Viharsarok népe, 1950. augusztus (6. évfolyam, 176-203. szám)

1950-08-04 / 179. szám

4 VIHARSAROK NÉPE Párt és pártépítés A jó népnevelő munka meghozta gyümölcsét: (taplójára emelkedett Pattanván az első betek begyűjtési eredménye Baltonyán az első gabonát jú­lius 3-án vették át a földműves- szövetkezeti magtárban. Ezen a napon indult meg a nép kenye­rének begyűjtése a községben. A gabona aztán napról-napra gyűlt a magtárakban, a pártszervezet azonban nem volt megelégedve az eredménnyel. De nem is le­hetett. A hatalmas területről mindössze csak 4—5 vagon gabo­na gyűlt össze naponként a mag­tárakban. Július 3-tól július 20-ig 86 Vagon 79 mázsa gabona gyűlt össze. Ez volt a 17 napi ter­ménybegy üj tési eredmény. «Ha továbbra is így megy a termény begyűjtés, akkor 282 va­gon kivetés nagyon soká jön ösz- sze, meg aztán még a megye csúfjára a hátulsók között is le­szünk. Ez volt a gondolata a községi pártbizottságnak. «Pedig nem volna helyes, hogy most ke­rültünk Békés megyéhez s ha máris azt látnák, hogy hátramoz- dítók vagyunk» — gondolkoztak tovább a battonyai elv társak. Meg kell gyorsítani a terménybegyüjtést, határozott a pártbizottság. Aztán számol vetettek az erővel, ala­posan átgondolták, mit hogyan csináljanak a siker érdekében. A Párt népnevelői mellé beosz­tották a párlonkívüli becsületes dolgozókat is a tömegszerveze­teken keresztül. Megmozdult az egész község, a dohánybeváltó, a malom, a Magasépítési NV és a téglagyár dolgozói, de nem ma­radlak ki a munkából a mező­őrök és a kézbesítők sem. A csép­lőgépeknél nemcsak a népneve­lőkre, az egész cséplőmunkások­ra támaszkodott a községi párt­szervezel. Nemcsak a gépeknél Ltassék, küldje áruját MflSZOVLET REPÜLŐGÉPEN Hétköznaponként: 9.50 ind. Békéscsaba érk. 9.40 10.40 Y érk. Budapest ind. ^ 8.50 A reggel feladott árut aznap házhoz szállítjuk. Filléres díj lételek: Békéscsaba—Budapest 50 fill. Békéscsaba—Győr 80 fill. Békéscsaba—Miskolc 90 fill. Békéscsaba—Pécs 100 fill. Békéscsaba—Siófok 80 fül. Békéscsaba—Szeged 90 fül. Bcsaba—Szombathely 100 fill, kilogramonként. Jegyeladás, árufelvétel és felvilágosítás: MASZOVLET UTAS- ÉS ÁRUFORGALMI IRODA Békéscsaba, Sztálin-út I. szám. Telefon: 20-97. dolgozó népnevelőket hívta össze az értekezletre, hanem minden cséplőmunkást. A pártszervezet tehát a cséplőmunkások egészére támaszkodott. Pulya elvtárs, a párttitkár megmagyarázta, hogy mennyire fontos az agitációs munka végzése a termény begyűj­tés sikere érdekében. Július 20-a előtti napokon meg­elevenedtek Battonya utcái este­felé. Az üzemek dolgozói mentek a dolgozó parasztokhoz: azok­hoz, akik elcsépeltek és még nem teltek eleget terménybegyüjtési kötelezettségüknek. Az üzemek dolgozói, a népnevelők vitték el a Párt szavát a dolgozó parasztokhoz és megmagyarázták, hogy meny­nyire fontos és előnyös minél előbb eleget lenni a terménybe­gy üj lésnek. Minden népnevelő tudta, hogy hova kell mennie, mert kézbe kapta azt, hogy ki nem tett még eleget hazafias kö­telességének. Hogy a munkát még jobban megkönnyítse a népneve­lők részére a pártszervezet, fel osztotta a falut a népnevelők kö­zölt. A községet battonyai táj- szólás szerint tizedenként, váro­siasán mondva pedig negyeden­ként osztották fel. Minden tized kapott kél-három népnevelőt. így tehát alapos volt az agitációs elő­készület. De az agitáció- nem elég, ez még nem biztosítja teljes egé­szében a további sikert. Ezzel is tisztában volt a pártbizottság. Épi>en ezért elhatározta, hogy délben meg kell szüntetni a magtáraknál a kétórás ebédidőt. A magtáraik dolgozói megértet­ték, hogy miről van szó, habár eleinte nem ment könnyen a do­log, de aztán mégis belátták, hogy a Pártnak van igaza. Felis­merték kellő magyarázat után, hogy a Párt á dolgozó nép ke­nyerének minél előbbi legyűj­tésén fáradozik. A Párt szava itt is megértésre talált- De még mindig nem volt teljes az elő- készítés, tovább kellett menni és a battonyai pártbizottság to­vább is ment szervező munká­jával. A dolgozó parasztnak;, hogy ne kelljen a magtártól a földművésszövetklezeti irodába menni elkönyveltetni a beszállí­tott gabonát, bevezették a mag­táraknál a könyvelést is. Hogy az előkészítés teljes legyen, a posta pénztáránál dolgozó elv- 'társnőt is bekapcsolták a mun­kába. Az elvtársnő vállalta, hogy délben is eszközli a kifizetése­ket. így a battonyai termény- begyűjtést teljesítő dolgozó -pa­rasztok előtt semminemű aka­dály nincs. A szervező, népnevelő munka megtette hatását Július 20-lnl kezdve a 4—5 vagouos naponkénti átlagbegyűj­tés felrúgott 9—10 vagonra, vagyis duplájára az előző napok és hetek eredményének. Július 20-ig 86 vagon 79 mázsa ga­bonát gyűjtöttek be 17 nap alatt, az agitáció után pedig július 20- lól augusztus 1-ig, tehát 12 nap alatt 120 vagon 65 mázsa ga­bonát gyűjtöttek be. I — Ma van augusztus 2-ä — mondja Pulya elvlárs. — 3-án befejezzük a csépi és l és a még hiányzó gabona begyűj léséért tovább fokozzuk a harcot. Pulya elvtársnak igaza van, mert még 74 vagon 57 mázsa gabona hiányzik a 100 százalékos telje­sítésből. De ha a pártszervezet nem bízza cl magát, lia nem ka­pálják cl az elvtársakat az ed­digi sikprok, akkor még augusz­tus 15. előtt Battonya is azok közé a községek klözé kerül, amelyek jelvégzett munkájuk eredményeként jelenthetik Rá­kosi elvtársnak: idő előtt meg­nyertük mi is a kenyércsatát. Megnyertük, mert nemzetiségre való tekintet nélkül küzdöttünk a Párt irányításával, párttagok és pártonkivüliek egyaránt, a kenyércsata győzelméért. S'z. I. PILLANATKÉP a „Nagy Bolsevik Párt útja“ kiállításról Békéscsabán, a Vigadóban va­sárnap óta nap mint nap élénk mozgás van. Szüntelenül újabb és újabb látogatók jönnek. A »Nagy Bolsevik Párt harcos útja« cimü kiállítást nézik. Csütörtökön báróul elvtárs jött együtt be, lálszot. raj­tuk, hogy nem csabaiak. — Ha már itt vagyunk Csabán — mondták — megnézzük a kiál­lítást. Megnézzük, honnan indult cl a nagy Bolsevik Párt, amely elhozta számunkra is a szabadságot Mindhárom elvtárs fiatal, lőkös- házi dolgozó paraszt. A lőkösházi állami gazdaság dolgozói. — Itt meglátjuk azt, amit eddig a Bolsevik Párt történetéből olvas­tunk — mutat a képekre Vári Sándor elvtárs. A képekről komoly, de mégis barátságos arcú bolsevi­kok néznek vissza. Öregek, fiata­lok egyaránt láthatók a nagy har­cosok között. Az első marxista ta­nulókörök, amelyeket Lenin szer- , késcsabai szervezete igen jó szol­vezett meg. Az elvtársak alaposan megnézik a marxista tanulóköröké ábrázoló képei, majd sorban a; egész kiállítás anyagát. — Látjátok, mennyivel könv- nyebb a mi harcunk — szól is­mét Vári Sándor. — Nézzelek ezt —- mutat a cári hatalom elleni harcot bemutató képre. — Ezt he­lyettünk elvégezték a szovjet em­berek, amikor elkergették a líor- thyakat. — De jó, hogy alkalmuk lett megtekinteni ezt a kiállítást — szól Lukoczky József elvtárs, — legalább, ha vasárnap bejövünk vagy hatvanan, tudjuk majd irányítani társain­kat, mert most egy kicsit tájéko­zódunk. Akkor majd vitát is ren­dezünk. Meg aztán lesz egy egész napunk és tüzetesen, pontról pontra megnézünk mindent. — Amit olvastunk, most meglát­hatjuk képekben — szól ismét Vari Sándor. — És valóban igaza van: aki olvasta a Bolsevik Párt történetét, az most a kiállításon szinte megelevenedve láthatja azt az elszánt harcot, küzdelmet, amit a szocialista társadalmi rend élhar­cosai: Ivenin, Sztálin és harcoéár- saik vívtak. A Magyar-Szovjet Társaság bo­gálalot tett azzal, hogy módot adott megyénk dolgozói számára — a kiáll Irtás megrendezésével —• a nagy Bolsevik Párt harcos útja tanulmányozására, módot adott arra, hogy még jobban megismer-, kedjenek a dolgozók, elsősorban a kommunisták példaképükkel, nagy Bolsevik Párttal. ELVTÁRSAK, CSELEKEDNI KELL! A hibák kijavítása a termelékenység további fokozása érdekében eiső feladat a mezőhegyesi gépjavítóban tt egészen a befurakodott ellenség leleplezéséig. — Nagy nálunk az üzemben a jobboldali szoe. dem. és klerikális befolyás, — állapítja meg Vince János elvtárs, az üzemi párttitkár. Konkrét esetekről azonban nem tudnak. Még azt' is megemlítik az elvtársak, hogy sokszor «Ame­rika Hangjának» hazug és aljas híreit is bedobják egyesek a gép­javítóban. — És érdekes, a mun­ka mégis jól megy.. , — igy mondja Vince elvtárs.­A munka jól megy? — Ez a kérdés, ezt kell alaposan megnézni. Mezőhegyesen, a gép-javítóüzem-klyes irányyortalá^ialj. $ itejfb mpjjc't íven 300 dolgozó végzi* duinkáját. [egészen a befurakodott elíenséj A 300 dolgozó közül 144 párttag és a párttagok közül átlagosan 50—60 jár taggyűlésre, vagy más pártmegmozdulásra. Ez a tény több ‘feltevést vet fel. Először is azt, hogy a pártszervezet veze­tősége rossz munkát végez, má­sodszor — ebből adódva — azt, fiogy sok a hiányosság a termelés vonalán. Az üzemi pártszervezet vezető­ségének munkáját valóban az jel­lemzi, hogy lazán kezel minden kérdést, a Párt határozatának tu­datosításától kezdve, a Párt he­Kéiségtelen, hogy szép eredményeket tudnak felmutatni Igaza van Vince elvtársnak is akkor, amikor mindezek után meg­jegyzi, hogy: «Van azért lendület az aratás-eséplés. sikere érdeké­ben, de mégis ,.. Az általános han­gulatot, a munkához való viszonyt sok helyen nem a kommunisták példamutatása, hanem az ellen­ség irányítja. így történt az alapbér és a normarendezésről szóló határozat ismertetése körül is. Elöljáróban el kell mondani, hogy az ezzel kapcsolatos ‘felvi­lágosító munkát augusztus 1-ig nem kezdte meg a pártszervezet. Néhány nappal ezelőtt tartot­tak ugyan aktíva értekezletet a minisztertanács határozatával kap­csolatban, de nem hoztak elő az elvtársak konkrét példákat, nem szervezik az egyéni agitáeiót Az asztalosoknál előfordult pél­dául az, hogy a tenyészistállók számára készülő táblák készítésé­nél az egyforma feliratok festé­sét egy sokszorosító hengerrel vé­gezték és igy elérték ebben a munkában az 1500 százalékot is. A vasöntöde termelési átlaga meg 155 százalék kőiül mozgott állandóan. Az esztergályosoknál is volt hasonló eset. Tóth Mátyás asztalos jól látta meg, hogy a régi normák sze­métre valók, azokkal nem lehet dolgozui, nem lehet a termelé­kenységet emelni. a dolgozókban!» Van, ez kétség­telen, de nem egyenletes. Kihagyá­sok, nagy kihagyások vannak. Elő­fordult az, hogy egyik napról a másikra meglazult a munkafegyelem, sorozatos lógások, munkahelyről va­ló igazolatlan eltávozások, késé­sek zavarták a munka menetét. Szabó Géza motorszerelő például munkaidő alatt kijárt az üzemből, Lőrincz Lajos soffőr meg munka­közben leállt egyes községekben haszontalan időtöltésre, nem töre­kedett a forduló meggyorsítására. A későn járók közül Bugyi Antal neve került legtöbbször 6zóba, aki péha egy egész órát is késik in­dokolatlanul. Mindez mit jelent? Azt, hogy egyes üzemrészekben erősebb az ellenséges, jobboldali szoc.dem., klerikális befolyás, mint a párt- szervezet felvilágosító munkája. Tovább menve, azt jelenti, hogy a párttagság nagyrésze, amit a tag­gyűlések gyér látogatottsága is bi- monvít, egyszerűen lebecsüli a pártmunkát. Példa erre Tóth Béla esete, aki akkor, amikor a pártszerve­zet népnevelő munkával bízta meg, kijelentette: »Száradjon Je a keze annak, aki felírt:. Alapvető,: sú­lyos hibák ezek, amin sürgősen változtatni kell, mert ha így megy tovább, a réseket még jobban felhasználja as ellenség. Hi­bás az üzemi pártszervezet ve­zetősége abban, hogy nem találta merr a kellő kapcsolatot nemcsak a dolgozók tömegeivel, de meg) a tagsággal sem. Nem figyel fel forradalmi, osztályharcos módon az ellenséges megnyilvánulásokra. Bele kell nyúlni a dolgok mélyébe tv kérlel hetet’pufii kiemelni az ize a to­kát. Pel kell számolni azt a lazaságot, ami minden vonalon meg­mutatkozik és — most fontos fel­adatként — tudatosítani kell a norma és alapbér) endezés döntő jelentőségét fejlődésünk útján. Eh­hez azonban teljesen új alapokra kell fektetni a népnevelő munkát Tanulni kell a szovjet agitáto­roktól és leleplezni a befurako­dott ellenséget! Végeredményben tehát az, hogy »a munkák jól mennek, a javító jól dolgozik«, nem fedi teljesen a valóságot. Igenis, komoly hi­bák vannak mind a verseny, mind a jobb munkára való törekvés dol­gában. Meg kell szervezni a s'/& cialista munkaversenyt is, ami ed­dig nagyon gyenge lábon állL, Erős kézzel tépj ók ki a hibák gyö-r kőiéit, ami mögött minden eset­ben keressék meg az ellenség ke­zét. Ha így indulnak el, ha így kezdenek munkához, akkor ko­moly sikerek várhatók és lénye­gesen megjavul a gépjavító ed­digi munkája, megváltozik a dol­gozók munkaviszonya, megszilár­dul a munkafegyelem. Bövidesep újabb, komoly feladat áll a gép­javító előtt: kiváló munkát kell végezniök az őszi mezőgazdasági munkálatok gyors és zavartalan lebonyolítása érdekében. A hibák kiküszöbölése — mindezeklxíl lát­juk, — nagyon is sürgős fel­adat. Elvtártak, cselekedni kell!

Next

/
Oldalképek
Tartalom