kormány külügyminisz­tere ezzel kapcsolatosan ujubb táv­iratot intézett Malik elvtárshoz, az Egyesült Nemzetek Szervezete Biz­tonsági Tanácsának «íaökéhez és Trygve Liehet, az ENSz főtitkárá­hoz. Követelte, hogy a Biztonsági Tanács haladéktalanul tegyen ha­tékony intézkedéseket a Koreában működő amerikai agresszív erők' támadása kiterjesztésének megaka­dályozására és a Koreába benyo­mult amerikai erők kivonására. Oolgozifc a lapító bizottság A termel üsző v etkezet i csoportok­ba tömörült dolgozó parasztsá­gunk a nyár folyamán azzal a kéréssel fordult kormányzatunk­hoz, hogy ebben az évben is tő­gye lehetővé a termelőszövetkezeti csoportok földjének összevonását. Kormányunk a dolgozók kérését teljesltetta és így az elmúlt hét folyamán az egész ország terü­letén megkezdték a tagositási munka1 atokat. Meg énkben 46 községben látott munkához a tngOB'tó bizottság, — igy Gádoros köz égben is. Tagjai: a «Gera» termelőszövetkezeti cso­port dolgozói, a Párt és a Nép­front Bizottság küldöttei: Budai János, lléz r Ferenc és a többiek. fl klzséiiiáza tairée>ieri»ábea italpzstak Mór getik a térképeket, nézik, ho­gyan tudnának jobb megoldást ta­lálni, Igyekeznek azon, hogy mi­nél kevesebb dolgozó paraszt 'föld­ia kerüljön bele a tagosításba. Do a termelőcsoport tagjai e a pártszer. evet. a tömegszervozetek nepr.e e'ői népnevelő, felvilágositó munkát végeznek a dolgozó pa­rasztok között. Megmagyarázzák azt, hogy a földek összevonására azért van szükség, mert a kte- pareel Iákon a csoport nem tudja úgy kihasználni a gépeket, mint nagyobb területen. — A dolgozó parasztok között, a kulákok rémhírei nyomán ve­tődnek fel olyan kérdések, — mondja Budai elvtárs —, hogy nem kapják meg azt a földte­rületet, amennyi nekik járna. De mi megmagyaráztuk azt, hogy ők ugyanannyi és ugyanolyan értékű földterületet kapnak, amennyit a csoporttal elcseréltek. — Azokat a do’gozó parasztokat, akik 'földjükre már trágyát hord­tak, vagy tnrlóhámtást végeztek, — de ha akad olyan, aki már el­végezte a mélyszántást, vagy a • nyár 'folyamán másodvetést veteti földjébe, — kártalanítjuk, vette át a Ezót Hlézer Ferenc. Nem károsítjuk a dolgozókat Hogy nem akarják megkárosí­tani, ezt 'bizonyltja az is, hogy János József 6 holdas dolgozó paraszt,, aki az elmúlt napokban volt a tagositó bizottság előtt, ugyanannyi földterületet kapott a csoportnak abból a területéből^ amolyet kiválasztott. S amikor János József dolgozó paraszt elhagyta a községháza ta­nácstermét, fé'h'tegizve mondotta: «Nem károsítottak meg, ugyan annyi földet kaptam, amennyit elcseréltem, ugyanolyan jó minő­ségűt, vagy még talán jobhat is, mint az enyém volt. (B. M.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom