Viharsarok népe, 1950. július (6. évfolyam, 150-175. szám)
1950-07-15 / 162. szám
VIHARSAROK NÉPE 5 ftz imperialisták rombolnak, mi fokozottan építünk ÜZENET MEGYÉNK ÜZEMEIBŐL Világszerte a dolgozók milliói emelik fel tiltakozó szavukat az amerikai imperialisták aljas gaztette ellen, melyet a koreai néppel szemben alkalmaznak. Az amerikai repülők nap-nap után békés városolcat, falvakat gyújtana]} fel, állati kegyetlenséggel ezrével pusztítják az ártatlan gyermeJcelcet, anyákat, aggastyánolcat. Mindezt a nagyobb profitért teszik, melyet a munkás milliók véréből akarnak kisajtolni a kapitalista töltés urak. A szabadságért küzdő koren népet ebben a harcban a világ béliéért küzdő erői teljes erejülckel segítik. Békés megye üzemi dolgozói is szocialista munkmersenyen keresztül, a munka frontján harcolnak a koreai nép szabadságiért. Erről tanvskodruik a szerkesztőségbe beküldött levelek is, melyek nyíltan feltár jede azt a gyűlöletet, amit a háborús gyujtogatókkal és bérenc lakájaikkal szemben éreznek a dolgozók. íme, beszél jenele a leveleit /. A munkaverseny kiszélesítésével harcolunk a békéért A békéscsabai Magasépítő JVF versenyfelhívása »Szocialista munkaversenyre hívom fel az ország összes cukorgyárainak üzemlakatosait a béke megvédése érdekében, — írja Koszta Sándor, a Sarkad i Cukorgyár üzann- takatosa — a következő verseny- feltételekkel : 1. A cukorgyártási idény alatt Hz üzemzavarok megakadályozása. 2. A mégis fellépő üzemzavar gyors elhárítása. 3. A gyártási idény alatt ötletek, újítások bevezetése a termelés fokozása érdekében.« Koszta Sándor tehát a munkapad mellett, kalapáccsal a kezében, jó munkával akarja kivenni h részét a békeharcból. »Az amerikai imperialisták békéről beszélnek és közben szerte a világon háborút szítanak — írja levelében Viczián János, a békéscsabai Dohánybeváitő üzem munkása. — De a szabadságáért küzdő koreai nép csapást csapás után mér a háborús őrültek fejére. A világ összes szabad ágszeretö demokratikus népe, a Szovjetunió vezetésével egy emberként emeli fel tiltakozó szavát a világuralomul álmodozó amerikai imperialisták felien. Ehhez a harchoz mi is lelkesen csatlakozunk s a munkaasztal mellett, kéz a kézben védjük a békét!« Ezek a szívből jövő, keresetlen szavak világosan feltárják azt a gyűlöletet, melyet a dolgozók milliói éreznek a provokátorokkal szemben. •Mi, a békéscsabai István-ma- lom dolgozó asszonyai tiltakozásunkat fejezzük ki az amerikai és angol kapitalisták gaztettei ellen! Kérjük az Egyesült Nemzetek Szervezetét, — írják — hogy az amerikaiak Korea földjéről azonnal vonják ki csapataikat. Mi, az István-malom dolgozó asszonyai szolidaritást vállalunk a szabadságot A mélységes gyűlölet és megvetés, ami a levelek soraiból kitűnik, válasz az amerikai imperialistáknak és bérenceiknek, akik minden eszközzel a dolgozó nép akaró koreai anyákkal és munkahelyeinken naponként még öntudatosakban harcolunk irtuk is, hogy igaz ügyüket minél előbb győzelemre vigyék!» »A világ összes dolgozója a nagy Szovjetunió vezette béketábor oldalán áll, hitet téve a béke megvédése és a háborús uszitókkal szembeni harc mellett — írja levelében Kovács András, a békéscsabai István-malom erőtelepének dolgozója. — Mi, dolgozók hiszünk és bízunk a szeretett Sztálin elvtársban, aki győzelemre vezette a szabadságért küzdő hős szovjet népet a fasiszta barbárokkal szemben és ma a béke erőit vezeti a háborús gyujtogatókkal szemben. Tovább Is több és jobb termeléssel segitjük a munka frontján a hős koreai szabadságharcosokat. Politikai tudásunkat állandóan fejlesszük, mert ezzel is csapást mérünk az ellenségre!« Sipiczki György és Knesera Mátyás malmi dolgozók is a termelés fokozását ajánlották fel a béke megvédésének érdekében. Kezdeményezésükre az István-malom összes dolgozója tiltakozó táviratban fejezte ki harcos békeakaratát. életére törnek. Es harcos kiállást is bizonyítanak ezek a sorok a hatalmas béketábor mellett, amelyet a Szovjetunió vezet újabb és újabb győzelmükre. A külpolitikai események azt bizonyítják, hogy a világ mindon részén kemény harc folyik a béke megvédéséért. Ab imperialista országokban a dolgozók milliói sztrájkokkal, tüntetésekkel, — az imperialista elnyomás alatt sínylődő gyarmati országokban pedig — fegyverrel a kézben harcolnak a békéért, hazájuk függetlenségéért. Mireánk, a dicsőséges Szovjetunió felszabadítása nyomán egeszen más feladatok várnak a lékéért vívott harcban. Felismertük, hogy nekünk valamennyiünknek a termelés fokozásával, az imperialista ügynökök leleplezésével kell harcolnunk a dolgozó százmilliók közös céljáért. A békéscsabai Magasépítő NV öntudatos dolgozói tudják azt is, hogy ennek a harcnak döntő front- nzakaKza a munkaverseny kiszéle- sitéso, a termelékenység emelése. Vállalatunkon belül a verseny- mozgalom tulajdonképpen a sztálini műszak idején jött lendületű be. Ez a verseny azonban kampányszerűnek bizonyult, mert a kezdeti szép eredményeket az elkövetkezendő időben nem tudtuk tartani, megszilárdítani. A verseny- mozgalom üzemünkben az április 4-i és május 1-i felajánlási mozgalommal vett új fendületet. Ekkor dolgozóink 87 százaléka állt versenyben. Eredményeinket azonban ez alkalommal sem tudtuk tartóssá tenni. Ezt bizonyítja az is, hogy a mai napig 54 százalékra esett vissza a versenyzők száma. A inunkavtrseny bndületínek csökkenéséért elsősorban üzemi pártszervezetünk vezetősége felelős, mert nem rrrozsíó- •itett mind;n erőt az előfordult hibák kiküszöbölésére. Nem ismertük fel — éa nem tudatosítottuk kellőképpen — a munkaverseny szerepét a szocializmus építése során és a béke védelmével kapcsolatban. A hibát felismerve már június hónapban fokozott erővel láttunk a munkaverseny szervezéséhez. Alarms politikai nevelő munkával irányt vettünk a hosszúlejáratú versonyszerződések kötésére. Az üzemi pártszervezetünk mozgósította a pártbizalmiakat, népnevelőket, a tagságot és szakszervezeti funkcionáriusainkat a munkaverseny jelentőségének széleskörű tudatosítására. Ennek eredménve mutatkozott meg az elmúlt beíekben.. De meg kell mondanunk azt ia. hogy még távolról sem sikerült kiküszöbölni minden hibát a verseny továbbfejlesztése terén. Ezért a még meglévő hiányosságok kiküszöbölésére, életszínvonalunk további emelésére s a Szovjetunió vezette béketábor erősítésére elhatároztuk, hogy nemes versenyre hívjuk az orosházi Magasépítő NV-t. Ennek a versenynek a feltételei a következők: 1. 1950 december 31-ig a mun- kaversenyben állók létszámát o jelenlegi 54 százalékról 90 szdtálékra emeljük. 2. 1950 augusztus 1-ig megszervezzük a versenyt a •rá rostunk legjobb dolgozója» címért s ezt valamennyi munkahelyünkre kiterjesztjük. 3. Műszaki dolgozóinkat fokozott politikai nevelőmunkával bekapcsoljuk a versenybe, t Teriid' ontás időbeni etiégzése. határidők betartása, helyes miinJca- szarvezés. a dolgozók szakmai továbbképzése, az újítómozgal >m ki- szélesítése, stb.) 4. BékebizoHsága- inkai fokozottabban aktivizáljuk, különösen a felvilágosító munka terén. 5. Az előbbi versenypontok sikeres megvalósítása érdekében kíméletlenül leleplezzük az üzemünkben» itt-ott megbúvó jubbtldali szociáldemokratákat, a klerikális reakció ügynökeit, a rémhír lerjese- tőket, a munkaverseny- és darabbér ellen lázítókat, a bércsalókat, — mindazokat, akik gátolják a dolgozók alkotó versenylend ölet én eh kibontakozását. Ennek a harcnak a során üzemi párt- és szakszervezeti funkcionáriusaink minden esetben gondoskodnak arról, hogy bemutassák az üzem minden dolgozójának az ellenséget s az orvtámadók aljas aknamunkáját. Ezeknek a verseny pontoknak megvalósításával vívjuk ki a tevvév második félévének győzelemforoza- tát s ezzel kívánunk csattanós választ adni a háborús uszítóknak ér cinkosaiknak. A békéscsabai Magasépítő NV. üzemi pártszervezete nevében: KBISZTÓF AN DBAS párttitkár. MEGJAVULT A HANGULAT, EMELKEDIK A TELJESÍTMÉNY a bércsalások kiküszöbölése után a békéscsabai Barneválban Szakszervezetek Országos Tanácsának Budapest. Mélységes felháborodással Ítéljük el a nyugati Imperialista hatalmak háborús provokációit a koreai néppel szemben. A kihívásra munka- verseny fokozásával és többtermeléssel {eleiünk. A békéscsabai István-malom, élüzem dolgozik A «Viharsarok Népe» június 13-i számában beszámoltunk a békéscsabai Barneválban elkövetett bércsalásokróL Sorozatosan élőfordult, hogy a tojáslámpázó- ban, guri tóban, csomagolóban naponta 60—70 láda különbség mutatkozott, amelyekre indokolatlanul vettek fel blokkot egyes munkások. Amikor a becsületes dolgozók követelték a gyár vezetőségétől az ügy szigorú kivizsgálását, akkor derült ki, hogy sorozatos bércsalásokról volt szó. így történt, hogy egyik dolgozó keresete egyik hétről a másikra 300-ról 500 forintra emelkedett. Kiderült, hogy a bércsalások elsősorban a laza munkafegyelemnek és a jobboldali szociáldemokraták mesterkedéseinek az eredményei. A gyárvezetőség úgy járt a dolog végére, hogy bevezette a felelős egyszemélyi vezetést A beosztott munkafelügyelők személy szerint lettek felelősek a rájuk bízott munkáért. Az üzemi pártszervezet és a népnevelők jó felvilágosító munkája nyomán azok a dolgozók, ikik őntudatlanságuknál fogva a bércsalók uszályába kerültek és maguk is elkövetlek kisebb bér- csalásokat, a napokban önként jelentkeztek a vállalat vezetőségénél. így például Jass Ilona szak- társnő is jelentkezett és most becsületesen dolgozva Igyekszik a hibáját kijavítani Megjavult a munkafegyelem az egész üzemben is. A dolgozók fokozott lendülettel láttáit a munkához és amíg június hónapban csalásokkal négy dolgozó napi normájának megfelelő hamis adatok bemondásával tudta csak elérui a száz százalékot, most ugyanazt a teljesítményt elérik becsUletas( öntudatos munkával A tojásiám pázó ban dolgozik Csáki Ilona. Mosolyog, mikor megtudja, hogy miért kerestük feL A kérdésünkre, hogy javult-e az üzemrészben a munka, amióta a bércsalókat leleplezték, örömmel válaszol: — Egészen más lett a hangulat is, amióta nyilvánosságra kerültek a bércsalások. Addig olyan feszült volt a hangulat, érezni lehetett, hogy valami nincs rendben. A munkafegyelem nagyon laza volt, nem számított a bércsalóknak, ha el is késtek egy pár peroet, mert bepótolták a csalásokkal. A selejt és a hulladék igen magas volt Most, amióta lelepleztük őket, megváltozott a munkához való viszony. Mindenki igyekszik becsületesen dolgozni, mert tudja, hogy csalt a megdolgozott munkájáért kap fizetést Koszna Györgyné lép oda hozzánk és ő is megjegyzi: — A Mrcsalók leleplezése valóban megváltoztatta az üzemet Azóta kifejlődött a Városin- mozgalom is Ehhez is felelősöket állítottak be és most végig lehet nézni az üzemen, mindenütt rend és tisztaság van. És mennyivel különb ilyen tiszta termekben dolgozni, mint akkor, amikor tele volt szeméttel és hulladékkal. Valóban, látszik az üzemrészekben, hogy a dolgozók valamennyien átérzik, hogyha csalnak, ezzel a dolgozók államát és saját magukat is megkárosítják. A pártszervezet is többet fogbtl- kozik a dolgozókkal s a népnevelőkön keresztül állandó politikai felvilágosító munkával elejét veszi annak, hogy a jövőben hasonló bércsalások forduljanak elő. „El a kezekkel Koreától — követelik megyénk dolgozói Megyénkben ia sorra rendezik meg gyűléseiket a békebizottsúgok, ahol gyűlölettel és megvetéssel tárgyalják az amerikaiak koreai békeellenes merényletét. Legutóbb két helyről kaptunk jelentést, ahol a dolgozók határozatban foglaltak állást a koreaiak igaz ügye mellett s fogadták meg, hogy még jobb munkával felelnék az amerikaiak aljas támadására. Békéscsaba-sopronyi tanyákon a cséplőgépek dolgozói tartottak röp- gyűléet, ahol tárgyalták a koreai eseményeket. Az általuk beküldött határozatban tiltakoznak az amerikaiak aljas támadása ellen, mely nemcsak a koreaiak, de a világ bé- koszorető emberei, igy a magyar dolgozók ellen is irányul s a esép- lőraunká ok fogadalmat (ettek, hogy Pártunk mögé még szorosabban felzárkózva, a cséplőméi elért még jobb eredményekkel segítik a koreaiak szabadságharcát, mindnyájunk békéjének biztosítását. A másik békegyúlásről Vetró József orc^házi levelezőnk számol be. ahol a dolgozók szintén egységesen foglaltak állást az amerikai imperialisták ellen. «Minden dolgozónak kötelessége jobb munkával harcolni a békéért s éberséggel leleplezni az ellenséget, — írja levelezőnk, — de elsősorban a béke- bizottság tagjainak a feladata, hogy a békéért folytatott hajainkban élen járjanak.» Tízmázsás búzaátlag az orosházi járásban Az orosházi járásban az eddigi eredmények alapján búzából 9.25 mázsás, őeziárpából 8.25 mázsás, tavaeziárpából 7.4 mázsás, zabból 4.7 mázsás, rozsból pedig 9.25 már zsás az átlagtermés. A járás területén, Gerendás községben a legjobb a búzaáttagtarmés: 10.3 mázsa, Gádoroson 10, Pusztaföldváron 10, Kardoskúton pedig 9.7 mázsa a búzaátlagtennés. Az ősziárpa Gádoroson fizetett a legjobban, 11 piázsát átlagosan kát. holdanként. {Tó az ősziárpatermés Osanddapár cán, Gerendáson, Békéseámsonban és Tótkomlóson is. Tavaszi árpából Tótkomlóson és Gádoroson 9 mázsás az átlagtermés. Zabból Gádoroson a legjobb: 9 mázsa az átlag, míg a legjobb rozs term óesel Tótkomlós dolgozó parasztiága büszkélkedhet, ahol rozsból 10 mar zsás az átlagtermés.
