Viharsarok népe, 1950. augusztus (6. évfolyam, 176-203. szám)

1950-08-25 / 197. szám

YillAKSAHOK NfcPE 3 Gyebnár Lajo&ék a nagy ünnep Métán megerősödve indultak el a java felé Még <_■/. év márciusában tör­tént, a tavaszon ... Tizennyolc endrődi dolgozó pa­raszt gyűlt össze megbeszélésre. Ott voltak Gyebnár Lajos, Fe- kécs Mihály, meg a többiek, ko­moly elhatározás volt az arcu­kon. A jövőjükről akartak dön­teni mind a tizennyolcán. — Vannak itt köztünk töb­ben — mondta akkor Gyebnár Lajos —, akiknek a felszaba­dulás hozott földet, a földreform­ékor. Azelőtt ns neat elestek visítunk, a kulákok, az uraság kcze-lába. Nyomorultul éltünk és mindig csak arra vágytunk, hogy legyen egy kevéske földünk, ami a mi­énk, amiből majd megélünk. A földet meghozta a felszabadulás, kezünkben van a le) ékkőnyv, mi­énk a föld. Mégse sokat érünk vele. — Ügy van ez — vetette köz­be valaki — de nemcsak nála­tok, újgazdáknál, hanem azoknál is, akiknek régebben van egy pár holdja. Gürcölünk éjjel-nap­pal, oszt’ mégse megy úgy, ahogy szeretnénk. A többiek rábólintottak: — Biz’ úgy van az... — Meg kéne alakítani a kö-_ "üst — szólt ekkor Fekécs Mi­hály —, úgy, ahogy már beszél­gettünk is róla. Első mintára. 'Kisegítjük egymást a munkák­nál, aztán majd az őszön har­madikra állunk, ha úgy látjuk... A tizennyolc endrődi dolgozó paraszt akkor megalakította a csoportot. Ügy, ahogy megbeszél­ek, első mintájúra. Teltek, múl­tak a hónapok. Elérkezett a nyár, az aratás, cséplés, begyűjtés. El is végezték munkájukat becsület­tel. A munkálatok alatt többször összejöttek megbeszélésre. Megbán yták-vetették problémáikat Beszélgettek nem egyszer a «nagy söpörtök -ről, mármint a köz­egben működő Petőfi, Béke, har­madik mintájú termelőszövetke- -ze;ékről. Az «ottaniak? munká­járól, életéről. — Nem panaszkodhatunk -— mondták a legutóbbi gyűlésükön — könnyebb lett a sorunk ta­vasz óla. Kaptunk támogatást, valamivel jobbak is az eredmé­nyeink. Dohát mennyivel va­gyunk mi mások, mint azok a dolgozó parasztok, akik a «nagy csoportok-ban vannak. Semmi Vél. Ep olyan munkásemberek, piint amilyenek mi vagyunk, csak ők más úton, jobb úton járnak tőlünk, mert a harmadik minta szerint dolgoznak. Nem úgy, mint itt nálunk, szétszór­tan, ahány. annyi felé. Itt vetődött fel a gondolat: — Harmadik mintára kéne át­térni, olyanra, mint a Petőfi, meg a Béke... — Mert hát tűiért? — vetetté közbe GyöMur Lajos. — Láttuk inihdamiyiaii, milyen nagy se­gítséget kapták kormányunktól, az államtól. Teheti-, sértéstör­zseket, építési segélyt, meg hát mindent, ami elősegítette a mun­kát, a boldogulásukat. Gépekkel (növelik a földet, vetnek, arat­lak. De meg a csoport tagok sokkal jobban élnek, mint mi. Most is hallottam, hogy a félév­kor 14 forintjával fizették ki a munkaegységet Ült van például a «Béke.-bői Alt György. 2500 forintot kapott azonfelül meg a fejadagot az egész családjának, meg takar­mányt is a jószágnak. Azt mon­dom én: alakuljunk át mi is har­madikra, oszt’ kérjünk működési engedélyt a minisztériumtól... Hosszan gondolkoztak a töb­biek Gyebnár beszédén. Megfor­gatták így is, úgy is a szavakat. Aztán Fekécs Mihály szólt Már a többiek nevében is beszélt: — így lesz ez jó! — mondta —, azon az úton akarunk járni, amelyiken a «nagy csoportok» járnak... — Mindjárt meg is beszélték, hogy mi lesz a neve az új csoportnak. A nagy 1514-es paraszlvezér nevéről, Dózsáról nevezték el... A gyűlés után lelkesülten, re­ményekkel teli indultak hazafelé az új «Dózsa» termelőcsoport tagjai. Eddig tizennyolcán vollak s augusztus 20-ra, Alkotmányunk ünnepére — amikor a csoport ünnepélyesen, külsőségeiben is megalakult — huszonhatra emel­kedett a tagok száma 105 hold földön... Az endrődi «Dózsa» új terme- '/’»csoport tagjai megindultak az áj élet útján a boldogabb jöven­dő felé!... (dí) Q13z-fiatalok a tszes-k fejlesztéséért Megyénk fiataljai a termelőszö­vetkezeti csoportok őszi felfejleszté­séből szépen kiveszik részüket. Az üzemek ifjúmunkásai kultúrműso­rokkal tanítják és szórakoztatják' a dolgozó parasztokat. A békési Ko­sárfonó és Seprűkötő üzemek fia­taljai szombaton délután a tanyák között házi agitációt folytatlak és ismertették a termelőszövetkezeti csoportok jelentőségét és elért ered­ményeit, este pedig kid túrelőadást tartottak. A békési járásban az elmúlt hét folyamán 84 fiatal lépett be a termelőszövetkezeti csoportba. Bé- késrosszerdőn a népnevelő munka eredményeként 29 fiatal írta alá a belépési nyilatkozatot. Tótkom­lóson 13 taggal szaporították a termelőszövetkezeti csoportok tag­jait a fiatalok. A dénesmajori DISz-szervezet 62 tagja közül hu­szonhármán ismerték fel a nagy­üzemi gazdálkodás jelentőségét, pél­dát mutatva az öregeknek, belép­tek a termelőcsoportba. Elekem o DISz-szervezet tagjai közül tizen­egyen. választották azt az utat, me­lyet Pártunk vezetője, Rákosi Ma­gvas elvtárs kecskeméti beszédé­ben a dolgozó parasztok számára megjelölt. A dolgozó parasztfiatalok tud­jak azt, hogy csak így, a nagy­üzemi gazdálkodás útján tudják teljesíteni feladatukat, azt a fel­adatot, melyet a DISz első kon­gresszusa és Rákosi elvtárs szá­mukra megjelölt. A tótkomlóst szövetkezeti mintaboltban... A piactér melletti íöldniűvesszö- vetkez.ti bolt előtt gyűltek ossza a tótkomlós! dolgozó parasztok szerdán délelőtt és lázasan vár­ták azt, hogy megnyissák az üz­let ajtaját, mert megyénkben itt nyitották meg az első szövetke­zeti mintaboltot. Ez a bolt is ötéves tervünk egyik ajándéka. A megnyitó ünnepélyen felszó­lalt Tóth Mátyás elvtórs, a helyi pártszervezet titkára, Palecskó Jó­zsef, a szövetkezeti bolt ügyveze­tője, alti beszámolt a földműves- Kzövetkezet eddig elérC eredményé­ről. ráz ünnepélyéé megnyitó után pedig megnyitották az üzlet ajtaját ús a dolgozó parasztok örömmel léptek az üzlet bo’sajéhe. Egyig pillanatra min- !l deaki elha l a ott. Azt sem tudták, 1; hogy hirtelen ho- ;j vá nézzenek. A j hatalmas *L>> ala­kú helyiség pol­cai roskadoznak a .sok minőt égi áru­tól. amely mind a munkások szor­gos kezének az eredménye. A be­járaitól jobbra az éle lm i szoros?, tál f, j üu'r.i az üvegáru.’ szemben pociig a| • méteráru ón a &OBÍ5mJí osztály van,. A dolgosuk közül sokait azt hitiék, hogy nőm iá a tótkomlós! földinftvosszövcP- kezetbon vannak, hanem valame­lyik nagyvárosi áruházban» A púitok mögött a főldművesszc- vétkez.t do'gőz ói egymás útin ve­szik le a polcokról a színes szö­vetet, kartont és selyem ruha­anyagokat. Válogatnak a dolgoz» parasztok, van miből, bőségesen termelnek a gyárak. A dolgozók karjai egymás utár. telnek meg mindenféle áruval. A «Viharsarok» tszcs tagjai közül többen kerékpárt vásárolnak. Kal­kus János és még Károm társa kerékpárokat vettek családjuk és maguk számára,. A kaszaperi gép­állomás egyik traktoristája, aki 400 százalékig teljesítette nyári idénytervét, büszkén nézegeti a bolt előtt azt a kerékpárt, amcly- lyol a földművesszövetkezet dol­gozói jutalmazták meg. Vrbovszki Zsófi kosztümöt vá­sárolt. De igy van ez a többi dolgozó parasztoknál is, mart a koufekciós osztályról egyezerében több kabát kerül az árubmsoma- goló pnltji íra. Az üzletben emberek jönnek-mennek. A polcokról újabb vég anyagok kerülnek le, ame­lyeket a dolgozók büszkén visznek haza családjaik­nak. Boldogan fc>e- szélik mindenki­nek: «Ezt azon a pénzem vásárol­tam, melyet a be­adott gabonáért kaptam. Korún Ferenc- né, Tóth Pátiié és még— sokan mások, akik túl­teljesítették ter- ménybeadási kö­telezettségüket, eljöttek, hogy az újonnan megnyi- lőtt mintaboltban vásárolják meg gyermekeik és 1 maguk számára a ruhát, cipőt, in­gét és mindazt», amire a családnak szükségo Vall. A dolgozó parasztok, egyénileg gazdálkodók és a termelőcsoport tagjai egyformán mondják minden­kinek; érdemes volt dolgozni a nyáron, mert hát amit ma is vá­sároltam, ez is munkánk eredmé­nye. Ez a szép bolt is munkánk gyümölcse, az ötéves terv aján­déka, a közül a sok minden közül, melyet Pártunk és államunk ne­künk, tótkomlós! dolgozó parasz­toknak adott és ad.- - .1 .. .11 ír .....................mm A s őssi esáesforgalom sikeréért A Szovjetunió vasutasai az őszi csúcsforgalom lebonyolítására ké­szülnek. Mozdony vesefők, forgalmisták, szerelvény-összeállítók arra tü­lekszenek, hogy az 500-as és 2000-es mozgalmat az eddiginél ma­gasabb színvonalra emeljék. Ivan Dorosenko, a ljublinoi rendezőpályaudvaron teljesít szolgá­latot. Az ő tervszerű munkájától is függ, hogy az őOO-as mozgalmat semmi se akadályozza, hogy a pályák szabadok legyenek és a sze­relvények pillanatig se legyenek kénytelenek vesztegelni. Nyi kolaj BoríszoVj S moszkva- kui'szki vasút ljublinoi rendezőpá- lyaudv arának egyik legjobb szeret- vényöaszeállítója, újítással biztosít­ja, hogy a kirakodás után egyetlen felesleges kocát se kelljen, üresen a mozdonynak a következő állo­másra továbbvinni, hanem az min­den akadály nélkül lekapcsolható ló­gjon a szerelvényről, Alexander Papvin, & Szocialis­ta Munka Hőse, a jaroszlavli ffi- tőház híres mozdonyvezetője meg­kezdi napi munkáját. Nap mint nap fokozza teljesítményét, — így járni hozzá a közlekedés tervének teljesítéséhez, Még jobb munkával hálálom meg a külföldi nyaralást Népköztársaságunk Alkotmánya biztosítja a dolgozók pihenéshez és üdüléshez való jogát s megadta a lehetőséget rá, hogy ezt a jogot élvezhessük is. Lehetővé tette kor­mányunk, hogy az ország üdülői­ben, ahova ezelőtt csak a nagy urak tehették be a lábukat, most mi, dolgozók tölthessíik el sza­badságidőnket. Ezenkívül még gon­doskodott arról is, hogy azok a, dol­gozók, akik egész éven keresztül kiváló munkájukkal, a szocialista munka versenyben elért kimagasló eredményekkel jártak élen a ter­melésben, megismerhessék a test­véri népi demokráciák országait, népeit, szocializmust építő munká­jukat» En a Mezőhegyesi Cukorgyárban dolgozom s engem is az a nagy. őröm ért, hogy életemben először, külföldre, Csehszlorákiába mehe­tek nyaralni. A múltban magam­fajta dolgozó ember még az or­szágban se mehetett el nyaralni, nekünk csak a testetölő, kizsák­mányoló munka jutott e a mi, ki nem fizetett bérünkön az urak dőzsöltek a nyaralókban, meg a külföldi tengerpartokon. Jól kipihenve magam, gazda­godva tapasztalatokban, amit cseh­szlovákiai üdülésem alatt szereztem, térek vissza munkapadomhoz » hogy megháláljam a boldog nyara­lást, munkateljesítményem fokozá­sával harcolok a több és jobb ter­melésért, szívós harcot folytatok az ellenséggel szemben, akik a mi bol­dog, szabad életünkre akarnak tömi, Hajtás István, Mezőhegyes.

Next

/
Oldalképek
Tartalom