Viharsarok népe, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-27 / 225. szám

VIHARSAROK NÉPE 8 A szeghalmi járás héhevédeimi bizottságának felhívása .4 s: elhullni járás békcvédrlmi bizottsága felhívást in tizeit a járás valamennyi békebizoitsági tagjához és a járás minden dol­gozójához. A felhívás azonban Békés megye valamennyi dolgozója és békebizottsági tagja felé útmutatás. A felhívás a következő: kődjetek, figyeljetek az ellenség, a kulák, a klerikális reakció mini­den megmozdulásét és előzzétek meg a káros, ellenünk irányuló tevékenységüket, Békebizottsági tagok! Komoly feladatok megvalósítása vár rátok. Fokozott mértékben folytassátok a felvilágosító, nevelő munkát. Min­den becsületes, családját, hazáját féltő dolgozót csatlakoztassatok a békevédelmi mozgalomhoz. Politi­kai és vallási nézetre való tekinteti A világ dolgozó milliói nem akarnak háborút. Hatalmas töme­gek állnak ki harcosan a béke védelméért és fegyverrel, tüntetés« sei. békcive.k aláírásával, a szabad országokban a termelő munka nagymértékű fokozásával válaszol­nak a háborúra és vérre szomjazó '.ojierbdistákoak. Nekünk, magyar dolgozóknak is s/.iiőrd elhatározásunk, hogy sza­badságunkat és nemzeti függet­lenségünket — ha kell, fegyver­rel is— megvédjük. Ennek érde­kében tovább kell fokoznunk a bé­kéért, a dolgozó milliók jövőjéért folytatott harcunkat. Szeghalmi járás dolgozói és bó- kebizottsági tagjai! Mindenki becsületesen teljesítse köte’ességét azon a helyen, ahová a dolgozó nép érdeke állította. A termelő munkában, a termelékeny­ség eme ősében, az önköltség és a sióejt elleni küzdelemben, a mező­gazdasági munka időben való el­végzésében. jövőévi kenyerünk biz­tosításában mutassuk meg az al- V’J">iányhoz való hűségünket, izzó ó.íZere'etfmket. > tanácsok választásával a nép sorsának irányítása közvetlenül a doleozók kezébe kerül. Mindenki hazafias köie’e'Ségének tekintse a választói jog gyakorlását, a nép­front javaslatainak támogatását. Az ellenség, éppen azért, mert hatalmas lépés elölt állunk, meg­kísérli,. hogy, i,Sióin két gyengítse, egységünket Minden ere­jével arra törekszik, hogy öléves tervünk, eddigi fejlődésünk gazdag eredményeit kisebbítse. Békebiítitt- sági tagok, dolgozók, éberen ör­oélkül álljon mindenki e harc katonái közé. Fokozzátok a koreai­harcosok mellett vállalt szolidari­tást. A bizottságok minden tagja élenjáró legyen a termelő munká­ban s igy mutasson péklát a leg­döntőbb fronton: ötéves tervünk maradéktalan végrehajtásának tel­jesítésében. Szeghalmi járás békevédelmi bi­zottsága Czeglédi Margit UfSz-tit- kár, Klek Mihály dolgozó paraszt, Zsila Jázzef traktorista, dr. Szent- kereszt y László orvos, Cs. Szabóé Lajos református lelkész, kösz :gly Dániel tanár, Kardos József né MNDSz vezetőségi tag. Fokozzuk harcunkat az ellenséggel szemben, hogy valóra válthassuk ötéves tervünket Az építőipar rövid idő alatt óriási fejlődésen ment keresztül. Ez nemcsak abba»» nyilvánul meg, liogy építőiparunk gyáripar jelleget öltött, hanem abban is, hogy a régi, elavult munkamód­szereket a Szovjetuniótól átvett, új, fejlettebb munkamódszerek váltották fel. Ez megmutatkozik nemcsak a kivitelezésben, Ira­nern a tervezésben, a munka megszervezésében is. IJj gyártá­si eljárások, előregyártóit ele­mekkel való építés, a teljesít­ménybér, a darabbérezés beve­zetése, a Szlahánov-mozgalom elterjedése az építőiparban és a legutóbbi, sikeresen végrehajtott normarendezés és alapbéremelés a főbb állomásai ezen fejlődés­nek-.. , . g .Ahhoz, hogy ötéves tervünk előirányzatát teljesíthessük, illet­ve túlteljesíthessük, még nagyobb mértékben át kell vennünk a Szovjetunió építőiparának fejlett Az államnak kölcsönadott pénz olyan, mint a jól megmunkált földbe vetett búza vaty ősszel, mikor a népneve­lők bekopogtattak hozzám, a jegy­zési ivekkel, én is jegyeztem ötven forint" ter\kölcsönt. Azóta sokat gondolkoztam a jegyzés összegén 6 rá jöttem arra, hogy bizony ká­vésát jegyeztem. Pedig már tavaly ősszel tudtam, hogy a pénz jó kézokbo kerül. Tudtam, hogy az én és a többi paraszttársaim felemel­kedése érdekében cselekszem. Iígy év , alatt aztán arról is meggyő­ződtem, hogy a jegyzett összeg sokszorosan visszatérőit. Amerre járok, mindenütt nagyóbbnál na­gyobb építkezéseket látok, de vi­szont láttam a jegyzett összeget a saját földemen is traktor formá­jában, ami bizony nem kis segit- séget jelent a föld megmunkálásá­ban. A 'fiaim is sokat beszélnek orról, amit jártukban-keltükkor» az »gisz ország területén látnak és. tapasztalnak. Az épülő gyárak, új utak, új családi házak egész tömege azt bizonyítja, hogy az egész ország- dolgozói nyertek az ötéves terv első óvói ion. Meg aztán az újság­ból is olvastam, hogy soknak ki­húzták a kötvényét és nagyobb összegeket kaptak. Én kamatozó kötvényt jegyeztem, de tudom, hogy igy is visszakapom az össze­get, bár más úton már is vfesza- térült, hiszen egész jói betudtunk ruházkodni télire. Az ötéves terv többi évei pedig még sokkal több mindent hoznak, kivált akkor, bá leleplezik a még helyenként bo- Jjp rakodott ellenséget. Olvastam, hogy a budapesti Húsértékesitő N \r-nél milyen gazságot csinált egy néhány elvetemült gazember. Ezek éppen olyanok, mint az im­perial isták, akik csalással, a becsü­letes munkát végzők zsirján akar­nak nyerészkedni. Ha jól meggondoljuk, H befura­kodott ellenségek a mi jegyzett kölcsönétekkel üzérkedtek. Ezért a tagsziborúbbun le kell csapni a többiekre is, hogy elmenjen a kedvük az üzérkedéstől. No akadá­lyozhassák a ti Huny, lakóházak, utak, hidak építését és azt, hogy mi, dolgozó parasztok a mezőgaz­dasági gépek egész tömegéhez jus­sunk, amelyek megkönnyítik mun­kánkat. Mindezek megvalósításához én is hozzájárultam kölcsönnel. Ez­ért az államnak kölcsönadott pénz szerintem olyan, mint mikor a jól megmunkált földije elvetjük a néhány kilő búzát, ami aztán má­zsákkal fizet. Priboiszki András békéscsabai négyhoUlaí kisparasfct. módszerét, teljes egészében fel kell számolnunk a múltból át­hozott, elavult módszereket Ez természetesen nem fog si­mán menni, mert az ellenség, de elsősorban a jobboldali szociál­demokraták és ezek befolyása alatt, álló elemek mindent elkö­vetnek, hogy ezt a fejlődést aka­dályozzák. így a teljesítmény- bérrendszer bevezetése idején, különösen pedig a darabbérezés bevezetesekor az építőipar külön­leges jspcciális« helyzetére való hivatkozással azt híresztelték, hogy a teljesítménybérezés, ille­tőleg a darabbér bevezetése az építőiparban kivihetetlen. Ugyan­ez áll a téli építkezések területén is. Különösen megmutatkozott az ellenség aknamunkája a darab­bér bevezetése és a normarende­zés idejéu. A dolgozók verseny­lendületét a bérelszámolásnál, a teljesítmény kiszámításánál elő­forduló véletlen« hibákkal, a munka helytelen megszervezésé­vel, az anyagellátás >híbái«-val, a tervlelbontás elhanyagolásával igyekezett az ellenség akadályoz­ni. Előfordult, hogy a dolgozók munkabérét egyes munkahelye­ken, így például a békéscsabai ruhagyári építkezésnél letiltot­ták, ezáltal akarták a dolgozókat szembeállítani Pártunkkal, a né­pi demokráciával. A pártszervezet munkáján, nép­nevelőink munkáján és dolgo­zóink öntudatán múlott, hogy az ellenség támadó kísérleteit meg­hiúsítottuk. Az ötéves terv so­rán az építőiparra váró hatalmas feladatok megoldásához elenged­hetetlenül szükséges, hogy még keményebben harcoljunk az el­lenséggel szemben, fokozzak a népnevelő munkát, dolgozóink politikai felvilágosítását, hogy minél jobb eredményeket érjünk el iparunk fejlesztése, a termelé­kenység emelése és ötéves ter­vünk megvalósítása területén. Krisztái András békéscsabai Magasépítési XV párltitkára. Ha ntégegysser lenne kolesiinjegrzé«, nem maradnék szégyenben magam éléit! Valamikor, több mint húsz éve annak, hogy elkelte a kenyérért való hajszát, gürcölést Papp Károly,- aaegozőiakatoa. Buda eston élt akkor. Egy asztalos -barátjával járták az utcákat, úgy, ahogy na nagyon sokan tették, hozzájuk hasonló- munkanélküliek. Az ő hóna alatt lakatosszerszámok, a barátja fúlúwaá,1 gyulát «ipáit. A eeo* béből elnyűtt colostok sárgálntt ki. Kis táskájukban apró.-agok-: szeg, csavar, cisavarhúzó, kis kalapác.--, mOf.: uhiie/, hasonló, nehezen őez- saokuporgatott szerszám. Bementek a bérházak udvarába, úgy Jda- báltak fölfelé: —1 lakatos... asztalos munká-ár-át!.. < Keserves kenyér volt ez és csak akkor csillant meg valarai-sa­nyarú öröm Papp Károly- szemében is, amikor kiszóltak, talán. n>. ötödik emelőiről, hogy: — Na, jöjjenek fűlj van itt valami inunkat Aztán hány fil­iert kiírnék érte? Volt úgy, hogy ökölbeszorított konzol mentek lo. mert valós-ág»- gal kicsúfolták, megalázták őket. KiduHák a szemüket néhány fi?-' lérrel, máshol mog karéj kenyeret kínáltak a munkáért. így tel­tek Papp Károly szogozőlakaíos napjai a 30-as évok. kezdeten Buda­pesten. ahol mindönkinek jó volt, csak a munkásomboraok- volt sanyarú, száműzött som. Abban az időben került kapcsolatba a szervezett. munkásság maggal mával. Tagja lett ; a Szoc.iáldoinoki-ata Pártnak,, de máj' aki­kor is több szaktársával elítélte Bevetek aljas, munkásáruló politi­káját. — Nagyon sokszor összejöttünk a Vajasok székházában, —- onn- lékszik vissza Papp elvtára — aztán nőm egyszer már úgy állt a dolog, hogy kimegyünk az utcára és tüntetünk! Akkor leszaladt kö­zénk Peyor, elkezdett szitkozódni, fenyegetőzni a rendorse-ggel, szid­ta a kommunistákat. Ilyen »vezetőkből« nőm is tudtunk elérni sem­mit. Nagysokára — évek múlva — került be egy gyárba Pápp Ká­roly, Ha követeltek valamit, szemük közé röhögött a tőkés. — össeo kell fogni! — oz volt rnindon. gondolata Papp Kós rolynak, ezt igyekezett laogvalÓKÍtnni. Bőszéit szaktárcáival, alul csakúgy eltek, olyan kocervosen, mint ő. Három hónapig dolgoztak, kiiono hónapig inog tengődtek abból, amit nagykeservesen kerestek adósságokba keveredtek, egyik napról a másikra éltek a házaló nmnbából. — Ez vélt az életünk. De már csak volt... Nem is tudom hirtelen elmondani, hogy mennyivel más most. Itt dolgozok a békéscsabai Magasépítő NV asztalos II. üzemében, mint ezegozőlat katos ős ma mar nom az a tudat él bennem, hogy: mi lesz holnap, meg azután, hanem az, hogy i-A mienk oz az üzem, magunknak való­sítjuk inog szocializmust építő ötéves tervünket, magunkért dol­gozunk, gyermekeink boldog jövőjét építjük ...«.■ Papp Károly szef»zől»kaios élmunkás lett. Pártunk tagja é* ren­díthetetlen, szeretet árad minden szavából a Szovjetunió felé, aki nők mindent köszönhet Igy: mpnxtjaii »Munkait, elvtárs, azt, hogy sza­bad vagyok, megszűnt fölöttünk á tőkés kizsákmányolás, megszépüli- az életem.« Ezt. érezni? munkájában, «hogy figyelmesen dolgozik, amikor arról beszel, hogy szaktanainak átadja tapasztalatait és már azok is elérik az új normában az ő teljesítményét a 160 százalékot. A fizetésük is Szépen emelkedik. Papp Károly heti 350 forintot ken* és unni nyomorult, megaláztatások árán önezefcupurgatott. fillérekből él, mint légen. Alkotmányunk biztosítja jogát a munkához. «is meg is kapja munkájáért a megfelelő bért. Ma délelőtt Papp Károly olvtárs szemét ion különösen erő», el­szánt fény tükröződött. Elhatározta, hogy a tervért, a békéért égém megváltozott, szebb életéért »még fokozottabb harcba száll. Munkafol- ajániást tesz' a tanáosvátosztások tiszteletére. Vállalja, hogy október 22-ig 111 százalékra teljesíti az új normát, csökkenti a seíejíet és száz százalékos miuótegi munkát végez! — Azért vállalom ezt, mert nincs a világon féltettebb kim* a számomra, mint a szabadság, amit a Szovjetunótól kaptam én is ajándékba... Bokát gondolkoztam már ezen ós rájöttem, hol! az, hogy itt a gyalupadom mollott, ahogy mondani szoktuk mi. egymásközött az olvtársakkal, it.t a »termelés frontján« egyre jobb eredményeket érjek d, de még ez som elég. Megmondom elvtől», én minden áldozatra kész vagyok azért, hogy megvédjem azt. amit eddig alkottunk, megvédjem a békét. Ötéves tervünket is csak békés építő Klinikával tudjuk megvalósítani, a terv megvalósulása po­riig életszínvonalunkat emeli. Ez a másik dolog, amiért én elhatároz­tam, hogy ha lesz még egyszer kölcsön jegyzés, én leszek a leyeUA itt az üzemben, aki forintjait is odaadja a tervért, a békóurt! Uj ember áll előttünk. A Párt nevelte, változtatta meg. Mr Papp Károly elvtárs el is mondja, hogy ő hasonló akar létmi e szovjet emberekhoz. Szavai, cselekedetei, a Párt iránti nagy ezero- íeto erre vall. Ahogy nekifog újra a mankónak, ennyit mond még: — Tavaly feleségemmel együtt 1200 forintot jegyaztonr a tervéit. Most látom, hogy sokkal többet jegyezhettünk volna isut- tea... Ha még egyezer lonno kölcsön jegyzés, nem. maradnék szé­gyenben magom előtt, első leszek, aki jegyez. És ezzel, a bőkére szavazok! Sass JUrvsn 1949 szeptembere óta dolgo­zom a PamutszöYŐ NV-ben, Igyekszem és igyekeztem is min­dig jó munkát végezni, mért én is egy erős láncszeme akarok lenni ötéves tervünk megvalósí­tásának. Amikor ötéves tervünk beindítása előtt Pártunk^, felhí­vást intézett hozzánk, dolgozók­hoz, hogy lervkölcsönt jegyez­zünk. «in is boldogan adtam oda forintjaimat, mert tudtam, hogy az én pénzem is hozzájárul majd Örömmel adnék, ha újból lenne kölesön jegy zés — munkám mellett — az ötéves terv megvalósításához. Egy év telt el azóta és bebi­zonyosodott, hogy a kólesonősz- szegekből, amit én is adtam, iparunk, mezőgazdaságunk fejlő­dött és ezer más formában, élet­színvonalunk emelkedésében visz- szakaptuk már, A nemrég le­zajlott sorsolás is azt bizonyí­totta, hogy minden kötvény ösz- szegét visszakapjuk, igy is, de úgy is, hogy a mi üzemünket is modernizálja majd a terv, könnyebb és jobb munkát tu­dunk végezni, mint régebben. Én őszintén írok most, amikor (ízt from, hogy örömmel adnék rnégegyszer, ha újból lenne kői- csónjegyzés! Azért adnám öröm­mel oda a pénzem, mert ezzel, a terv megvalósulásához, a bé­ke megvédéséhez járulok hoz/.;; 1 Minden célom az, hogy békében dolgozhassak, és ezért vagyok ké­szen minden áldozatra, ezért mondom szaktársainmak, hogv én őrömmel adnék újból, ha tor~ ue megint kölesönjegyzés! Ilrobár Mária Pamutszövő NV, Bóbéscsacj

Next

/
Oldalképek
Tartalom