Viharsarok népe, 1950. augusztus (6. évfolyam, 176-203. szám)

1950-08-25 / 197. szám

I VIHARSAROK NÉPE Párt és pártépítés Az endrlldi párt-csoportvezető... 1933 július 1-én szomo­rú napra virradt özv, Márton Pe­temé endrőcíi elv társnő. Fiát, La­josi c hurcolták a csendőrpribékek éjszakának idején a kocsorhegyi kis házból. Alig s,3 éves volt a íia, mégis hat Csendőr, két detek­tív és egy rendőr ment érte. A gyáva Horthy-pribékek minden esetben ilyen erőt mozgósítottak, ha kommunistáról volt szó. Már­ton Lajosnak nem annyira az ön­tudata, inkább a szive dobogott az igazságért. Ezért vállalta a rop- cédu ’a, erjesztést, ezért keresték Horthy pribékjei halálra. A reg- ge'ig tartó házkutatás során mind­össze két könyvet és a hiányos nyomdai ABC betümintát találtak a pribékek. Ezért kommunistának nyilvánították s mint kommunis­tát, félboltra verték az ember- bőrbe bujt aljas fénevadak. Lajos büntetése hathónapi börtön lett, amelyet a szegedi .' Csillagban töl­tött ki. Márton Lajos soha többé nem lejt egészséges ember. A kínzás, a börtön leverte lábáról és tq3'4 július i-én, s4 éves korában, le­tartóztatásának egyéves évforduló­ján örökre lecsukta szemét, befe­jezte a még valójában általa meg sem kezdett harcot. Hiszen mind­össze csak felismerte azt az utat, am« y a szabadsághoz, a jobb, bol­dogabb élethez vezetett. Nem ér­hette meg azt a boldog napot, amikor a hős szovjet katonák el­hozták dolgozó népünk számára a szabadságot, elkergették Horthyé- l.at, rothadt pribékbandájukkal együtt. A család é-'etbenmaradt tag­jait nem rettentette meg- Lajos mártirsorsa. Nem; mert tudták, érezték, hogy az ut, amelyen La­jos akart járni, az úri hatalom megdöntéséhez vezet. S Márton Péterné eh társnő csak addig temette bánatát könnyfá- lyolba, amíg fel nem ismerte, hogy az élőknek nem sírni, ha­nem harcolni kcU. A múltban is is sokat, nagyon sokat nézett kelet leié és várta a felszabadítókat, akik megbosszulják fia halálát. Vá­rakozása nem volf hiábavaló, mert iu44 októberében Endrőd község is íVszabaduU egyszer és minden­korra az úri hatalom elnyomása alól. A Kommunista Párt megala­kításakor, ig/jő-ben nyomban be is lépett Márton elvtársnő a Párt­ba. Márton elvtársnő ha­marosan felismerte, hogy amilyen erős a Párt, olyan erőe a népi ha­talom. Amilyen a párttagok viszo­nya a Párthoz, olyan erős az a bástya, ahonnan könyörtelenül visszaverünk minden támadást, amely a dolgozó nép hatalma él­jen tör. Márton elvtársnő pártcsoport­vezető. Mint pártcsoportvezető vi­gyáz a párttagok első lépéseire, —- nehogy megbotoljanak a hozzá beosztott ehtársak. Mert az első könnyelmű lépés után következik a többi, amely először a közönbös- séglicz vezet. Ezért vigyáz Márton elvtársnő éberen, hogy minden hozzája beosztott elvtárs annak rendje és módja szerint eleget te­gyen a párttag legelemibb köte­lességének, a tagdíj fizetésnek. Már­ton elvtársnő f>3 éves, de nem hivatkozik soha idős korára, hogy »igy, meg amúgy», nem tudja a reábizott feladatot elvégezni. Már­ton elvtársnőnél éppen az ellen­kezőjét lehet ennek tapasztalni, 0 az első a pártcsopor(.vezetők közölt, aki legelőször elszámol cso­portjának tagdijával. Munkája azonban nem merül ki a tagdíjak összeszedósében. Igyekszik nevelni, oktatni az elvtársakat. Az ö cso­portjában is akad, aki bc'eesik a jobboldali szociáldemokraták és egyéb reakciós elemek uszályába. Márton elvtársnő azonban felvilá­gosítja csoportja tagjait, megma­gyarázza, mennyire helytelen a né- -#etük. És Márton elvtársnő azt mondja; van miért dolgozni, — ha jól végzem mint pártcsoport­vezető feladatom, erősítem a Pár­tol. Márton elvtársnő nemcsak mondja:? cse'ekctleteiv.l is bebi­zonyítja. Pnrtcsoporljál minden­ről tájékoztatja. Nem esik bele abba a hibába, hogy erről vagy arról biztosan tudnak az elvtár­sak 'és úgyis eljönnek. Minden cselben: akár taggyűlésről, akár más összejövetelről van szó, lelá­togatja az elv társakat és tájékoz­tatja őket, de egyben a dolgok fontosságáról is beszél. Miért teszi est Márton elvtársim? — Azért, mert. tapasz­talatból tudom — mondja ősz haját végigsimitva —, hogy az ingadozóknak elég a legkisebb re­akciós hazugság, máris az ellenség malmára hajtják a vizet. Én azt mondom, az asszonyoknak is kell politizálni, mert az ö körükben észlelhető a legnagyobb hiányos­ság. Elég, ha egy deka paprikát nem lehet kapni, akkor már zú­golódnak. Ilyen esetben is meg kell kapniok a felvilágosító mun­Nagy sikerrel folynak megyénk községeiben az árubemutatók Omágsaerte megindultak a fal­vakban a dolgozó parasztság ré­szére rendezett árubemutatók « me­gyénkben is megrendezték már az első bemutatókat. Egy-egy község­ben négy napig tartózkodik a ván- dorbemutató, hogy a terniénvbe- gyüjtésfc teljesítő, sőt túlteljesítő dolgozó parasztságunk a falvakban nőm vásárolható ipari termékeket is megvásárolhassa, Az első árubemu- i Lók nagy síkénél zajlottak le. Dolgozó parasztságunk a gyors be­adási jutalomból és a falygúly főt­ávból aorra szerzi be a bemutato- k >u ruházati és közszükségleti cik- i'v !t. A textilneműiek iránt lóg­na yobb az érdeklődés. Egy-egy ú i .bemutatón 12 ezer forintnyi ru­haneműt vásárolt a községek dol­gozó parasztsága s a ruhaneműét között is elsősorban a gyapjú hol­mikat keresik a dolgozók e csak kis mértékbeli a pamutárut. De nagy az érdeklődés az üvegáru és vasáru iránt is. Szembetűnő, hogy az árubemutatókon igen sok játékot vásárolnák s megnövekedett az ér­deklődés a könyvek iránt is. Tót­komlóson például 460 forint értékben vásároltak könyveket a dolgozók. A tegnapi napon újabb hat köz­ségben: Magyarbánhegyesen, Med- gyesegyházán, Mezőkovácsbázán, Kevermesen, Battonyán és Mező­hegyesen nyílt meg a vándor árube­mutató. kát, hogy belássák, mennyire hely­telen ez az álláspontjuk. Az -asszonyoknak megmagyaráz­za Márton elvtársnő, hogy ennél vannak fontosabb kérdések is. Ez lényegében egyéni sérelem, már­pedig az egyéni sérelemből fakadó zúgolódás a szocializmus építésé­nek nagy müvét gátolja. Ezt a nagy munkát pedig nem szabad, hogy egy-két .kisebb hiányosság gá­tolja. »Ha pedig ezt csináljátok — mondja Márton elvtársnő az asszonyok fele —, akkor a jobb jövőnk kialakulását lassítjátok. A Kocsorhegy nevű end- rődi telepen össze-összejönnek időnként a szomszédok Márton elv­társnő házában, vagy valamely más háznál. Az elvtársnő igyekszik min den kérdésben tudásához mérten megmagyarázni a felmerülő prob­lémákat, neveli, tanítja nemcsak a párttagokat, hanem párltmKívülie­ket is. ...ig34 július írén belehalt a kínzásokba Márton Lajos. Ö nem folytathatta tovább a harcot. Az édesanya, aki fia helyébe lépett a küzdőtérre, ma építi, erősiti azt a Pártot, amelynek névtelen ha?- cosai között az ő fia is helyett- foglalt, Márton Lajos édesanyjá­nak pártmunkája és párthüsége igazolja, hogy a kommunistákat nem törheti meg semmi sem. Már­ton elv társnő elvesztette fiát, de ez a veszteség megacélozta akara­tát, öntudatát s szivvel-lélekkel végzi a pártmunkát, építi a Pár­tol, »erősíti a nég ..országát. ■ S:uh Imre A német ^ at i£€ \ Németországban napról-napra erősebb lesz a Nemzeti Egység­front mozgalma, amely soraiban egyesíti a német nép összes ha­ladó erőit. A német nép széles tömegei elfogadták a Front pro­gramját, vagyis a német nép egységéért, függetlenségéért és a békéért folytatandó harc kiszéle­sít sót. A nyugati imperialisták nagy ellenszenvvel és gyűlölettel íigye tik a Nemzeti Egységfront moz­galmának ki terebélyese dó Seb Az angol és amerikai imperialisták ugyanis Németország nyugati megszállási övezeteit — ha már a Német Demokratikus Köztársa­ságot nem sikerült — a milila- rizmus és a fasizmus újjászüle­tésének fészkévé akarják váítoz- íatní. Nyugat-Németcrszágot a háború ágyú töltelék-szállítójának, a Szovjetunió és a népi demo­kráciák elleni agresszió fő hadi­támaszpont jának tekintik. Ezt a céljukat nem is titkol­ják. Churchill és nemrégiben Bradley amerikai tábornok is hangsúlyozta ezt, sőt azt is meg­mondták, hogy a nyugatnémet katonaságnak kell az Atlanti Szö­vetség agresszív hadserege mag- vát képeznie. Amikor tervüket kifőzték és céljaikat kitűzték, nem vették fi gyei cinbe a német dolgozók el­szánt békeakaralál és a Nemzeti Egységfront hatalmas erejét. A nyilatkozatokra hamarosan meg­jött a válasz. A német nép nevé­ben jelenlétié ki a «Deutschlands­stimme», az Egységfront lapja: «^Egyetlen katonát -sem adunk Amerikának!» Németország dolgozó tömegei napról-napra egyre világosabban A NÉPNEVELŐ OASS.il ANDRÁS dolgozó parasztnak azt mond ti fi hálván esz­tendős Tatár Gábor élvtárs, a nagy szénást z, Dózsa- tszcs egyik nép­nevelője: »Látogass el hozzánk, ha arm jársz.«- Halmai András el is ment a termelőcsoporthoz. Szívesen fogadták és Tatár Gábgx elvtárs, a neves doltáuykeriése végig mutogat ott mindéül a szép, közös gazdaságban. Megnézte a dolgozó paraszt az irodákat, laká­sokat, tehenészetet — mindent. Tatár Gábor ■népnevelő felkattintotta a villanyt is: »Nekünk már ez is van.« A dolgozó paraszt egy ideig nem száll semmit, aztán lassan ki­mondta: — ügy látom, 36 Ut az élet, delük kint rossz hányok is hallatsza­nak a csoportról. Hogy kimérik mindenkinek az éleit, meg aki láto­gatóba jön ide, annak féltét,lééül be kell lépni, különben... Tatár élvtárs belebökött ujjúval a levegőbe és úgy mondta: — IDE FIGYELJ! Eljöhet ide minden dolgozó paraszt- láto­gatóba, mi szívesen lát jak. Mi, de, más sem kényszerít be senkit ■— csak a jobb sorsáért ajánljuk neki a közös gazdálkodást. A dön­tés aztán a, tied, meg a többieké. Láttad a saját szemeddel az eredményeinket. A rossz hangokat a kuldkok hiresztelik. a dolgozó parasztok ellenségei. A kulákok gyűlölettel nézik a mi jobb sorsun­kat, azt, szeretnék, hogy éhbérért újra cselédek legyünk náluk. Deltát as sohase lesz már. az anyjuk.., Itt nem mérik ki senkinek az étéit, annyit eszünk, amennyi jól esik és azt. amire kedvünk vau: csirkéi, tésztafélét, vagy ami sorba jön. Gab-mi András feszengett, kicsit fontolgatta a szavakat, de .aztán, csakhamar felelt: — ELHISZEM ÉN, hiszen láttam... Majd Tatír bácsi, a dolgozó paraszt sok kérdésére’ adott választ. 4 következőkről is hosszasan beszélt: — Minden tszcs-tag OTI-tag. Ha valami betegség ér berniün­ket, vagy a hozzánktartozókat, akkor ingyen orvosi kezelést, gyógy­szert, meg táppénzt kapunk. Aztán ha as asszony, aki a Uses tagja, gyereket vár. akkor a szulgs előtt egy hónapig, a szülés után ismét egy hónapig nem- kell dolgoznia és a két hónapot meg­fizeti neki a csoport. Kiszámítjuk, hogy mennyi munkaegység esik az átlag után a két hónapra és úgy. ÖREQ ESTE TOLA’, amikor Tatár Gábor azt mondta a tá­vozni készülő dolgozó parasztoknál,1? — Dolgozni persze kell a csoportban, is, Ut sincs kolbászból a kerítés, meg lesznek még nehézségeink is. De az biztos, itt min­dig szebbé válik a sorsunk,, előre lendülünk. * Gabnai András, nagyszénást dolgozó paraszt néhány nappal a népnevelővel folytatott beszélgetés titán sorsa jobbra fordUásááért, — persze vajúdások után — kitöltötte a termefoctoportba szóló be lépési, nyilatkozatot. látják és érzik, hogy a nyugati övezetek imperialista elnyomása magának a német népnek nem­zeti létét fenyegeti. Ezért hang­súlyozza a Nemzeti Egységfront programja, hogy főfeladal «a németek mozgósítása cs 11 cg ter­vezése Németországnak az angol­amerikai imperialisták alóli fel­szabadulásáért folyó harc érde­kében'. Az Egységfront programja kö­veteli az egységes, demokratikus, békeszerető és független Német­ország megteremtését, a megszól- -1 lás megszüntetését és harcot hir­det a nyugatnémet zsoldos had­sereg megszervezése, az ország mililarizálása és az agresszív Északatlanti Blokkba való bevo­nása ellen. A program külön kiemeli, hogy a német nép demokratikus erői­nek győzelmét csak a Szovjet unió iránti barátság megsz.ilát dítása után lehet biztosítani. A legközelebbi gyakorlati feladat: meg kell szervezni az egész, or­szágban a Nemzeti Egységfront helyi bizottságait és a legszéle­sebb néplömegék előtt rá kell világítani a Szovjetunió és a né­pi demokratikus országok iránti barátság fontosságába és hatal­mas jelentőségére, ezenkívül pe­dig folytatni és fokozni kell a háborús agresszorok elleni brke-n harcot. Ezt a programot egész Német­országban milliók tették maguké­vá. Ez a harc jelenti a német nép jelentős hozzájárulását a ta­ke ügyéhez. A Nemzeti Egység­front soraiba tömörülve a német dolgozók milliói telték íuagukév 1 a stockholmi Iiékckongresszus ha­tározatait és aláírásukkal, tünte­téseikkel kimutallák békekészsé­güket. A Német Demokratikus Köz­társaságban' a Nemzeti Egység­front helyi bizottságai nagy se­gítségére vannak a Szocialista Egységpárinak és a szakszerve­zetéknek, hogy a széles tömege­kéi a békés termelőmunkára és a béke megvédésére mozgósíthas­sák. Hasonlóan komoly tevékeny­séget fejtenek ki az Egységfront bizottságai NyugabNémetország- ban is. Egymás után rendezték a békegyűléseket és tüntetéseket Düsseldorfban, Essenben, Dort- mundban, Stuttgartban, Hanno- .-eriieu, Marburgban és ITam- mrgbau.-munkások aktív háborűelle- rto^narcát bizonyítja, hogy Düs­seldorfban az összes üzemek kép­viselői bejelentették, nem hajlan­dók hadianyagot gyártani. Hám-* IViirgban minden éjjel a falakon hatalmas plakátok jelennek meg, amelyek a német nép békeakara­tát lűrdetik. A bonni báb-kormány, impe­rialista gazdái parancsára, erőié.* *> szítéseket tesz, hogy megakadá­lyozza ezeket a mozgalmakat és böfTÖntrri röiiycgén íi ivraijzérr Egységfront mozgalmának rész*' vevőit. Újra érvénybe akarják léptetni azt a fasiszta törvényt, amely szerint a rendőrségnek bármikor jogában áll gyűléseket szétverni. De a rendőri megtorlás sem állíthatja meg a béke és a de­mokrácia német harcosait. A né­met nép demokratikus erői egyre szélesebb méretekben fejlesztik harcukat a német egység és béke érdekében.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom