Viharsarok népe, 1950. augusztus (6. évfolyam, 176-203. szám)

1950-08-04 / 179. szám

VIHARSAROK NÉPE 5 fiz öntudatos dolgozók leleplezték a Pamutszövő NV-ben megbízódé jobboldali szociáldemokraták aljas mesterkedéseit A PamuUövő NV. előkészítő üzemrészében még a tavasz folya­mán: nagyarányú anyagkor eredés történt. A különböző s/.inii és mi­nőségű fonalat összekeverték és ez­által a szövődé dolgozóinak mun­kájában mind mennyiségileg, mind minőségileg hatalmas vissza­esés történt. A szövődékből kikerül áru tele volt csíkkal s megtörtént, hogy egy csévére kétféle anyagot dolgoztak fel. A szövők, akik hat, iizenkellő, vagy tizennyolc gépen szőtlek. ezt nem tudták kellően ellenőrizni, megakadályozni. A leg­több ecetben, amikor már észrevették a hibát, késő volt a tiz. tizenöt centiméter hosszú árut is ki kellett fejteni, amiatt a gépek álltak. Még ennél is rosz- izabb helyzetük volt az éjjel dol­gozóknak, akik villanyfénynél nem tudták megkülönböztetni a színeket' és olyan áru került ki a szövődék­ből, amely még III. osztályúnak sem fe’elt meg. Az üzemben abban az időben tulnyomórészben ex­portárut gyártottak, ami a nagy­arányú anyagkeveredés miatt meg­akadt. A vezetőség azonnal ku­tatni kezdte a lemaradás okát, de nem tudott eredményt elérni. Csak most, az elmúlt belekben jöttek rá, hogy a főbünös az előkészítő művezetője, Rakovszki András volt. Az ő fe'előtlenségének ered­ménye volt, bogy a termelésben ez a zavar ciőállhatott. Nézzük meg, bicsoda Rakovszki András ? A gyulai Columbia-üzemből került a Pamutszövő NV.-hez. A feL saabadulás után a Szociáldemok­rata Pártnak volt tagja és már ott megmutatkozott erős jobbol­dali tevékenysége. A Columbia le­tűnt urainak hűséges jobbkeze volt és a dolgozó^„Köpött csak mint »besúgó« szerepelt. Kiskirály mód­jára járt-kelt az üzemben, uszí­tott a Kommunista Párt ellen, minden szavából kiérződött a kom­munisták és a Szovjetunió elleni gyűlölet. Szivesen kérkedett azok­kal az időkkel, amikor mint ka­tona részt velietett a német ná­cikkal a szovjet lakosság pusztítá­sában. Képeket mutatott több dol­gozó előtt, ahol felakasztott szovjet y partizánok árnyékában volt lefényképezve Rakovszki András, mint többek előtt is utalt rá, bizott abban,* hogy majd újra visszajön a régi »jó világ«, amikor ismét a tőkések kezébe kerülnek a gyárak és a ban kok és »majd akkor jön el az ő ideje.« Népellenes tevékenysége miatt Gyulán népbiróság elé keni'^ kiszabadulása után azonban foly- jalta el'enséges aknamunkáját, minden igyekezetével a termeié* gátlására törekedett. A Merkur üzemben is igyeke­zett romboló munkát végezni. Szándékos felelületességének tud­ható be az, hogy az előkészítő ü. nrészben sorozatosan fordul­lak elő olyan hibák, mint az anyag összekeverése, nagymeny- nyiségű hibás csévék gyártása és jellemzően mindezért a felelősséget a dolgozókra igyekezett hárítani Az öntudatos dolgozók azonban felfigyeltek Rakovszki András ak­namunkájára és panasszal for­dullak a vezetőséghez. Az ügyet hamarosan kivizsgálták és így Hirdessen lapunkban ! derült fény Rakovszki András jobboldali magatartására, rombo­ló munkájára,, ami nagyban hoz­zájárult ahhoz, hogy az üzem nem tudta időre teljesíteni a ter­vét. De van a Merkur üzemben más is, aki tudatosan hátráltatta a leemelést. Az automata üzem­részben dolgozik Sasala János művezető, akinek romboló mun­káját bizonyítja, hogy ebben az üzemrészben akadnak legtöbben, akik a vezetőség intézkedéseit idegenkedve fogadják. Sasala János gondoskodik arról, hogy a dolgozók ne végezzék kedvvel a munkájukat, a munkaversenyt ne tekintsék döntő feladatként A munkaver­seny ' elleni uszítására jellemző példa volt, hogy amikor a tervév első negyedének kiértékelése megtörtént és a termelési érte­kezleten a nyereségrészesedés visszatérítéséből kapott összeget kiosztották a legjobb versenyzők, illetve brigádok között, Sasala János felszólalt, hogy miért csak a Icgkivaii^SÄ Sápiak jutalma^ hiszen mindenki versenyben van és a pénzt úgy kellene eloszta­ni, hogy minden dolgozónak jus­son, még ha csak 2 forint is. Ezeket a hangokat a gyűlés után is tovább terjesztette a partijá­ban és így sikerült is elégedet­lenséget szítani a dolgozók kö­zölt A munkához való rossz vi­szonyára és arra, hogy nincs benne felelősségérzet, jellemző, hogy a legutóbb megtartott mű­vezetői értekezleten — ahol ép­pen a termelés lemaradásának okát tűzték napirendre és amely kérdéshez szükségessé vált min­den művezető szakvéleménye — Sasala János minden előzetes be­jelentés nélkül elmaradt s ezzel bebizonyította azt mennyire nem tekinti döntő kérdésnek a ter­melékenység fokozását Sasala Jánosról is kiderültek olyan dolgok, amelyek döntő bi­zonyítékai annak, hogy a népi demokráciának tudatos ellensége. A felszabadulás után a Szociál­demokrata Pártnak volt tagja, ahonnan az egyesülés alkalmával kimaradt. Jói emlékeznek a dol­gozók arra, amikor minden erejével uszított a kommunisták ollen Szívesen barátkozott az üzem ak­kori vezetőségével, j»kik vala­mennyien jobboldali beállítottsá­gú egyének voltak. A Horthy- rendszer hűséges szakaszvezelője úgy gondolta, hogy most sem akadályozza meg senki abban, hogy tudatos romboló munkájá­val hátráltassa az üzemet az öt­éves terv sikeres végrehajtásá­ban. Viselt dolgainak kivizsgálását a napokban indította meg az üzem- vezetőség. S a döntés — az üzem szerint is — nem lehet más, mint Sasala János azonnali eltávolítá­sa az üzemből Rakovszki And­rással együtt. A két elvetemült jobboldali szociáldemokrala aljas aknamunkája fokozolt éberségre hívja fel megyénk valamennyi üzemi-, párt- és szakszervezeti funkcionáriusainak figyelmét. Eb­ből is tanulva fokozzák megyénk üzemeiben az ellenség ellen indí­tott kemény harcot, a szocializ­mus építésének előmozdítása ér­dekében. Meggyőződtünk arról, hogy érdemes termelőcsoportot alakítani A pusztaszenletomyai dol­gozó parasztság értékes lá­togatáson vett részt a tótkomlósa Viharsarok tszcs-ben. Ott szere- letlel fogadtak bennünket és készségesen megmutattak min­dent. 12 tehenük van, naponta 109 liier tejet fejnek átlagosan. Megnéztük a szépen ápolt tar­jákat, gyönyörködtünk a lóállo­mányban, mindenütt példás tisz­taság és rend uralkodott. Nagy érdeklődéssel néztük, hogy az aprójószágót kolompolással cső- dítík össze az etetés előtt- Az egyik közülünkvaló meg is je­gyezte, hogy ha mi is termelő- szövetkezetté alakulnánk, akkor ezt is feltétlenül bevezetjük. Nagyon szépen fejlődik a ter­melőcsoport gyapotültetvénye, a tengerinél is meglátszik, hogy lelkiismeretesen végezték a ka­pálásokat. A gabonájuk is szé­pen fizetett, átlagosan 13 má­zsás volt a búza, 10 mázsás a? árpa és 20 mázsás az ősziárpa- termés. Valamennyien láttuk é elismerjük, hogy csak így, kö­zösen, fokozottabb gépi inunk, beállításával lehet eredménye sen termelni. Meggyőződ tűni. saját szemünkkel arról, hogy hi. mi is termelőcsoportot alakíta­nánk, akkor sokkal jobbat, me: többet tudnánk termelni és. lé­nyegesen többet is keresnénk Most már látjuk, hogy érdemes csoportot alakítani. Iff. Varga József levelező. Pusztaszentetomya. Két és félnapig megtakarított hulladék anyagból termeltek a Kötöttáru ÍV. V. dolgozói 12.000 darab készáru abjól, amit addig szemétbe dobtak Az üzemi pártszervezet indította 131 a harcot akkor, amikor az üzemi röpgyűléseken és termelési érte­kezleteken irányt adott a dolgo­zóknak. — „Elvtársak, takarékos­kodjatok az anyaggal, csökkeot- sótek a hulladékot 1 — Mindany- nyian megértették a Párt szavát és nyomban mindenki a maga munkahelyén váltotta valóra ezt a jelszót a békéscsabai Kötött­áru NV-ben. így indult el ez a nagyszerű mozgalom, melynek jelentőségét a népnevelők jó fel­világosító munkája még jobban elmélyített a dolgozókban. Az első negyedév nyersanyagfelhasz­nálósa a termelési értékhez vi­szonyítva SÍ százalék volt, ez a mennyiség a második negyed­ben 48.8 százalékra csökkent. Lé- pésről-lépésr© kiszámított, öntuda­tos munka húzódott meg e számok mögött. A tervév második felének a kiértékelése megmutatta a szor­galmas, takarékos munka eredmé­nyét: megtakarított nyersanyagból 2000 kg áruval többet készítettek a dolgozók. Ez 12.000 darab kü­lönböző kész ómnak felel meg, aminek értéke 263.000 forint meg­takarítást jelent. Az üzem dolgozói különösen a második negyed július hónapjá­ban nyomták meg a termelést. Ekkor a havi tervet 104.8 száza­lékban teljesítették. De ezen kívül még a megtakarított nyersanyagot is feldolgozták. Az öntudatos dol­gozók példát mutattak a termelés­ben. így Babinszki Hona varrodai gomblyukazó az 1950. évi tervét június 17-re fejezte be, Dina Sándomé és Bálint Lajosnó var­rodai dolgozók pedig június 18-ra teljesítették évi tervüket De az üzemrészek többi dolgozói is magékuvá tették a Párt irány- mutatását, követték az élenjárókat és minden erejükkel harcoltak a selejt és -a hulladék ellen. íme néhány példa. A raschel-üzemrész- ben több észszer ősit és történt a hulladék és selejtcsökkentés érde­kében. A dolgozók fokozottan fi­gyelték a hengerekről a szálak le- fogyásút. A műszakiak a hengerek hosszát maximumra emelték és ezzel az észszerűsitéssei a sűrű be­fűzéseket küszöbölték ki, ami je­lentős hnlladékcsökkentést jelen­tett. Ezen kivül az üzemrész min­den dolgozója a gépek mellett lévő hulladóktartó ládában gyűjtötte ösz- ,sz3 a hulladék anyagot. A raschel- üzemrósz a júliusi hónapban 6 szá­zalékkal csökkentette a hulladék mennyiségét, arányitva a júniusi hónaphoz, ezzel 420 forint meg­takarítást ért el. Példáját követték a többi üzemrészek is. öntudatos dolgozóinak álláspontjai Az ©reózó üzemrészben például kijavitották a repedt orsókat, igy lehetővé vált az anyag 100 szá­zalékos felhasználása. Itt a dolgozók egymásután tették meg a hulladékcsökkentési felajánlásokat az anyagtakarékosság érdekében: Gécs Judit elvtársnő 20 dekáról napi 15 dekára csökkentette a hul­ladékot, példáját követte Szili Mária is, aki 17 deka helyett 15 deka átlagot ért el. A kereszt- orsózó gyorsjáratú gépei mellett Palyik Pálné is nagy figyelem­mel vigyáz arra, hogy a hüvely­ről minden szál cérna lefogyjon. Ebben az üzemrészben a vasorsó hüvelyeket papirral vonták be, amivel sok anyagot takarítanak meg. Palyikné is igy tudta a 12 dekás hulladékot 10 dekára. csök­kenteni. Az orsózó üzemrész dol­gozói hat százalékkal csökkentet­ték a július havi hulladékátlagu­kat, ami 720 forint önköltségcsök­kentést jelentett. A varrodában Krajcsó István üzamfenntartó a gépekre egy cér­navágó kést szerelt, igy a cérnát a szakítás helyett most elvágják, amivel 200 forint értékű cérnát takarítanak meg havonta. A tágas, világos szabászterem eem maradt el. — öröm ebben az üzemrészben dolgozni — mondja Pintee Gyuláné elvtársnő, aki néhány órával ezelőtt hívta ki versenyre Adamik Kálmánnét, az anyag takarékos kihasználása ér a kevesebb hulladékmennyiség el érése érdekéhen. — Minden erőm­mel azon vagyok, hogy másfé százalékkal csökkentsen! a hulla­dékot, mert győztese akarok lenni a versenynek A szabászterem dolgozói lendüle­tes műn ka versennyel, az any aj takarékos beosztásával járultak hozzá ehhez a nagyjelentőségű ta­karékos ági mozgalomhoz, melynek eredménye az lett, hogy május é* június között 4 százalékos hulla­dék megtakarítást értek el és en­nek értéke 51X000 forintot tesz ki Az összes üzemrészekben megfej hárított nyersanyagból az elmúlt hetekben két és 'félnapig dolgoz­tak a rokkaiak. így dolgoztak és dolgoznak to­vább is a békéscsabai Kötöttáru NV-ben, hogy a további takarékos jó munkájuk nyomán, a Párt irá­nyítása alapján épüljön és fejlőd­jön szép üzemük, hogy az ötéves terv iájuk háruló feladait mara­déktalanul teljesítsék. (Szarka) ÚTTÖRŐK KÖZÖTT. A nap már elbújt a kert jói kö­zött, az esti homály már elülte Békéscsaba utcáit, amikor a Le­ánykollégium udvaráról tábortűz lángja csapott a magasba. A tűz körül sokan ültek, öregek, fiata­lok egyaránt. A baloldalon vörös- nyakkendős úttörő-lányok, vidám gyermeki, csengő hangjukon éne­kelték az Úttörő-indulót. * A jehérllúzos, vörösnyakkendős, szőke-, barnahaju kislányok két hétig tanultak itt, a Párt segít­ségével. Az elmúlt két hét alatt ezen a rajvezetőképző tanfolya­mon az úttörő pajtások megtanul­ták azt, hogy hogyan kell majd nekik a tanév megkezdésekor ta­nítani többi úttörő pajtásukat. Meg­ismerték a kislányok azt az utat, a melyüket a Párt mutat nekünk. Megtanultak harcolni az ellenség éllen, azok ellen, akik az ők ki­csiny, boldog életükre törnek. Az egyik kislány versében kihangsú­lyozta: »Mi még kiesik vagyunk, de tanulással harcolunk«. így telt él kellemesen, tanulással a Leány- kollégium falai és fái alatt el­töltött két hét. Az úttörő pajtások nemcsak ta­nultak, hanem egy délután zsá­kokkal a kezükben indulták el a határmenti házak közé, hogy a dolgozóktól öeszegyüjtsék a mák­gubót, amelyet azután a földmű- vesszövetlcezetnél értékesítenek. (Amiből nagymennyiségű orvossá­got készítenek.) A pajtások munkája eredménnyel járt, mert estére tömött zsákokkal tértek vissza. Sikerült nekik meggyőzni a dolgozókat arról, hogy kár a mákgubót elégetni. Az úttörő paj­tik boldogok voltak és azt az ösz- szeget, amelyet 3 'mákgubóért kap­tak, a szabadságukért küzdő ko­reai népnek ajánlották. ök is visszaemlélceznek arra, hogy mi volt az ő sorsuk hat év­vel ezelőtt. Kicsik voltak még, de emlékeznek a libapásztorkodásra. a hatalmas vödrökre, amelyeket a kövér kulákasszonyok cipéltettek velük. De boldogan, csillogó szem­mel és mosolyogva gondolnak a jövőre. A kis Juliskák, Katik, Mariitok és mindazok, akik Itt vannak, már látják maguk előtt a középiskolát, egyetemet, szövő­széket, traktort, esztergapadot, ter­melőcsoportot és mindazt, ami még előttük van. * Az úttörő pajtások műsorral szó­rakoztatták a részvevő szülőket és vendégeket. Bemutatták a »Vörös sárkányt című színdarabot, amely­ben az egyik úttörő kislány vörös sárkányon üzente meg a nyugati imperialistáknak azt, hogy meg:Ad­ják a békét. Az úttörők vigsága sokáig tartott és az esti csendben a szellő messzire vitte éneküket: »Egy a jehzónk, tartós béke. Minden ifjú harcol érte.« (BAGOLY )

Next

/
Oldalképek
Tartalom