Viharsarok népe, 1950. július (6. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-15 / 162. szám

4 VIHARSAROK NÉPE Párt és pártépítés „Fejébe szállt“ a siker a bucsai pártszervezetnek — teret hódított as ellenség A jövő szakembereinek biztosításáért Ötéves tervünk végrehajtásához, a szocializmus építéséhez na­gyon sok szakemberre van szükségünk. A szal.embzrik biztos tigá­hoz azonban nem elegendő ez a fiatalság, amely mcsl leérettségizve a különböző egyetemekre megy. Kormányunk, a Púit iránymutatásá­nak megfelelően lehetőséget nyújt arra, hogy azok a dolgozók, áfák a múltban nem tanulhattak, most tanulhassanak, megszerezhessék a magasabb képesítést, hogy megfelelő szakembereivé váljanak terv- gazdaságunknak. Ezért szerveztek meg a dolgozók ipari gimnáziu­mát, amelyben üzemeink szakmunlcásai elnyerik a középiskolái kép­zettséget s tovább tanulhatnak az egyetemen, mérnökök l’hetink. Békéscsabán ősszel indul egy ilyen dolgozók ipari gimnáziuma vas- és fémipari, valamint építő tagozattal. Üzemeink dolgozói azonban nem használják fel ezt a lehetőséget, hogy toióbbk'pezzék magukat, nem látják, mennyire fontos az uj, a munkások köziül ki­kerülő szakemberek biztosítása népgazdaságunknak. Eddig mindösz- s:e 20 jelentkező imn az ipari gimnáziumba, alig egyharmada an­nak a létszámnak, amelyet felvehetnének a meginduló tanfolyamra. Sokan a reakció suttogó propagandájának felülve nem jelentkeznek a tanfolyamra. A legnagyobb hiba azonban olt van, hogy sok üzem­ben maga a pártszervezet s”m ismerte fel ennek az iskolának a jelentőségét, nem tudatositotálc azt a dolgozók között, sok helfen a dolgozók nem is hallottak a dolgozók ipari gimnáziumáról. A Bé­késcsabai Kötöttáru NV-ben például a tankerületi főigazgatóság erre vonatkozó körlevelét el sem olvasták arra való hivatkozással» hogy a »titkár elvtárs szabadságon van«. A Békési 'Téglagyárak NV- ben, a Ruhagyárban, bár Ígéretet lettek, hogy H-ig bejelentik a jelentkezettek névsorát, nem tartották be Ígéretüket, meri a hiá­nyos fe’ világosi tó munka következtéién nem volt jelentkező a dol­gozó!: ipari gimnáziumára. Üzemi párlszerv-zt leinknél: sürgősen meg kell javítani mun­kájukat ezen a téten, hogy biztosítsák a kellő számú jelentkezőt a tanfolyamra, biztosíts'le üzemükből is a szocializmus építéséhezí scükségés szakem bcr,. két. ■■Ilii— ■■■ .....I HI1 II 1------------------------———~ A vasúti pártszervezet munkája az új termés szállításának idején A békésmegyei dolgozó parasz­tok közül elsőnek a bucsaiak vé­gezték el a behordás munkáját. Ebben az is tükröződött, hogy a falu pártszervezetének népnevelői nem végeztek rossz felvilágosító munkát, a dolgozó parasztok meg­értették a behordás jelentőségét. A bucsai határban az asztagok helyett egyre több lesz a kazal. A oséplőket az egyik szérüskertböl a másikba gyorsan huzatják át. S a falu nem kevés dolgozó pa­rasztja: a Bűnösek Mátyások, a Fehér Lászlók alig', hogy zsákba ömlik a (gabona a cséplőből, nyom­ban elindulnak a földművesszövet­kezet magtára felé. A földművesszövetkezeti ter- ménybegyüjtő előtt sok kocsi áll. Kicsit várni is kell a dolgozó pa­rasztoknak, hogy rájuk kerüljön a sor. Az időt gondolkozással töl­tik a búzászsákokkal megrakott ko­csi tetején. Az egyik erre gondol: »szíves-örömest hoztam el a ma­got« — a másiknak meg eszébe villan: »sokat vergődtem a ter­mésért, mégis lényegesen keveseb­bet arattam, mint a tszcs, tagjai.« Herényi elvtárs párttitkárt kér­dezzük a magtár előtt: »Mi újság a faluban?« Hirtelen a válasz: »Minden megyen rendben, csend van, semmi különös.« 1 És tulajdonképpen a párttitpár elvtársnak ezek az el bizakodott, öntőit szavai magyarázatot adnak mindazokra, amelyek jelenleg a fa­luban történnek, — mely az elbi­zakodottság következtében jött létre. Estébe hajlik a délután. Nagy György kisparaszt (78. szám alatt lakik) kinn áll az utcasarkon, mellette másik dolgozó paraszt. Folyik a beszéd és az öreg Nagy György elmondja: »A mi utcánk környékén azt beszélik, azért sür­getik úgy a búza beadását, mert megy az a Szovjetunióba, — jó­vátételbe.« A másik dolgozó pa­raszt is közbeszól: »En is ilyes­formán értesültem.« Aztán Nagy György folytatja: »Csak van eb­ben valami, én is úgy vagyok vele, hogy elhiszem, mert sokan be­szélik.:< Béres János (82. szám alatt la­kik) dolgozó paraszt is odajön az utca sarkára a beszélgetőkhöz, ő meg igy mondja: »Beadom ti bú­zám, aztán nem sokat törődök a sorsával. Miért adom be? Hát, mert kell, meg aztán,...« A termény­beadásról szóló ilyenfajta és ehhez hasonló hírek futótűzként terjed­nek a faluban. Béres Jánostól meg a másik dolgozó paraszttól megkérdezzük, hogy mikor jártak náluk népnevelők. Azt felelik rá: régoblren, még tavasszal. Kisgyű- lés, igaz, volt, de ott sem igen magyarázták meg nekik, mi is a jelentősége a termény beadásnak, a dolgozó paraszt, az ország szem­II Viharsarok Népe orosházi szerkesztőségét és kiadóhivatalát áthelyezte Orosháza, Vörösmarty-u. (volt Török-étkezde helyére.) Telefon: 47. pontjából, de azt sem mondták el, hogy minden beadott búzaszem elő­segíti az egyén boldogulását, az ötéves terv sikerét, a Szovjetunió vezette béke tábor erejének növe­lését. _2 A kútnál sok asszony, merítik a vizet a bádogedénybe, egy-egyszót váltanak egymással. S. Nagy Ist­vánná. (149. szám alatt lakik) is vizeit indul. Eérje párttag, de az ő véleménye mégis ilyen: »Hiába igyekszünk mi a csópléssel, tarló­hántással, ha az Isten nem akarja, úgy sem haladunk előre ... A bú­zát viszik a Szovjetunióba, min­denkinek gyorsan be kell adni a gabonát, éppen ezért«. A cséplőknél olvasnak ugyan új­ságot, de nem nagyon nézik meg az egyes cikkek alapján, mi vo­natkozik »saját pártjukra«. A csép­lőmunkások még eddig nem tartot­tak kisgyűlést, kevés felvilágosi- tó munkát végeznek a dolgozó pa­rasztok között. 3 • Búcsún a pártszervezetnek »fe­jébe szállt« a behordásnál elért siker s ennek következtében lebe­csülték a tömegek felvilágosításá­nak je’entőségét, .ezen túlmenően pedig az ellenséget is. Más szóval úgy is mandbalnánk: az ellenség teret hódított a faluban. Bizonyít­ja ezt mindaz, amit Nagy György, Béres János, S. Nagy Istvánná is elmondott. S az önelégült párt- szervezet nem figyelt fel az el­Ifjú Polonka György még fia­tal ember, de szívvel-lélekkel igyekszik megoldani a ráváró fel­adatokat Felveszi ő a harcot minden helytelen megnyilvánu­lással szemben. A volt Bőim tég­lagyár gépműhelyében dolgozik. A műhely esztergályosával né­hányszor már volt vitája. Az ifjú Polonka mindig helyesen meg tudja magyarázni a dolgokat. A koreai eseményekkel kapcso­latban volt egy röpgyűlés az üzemrészekben a napokban. A dolgozók általában kiálltak a ko­reai dolgozók harca mellett. A gépműhely esztergályosa nem ér- telte eléggé a kérdést, dekát nem mert a gy űlésen felszólalni. Más­nap azonban a munkaidő alatt kezdte fejtegetni: márpedig, ha «anyagi segítséget» is kell nyúj­tani, akkor ő nem híve a segít­ségnek. Ifjú Polonka György rög­tön válaszolt a kérdésre. Megma­gyarázta az esztergályosnak, hogy menny ire egy a dolgozók érdeke nemzetközi szempontból, hogy jobb munkával, a Szovjetunió vezette béketábor erősítésével keli segíteni a szabadságukért har­coló koreaiakat Ila az amerikai­aknak sikerülne a tervük Koreá­ban — folytatta Polonka elvtárs —, akkor nem állnának meg ott Ki tudja, lehet, hogy éppen mi volnánk a soron, lia nem mi, akkor mások, de előbb-utóbb minket is megtámadnának- Hogy ez be ne következzen, éppen lenség által elámított, a múlt bű­nei miatt elmaradt egyszerű em­berek szavaira, nem magyarázták meg nekik, hogy a Szovjetunió­ban, — a világ legfejlettebb me­zőgazdaságában — nagyon bőséges volt az idei termés is, nincs szük­sége egyáltalán a mi búzánkra, hogy az elmúlt években, amikor rossz termésünk volt, a Szovjet­uniótól kaptunk búzát. De azt sem mondták meg a népnevelők, lia exportálunk is búzát azokba a népi demokratikus országosba, amelyekkel kereskedelmi szerződés kötöttünk, akkor azért gépeket, szenet, fát éa más egyebeket ka­punk cserébe. Az S. Nagy István- nékat sem világosították fel arról, hogy a klerikális reakció hireszteli az »isteni áldást« azért, mert ez­által is el akarja venni a dolgozó parasztok kedvét a munkától, ily miódon is kárt akar okozni. De arról sem beszéllek a népnevelők, hogy a búza beadása hazafias kö­telesség, elősegíti a dolgozó pa­rasztok még szebb éleiének kiala­kulását, * A bucsai pár (szerverein eh sem­mi oka nincs az elbi:alépiiothúgra. A legfontosabb feladat megértetni minden dolgozó paraszttal a ter­ménybeadás, tarlóhántás jelentősé­gét, hogy világosan és összejiig- géseiben lásszuiak. Legyen éber a bucsai pártszervezet, zúzza szét az ellenséges híreszteléseket, — vegye vissza az elhódított temt avttllen- ségtől. Morvay Sándor ezért kell segíteni a koreai dol­gozókat harcukban. * Egy másik népnevelő elvtárs az elméleti párlnapon foglalko­zott a koreai helyzettel felszóla­lásában. «Azt kell nekünk, párt­tagoknak megmagyarázni a dol­gozóknak, hogy a legjobb és leg- hathatósabb segítség az, ha ki­szélesítjük üzemünkben a nnm- kaversenyt. Igyekezzünk elérni, hogy a mi üzemünk is többet és jobbat termeljen. Ahol hiba mutatkozik a termelésben, olt az osztályellenség keze van a dolog­ban. Ezt csak szívós, kitartó nép­nevelő munkával tudjuk kiküszö­bölni. Az osztályellenséget jó népnevelő munkával tudjuk ár­talmatlanná, lehetetlenné Jtennf. * Szabó Mihály né elvtársnő a rámaj aví tóban any agl akaró kos- ságra hívta fel munkatársai fi­gyelmét. «Ugyan, mit takarékos­kodsz —• szól Araczki Mihályné —, a múltban soha nem volt ilyen.» «Nem átu — felel vissza Szabó elvtársnő —, mert akkor a Bohn Jóskáé volt a gyár, most meg a miénk.» «A miénk? — kérdezett vissza Araczkiné, — Mégis, ha elvűméi valamit, mind­járt baj volna.» «No persze, nem úgy kell azt érteni, hogy fogom és viszem, hanem úgy: a gyár haszna közvetve vagy közvetlenül a tiéd, a dolgozóké.» A gabona)leszelgáltatás tervének határidő előtti teljesítése nagy fel­adat a mezőgazdasági dolgozók ré­szére. De sok munkájuk van ezzel kapcsolatban a vasút dolgozóinak is, akik felelősek a szállítás le­bonyolításáért: - . r*7 Rendkívül gazdag a termés eb­ben az évben a Szovjetunióban. Az ország minden részéből egyre növekvő áradatként özönlik a ga­bona a vasútokhoz. A szinte fel­mérhetetlen mennyiségű gabona­szállítmányok gyors továbbítását csakis a munka jó megszervezésével lehet biztosítani. Bármilyen tökéletes a gépesítés, hiába van készenlétben kellő meny- nviségű, kitűnően felszerelt vagon, ha nincs, aki jól irányítsa a szállí­tási munkálatokat. Mint mindenből, úgy ennek, a munkának megszervezéséből is nagy­mértékben veszik ki részüket a pártszervezetek. Bekapcsolódnak a tervek készítésébe, megszervezik és végrehajtják az ellenőrzést és az állomásokon biztosítják az erők kellő csoportosítását. A pártszervezet segítségének ha­tása igen jól megmutatkozik, a dél­nyugati vonalon lévő Bjelaja Cer- kov állomáson, ahová Kiev terü­letéről futnak lie a gabona száll ít- mányok. Az állomás dolgozói min­den intézkedést megtesznek, hogy a gabona elszállítása a lehető leg­rövidebb idő alatt is veszteség nél­kül történjék. A jó munkában itt is a kommu­nisták járnak elől. Az állomás párt- szervezetének titkára, Sumijcsuk elvtárs, a lég felelősségteljesebb he­lyekre állította őket. Az agitációs kollektívát a legjobban felkészült elvtársakkal egészítette ki. Irá­nyítja tevékenységüket, ellenőrzi munkájukat, tanácsokat ad nekik ős átbeszél velük minden felmerülő problémát. Az agitáció hatása a munkatel­jesítményeken meglátszik. Egy-egy műszak dolgozói az agitátorokkal való beszélgetés után újabb mun­kavállalásokat tettek és nagyszerű teljesítményeket értek el. Ilyen tel­jesítmény volt az elmúlt héten a következő: , A begj’üjtöhelv ékről minden ed­diginél nagyobb iramban1 érkezett a gabona. A szállítmányok felhal­mozódtak, úgy látszott, nagy tor­lódás keletkezik. Úgy tűnt, hogy negyvennyolc óra alatt több gabo­nát kell berakni, mint amennyi az egész hónapi terv-teljesítmény. Sumijcsuk elvtárs gyorsan cse­lekedett. Legelőször is felhívta az agitátorok figyelmét: tudatosítsák a vasútállomás dolgozóiban, hogy lamennv'töknek sztahanovista módul kell dolgozniuk. A munka felelősség- teljes és döntő napok előtt ál Inak. A vasúti. dolgozók átevezték ennek" a munkának fontosságát, A nagy lendület, mellyel munkájukhoz fog­tak, magával ragadta valamennyi munkacsoportot. A Nyeesiporenko főméi légmes­ter vezetése alatt álló rakodómun­kás csoport éppen pihenőidejét tar­totta, amikor megindult a nagy munka. Ők is azonnal bekapcso­lódtak. Meg is volt az eredmény! A munka nagy tempóban haladt, Először a raktárakból, azután • tárolóhely iségek bői, végül már egye­nesen az érkező gépkocsikból rak­ták vagonokba a gabonát. A ga­bonás/,állítmányokat a kitűzött ha­táridőnél még korábban tudták út* baindítani. Százával futottak ki * vagonok az ország különböző állo­másai felé és az új termés minden­hová idejében érkezett meg. Bjelaja Oerkov vasúti állomás dolgozói a villámgyors munkát kitűnő minő­ségben végezték cl. A pártszervezet gondoskodik ar­ról js, hogy a legjobb munkamód­szereket megismerjék a többi ál­lomások dolgozói is. Terjesztik a sztahanovisták tapasztalatait. Az ál­lomás pártszervezete ezekben a he­tekben ismét bebizonyítja, hogy jó agitáeióval, helyes munkaszervezés­sel tovább fokozható a; munka üteme*. A* MDP békéscsabai városi párt- szervezetének telefonszámai: 20-70, 21-96 Tapassta latok a népnevelő munkából Mi a teendő a szabadságukért harcoló koreaiakért ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom