Viharsarok népe, 1950. július (6. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-19 / 165. szám

4 VIHARSAROK NÉPE Párt és pártépítés KJ lehel a Párt íö.cjf ? D ákosi ©Ívtárs február 10-i be­” ezédében rámutatott arm, hogy »a népi demokrácia sikerei Esősorban Páitunk sikerei is«. Dol­gozó népünk minden győzelmének * Párt a kovácsa. Ennek nem­csak n párttagok vannak tudatá­ban, hunom a pártohkivüli dolgo­sok milliói is. Tudják azt, hogy bár párton kívüliek, de nem párt- nélküliek, mert a Párt az ő párt­juk is. minden magyar dolgozó pártja. Tisztában vannak azzal, hogy a Párt ügye az összes dol­gozók ügye, saját ügyük. Tudják, hogy életük, munkájuk, boldog je­lenük és az épülő szocializmusban megvalósuló gyönyörű jövő szoro­san összeforrott a Párt harcával. A Pált ereje, a feladatok meg­oldása nagymértékben attól függ, hogy kik a Párt tagjai. Ezért ez a kérdés a dolgozók legszélesebb tömegeit is foglalkoztatja. Ez an­nál inkább igy van, mórt egyre többen akarnak az első sorokban, a Párt soraiban harcolni a nép ügyéért, egyre többen akarnak rétzfvenni a Párt harcaiban. Ezt elsősorban üzemeinkben tapasztal­hatjuk a termelésixm kitűnt dol­gozók között, de ezt akarják ki­érdemelni jó munkájukkal állami gazdaságaink dolgozói, a termelő­szövetkezeti csoportok tagjai éis az értelmiség legjobbjai, az ifjak és a dolgozó nők is. S felvetődik ben­nük az a kérdés, hogy mi feszi érdemessé és alkalmassá a dol­gozót arra, hogy tagja lehessen a munkásosztály élcsapatának, an­nak a Pártnak, amely megvaló­sítja hazánkban Marx, Engels, Le­nin, Sztálin nagy eszméit, felépiti a kizsákmányolástól mentes szo­cialista társadalmat s tovább ha­lad előre a kommunista társadalom magaslatai felé. A Pártnak tehát az a hivatása, ” hogy megszervezze és ve- eesso a dolgozókat a kizsákmányo­ló osztályok ellen, az embernek ember által való kizsákmányolása-, nak megszüntetéséért, a szocializi- mus felépítéséért. Ezek a célok osak hosszas, kemény, harcban va­lósíthatók meg. Ezt a haroot a Párt a tagjaival, a tagjain keresz­tül szervezi és irányítja. A Párt tagjainak ebben a harcban nagy megpróbáltatásokat kell kiállniok és leküzdeniük. Ezért mondotta Sztálin elvtárs: »Nem mindenki­nek adatott, hogy ilyen Pártnak tagja lehessen. Nem mindenkinek adatott, hogy kiállja azokat a meg­próbáltatásokat, és viharokat, ame­lyek egy ilyen Párt tagságával kap­csolatosak«. A párttagságnak a kérdése, an­nak kérdése, hogy ki lehet a Párt tagja, jaágóta harci kérdés a mun­kásmozgalomban. A párttag fogal­mának meghatározása pedig válasz­tóvizet jelent. Ennek meghatáro­zásán múlik ugyanis, hogy a Párt az lesz-e, aminek lennie kell fegy­ver a munkásosztály, a dolgozó nép kezében, a győzelem fegyvere, A BÉKE HÍVEI jfievfOJÜK » békéi «omni a z Süli B 09 TITKÁRSÁGA' • U 0A P E 9 T,1 9‘5 0 .rti U I)»'' Megjelent a nemzetközi békemozgalom lapjának első »zárna A folyóirat közel 100 oldalon ismerteti cikkekben és ké­pekben az egész világot átfogó béke- harc eseményeit és eredményeit. Ara 2 forint. Kapha'.ó a pártszervezetek és üzemek könyvterjesztőinél. vagy pedig széteső, a feladatai megvalósítására alkalmatlan szerv. Ezért volt a párttag fogalmának tisztázása a lenini-sztálini párt ki­alakításáért folyó harc egyik köz­ponti kérdése. Az Oroszországi Szo­ciáldemokrata Munkáspárt II. Kon­gresszusán, 1903-ban Lenin éles harcot folyatott a párttagság fogal­mának olyan meghatározásáéit, amely a Partot egységes, aktiv had­sereggé teszi. Lenin elvtárs igy határozta meg azt, hogy ki lehet a Párt tagja: »A Párt tagjának tekintendő mindaz, aki a Párt programmját elismeri és a Pártot mind anyagi eszközökkel, mind a pártszerveze­tek egyikében való személyes rész­vétellel támogatja«. it jelent az első lenini kö­1 * vetelmény, a Pált pro- grammjának elfogadása? Ezt a kö­vetelményt a Magyar Dolgozók Pártjának Szervezeti Szabályzata igy fogalmazza meg: »A Párt tagja az, aki magáévá teszi a Párt célkitűzéseit, elfogadja programm- nyilatkozatát és politikai irányvo­nalát . . .« Ez alatt azt értjük, hogy a párttag elfogadja a Párt célki­tűzését, a ezociaLizmus felépítését. De nemcsak a célkitűzést fogad­ja el, hanem azokat az utakat és módokat, azokat a gyakorlati mód­szereket és a feladatok megoldá­sának azt a sorrendjét, amelyet a Párt helyesnek tart. Mi ezt az el­fogadást tettekkel mérjük le. Nem elegendő az, iia valaki elvileg sza­vakban fogadja el a Párt célki­Gádoros községben a pártszer­vezet vezetősége népnevelő kör­zetekre oszlottá be a községet és annak halárát. Én, mint népnevelő, szintén kaptam egy kerületet, ahol a népnevelő munkát végzem. Már az aratás megkezdése előtt le­hetett hallani olyan kulák és kle­rikális híreket, hogy «nem lesz kenyér, ha Péter-Pál előtt bele­vágják a kaszát a búzába». Ku­tattuk, honnan ered ez a hír és megállapítottuk, hogy a hazug ámítást Lengyel László katolikus pap hintette el azért, hogy nyug­talanítsa a dolgozó parasztokat, késleltesse a nyári munkákat. Megvilágítottuk a dolgozó parasz­tok előtt, hogy miért híreszteli az ellenség a «szent kenyérről» szóló mesét, de ezen túlmenően mi, népnevelők felkerestük azt a néhány dolgozó parasztot, akiknek beérett a ga­bonája és nem kezdtek az ara­táshoz. Bárdos Sándor dolgozó parasztot is felkerestem és el­beszélgettem vele. Megmondtam néki, hogy az elmúlt éviién bi­zony későn vágtuk a búzát és ez holdanként 20—30 kilós szem­veszteséget okozott. Elmagyaráz­tam néki tövire-hegyire, hogy családjával tesz jót, ha idejében vágja le a búzát. Bárdos erre elgondolkozott, majd kijelentette: «Tényleg igazsága van, dehát ed­dig úgy csináltuk, hogy Péter- Pálkor arattunk, mert ahogy irányvonalát. Ma, amikor hazánk­ban központi feladatunk a béke megvédése, a szocializmus építése, a munka termelékenységének eme­lése, a termelésben való részvé­tel, az ötévea terv végrehajtásá­ban való élenjárás — a programra elfogadásának ezek a konkrét bi­zonyítékai. Ezért mondotta Piákosi elvtárs és a Központi Vezetőség határozata a tagjelölt- és tagfel­vételről, hogy elsősorban a ter­melésben élenjárókat, az élmun­kásokat, újítókat, eztahánovistá- kat kell Pártunk soraiba felvenni, akik munkájukkal bebizonyították, hogy elfogadják Pártunk .célkitű­zéseit. Ezért mondotta a Központi Vezetőség határozata, hogy első­sorban a dolgozó parasztok legjobb elemeit, a termelőszövetkezeti cso­portok tagjait kell Pártunkba fel­venni, akik munkájukkal egyszer­re harcolnak a magas termésho­zamért és a szocialista szektor erősítéséért. Ez persze nem jelenti azt, hogy a dolgozók többirészéről megfeledkezhetünk, a jól dolgozó szegény- és középparasztokról. Ezért kell tagjaink sorát a néphez hű értelmiség legjobbjaiból ki­egészíteni. ; A második lenini követelmény ** a Párt anyagi eszközökkel való támogatása, a tagsági járu­lék rendszeres fizetése. A tagdíjfi­zetés a Párthoz való kapcsolatnak egyik kifejezése, a Pártért való áldozatkészség, a Párt iránti kö­telesség teljesítésének egyik meg­nyilvánulása. A Pártot tagjai tart­ják fenn és a Párt szerepének meg­mondják errefelé, akkor szakadt fel a búza töve.» A behordás terén is mutat­koztak ellenséges rémhírek. De én a behordás kapcsán is fel­kerestem a dolgozó parasztokat és elmondtam nekik, hogy ne­künk meg kell menteni minden búzaszemet, mert ezzel is békés életünket védj ide, elősegítjük az öléves terv sikerét, melyért nem­régen forintjainkat adtuk. Leg­alább tíz napig kell a búzának a keresztben pihenni és csak az­után lehet hordani — hintette el az ellenség. Mi, népnevelők az ilyen és ehhez hasonló hazug­ságokkal szemben is felvettük a küzdelmet és szétzúztuk az el­lenség mesterkedését. Vízi Má- tyásné dolgozó paraszt felesége is azt mondta: «Nem lehet niég hordani, hadd pihenjen a búza a keresztben.» Megmagyaráztam néki, hogy a keresztben a búza sok veszélynek van kitéve, azon kell igyekezni, hogy mielőbb el­csépeljünk. Érveltem azzal is — a szovjet agitátoroktól tanultam ezt a módszert —, hogy né- künk a Párt, a munkásosztály nem messze tőlünk, Lajosszéná- son gépállomást adott, egészség- ház, járda épült a faluban, van telefon a tanyán. De a még szebb jövőt is lefestettem előtte. Az asszony ezekre az érvekre azt felelte: «Látja csak, a Párt tá­mogat bennünket, mi is támo­gatjuk a Pártot.» En, mint népnevelő, be va­értését, a Párthoz való viszonyt tükrözi a tagdíjfizetés. Az, ki ezt az elemi kötelességét nem tel­jesíti rendszeresen, elárulja azt, hogy nincs benne keltő megbecsülés a dolgozók ügyének megtestesítője, a Párt iránt, megmutatja, hogy a többi kötelességét sem teljesítheti megfelelően. A harmadik leülni követelmény ** a pártszervezetek egyikében való személyes részvétel, amit a Magyar Dolgozók Pártja Szervezeti Szabályzata úgy fejez ki, hogy: «.. .résztvesz valamely alapszerve­zetének munkájában, aláveti magát a párt fegyelemnek.» Nyilvánvaló, hogy nem elég a Párt programm- j anak elfogadását csak a termelés­ben való jó munkával bizonyítani. Törekedni kelt arra, hogy az ösz- szes dolgozókat a Párt célkitűzései­nek elfogadására neveljük, hogy ki­fejlesszük bennük a munkához való új szocialista viszonyt, hogy ki­szabadítsuk őket a reakciós, pol­gári befolyás alól, hogy kigyomlál­juk belőlük az elmaradt, a kis­polgári nézeteket. Sztálin elvtárs erről a következőket mondja: «Aki tehát Pártunk tagja akar lenni, az nem elégedhetik meg a Párt prograramjával, taktikai és szer­vezeti nézeteinek elfogadásával, ha­nem hozzá kell fognia ezeknek a nézeteknek a megvalósításához az életbe való átültetéséhez.» Ez konkrétan azt jelenti, hogy Rákosi elvtárs február 10-i beszá­molójában kitűzött feladatokat ma­radéktalanul valósítsák meg Pár­tunk tagjai: küzdjenek a naeiona­hez. Minden nap kisgyűléseket tartok a gépnél és a kisgy ülések­re meghívjuk a környező dol­gozó parasztokat is. A kisgy ülé­sen azután helyileg nézzük meg a munkákat, azok eredményét és hiányosságait, majd utána meg­határozzuk a tennivalókat. Miná- tunk a cséplőmunkások is ver­senyben állanak egymással »a legjobb cséplőgépesek» címért, persze, a dolgozó parasztok kö­zött is folyik a verseny a ga­bona mielőbbi beadásáért De persze, állandóan foglalkozunk mi a larlóhántás jelentőségével is és elmondjuk minden dolgozó parasztnak, hogy a következő jó termés egyik fontos feltétele az idejében elvégzett tarlóhántás. Az eredményekről mindig hír­adással vagyunk, példákat ho­zunk fel a népnevelő munkánk során azokról, akik élen járnak a gabona beadásában, akik jó eredményeket érnek el a cséplés- nél, a tarlóhántásnál Persze, mindezek mellűit nem feledke­zünk meg az ellenségről sem és mesterkedéseit igyekszünk nyom­ban leleplezni. Tudom, hogy nagy feladatok állanak a népnevelők előtt. Én is okulok az eddigi tapasztalatokból tovább tanulok a szovjet agitátoroktól hogy munkámat minél eredményeseb­ben tudjam végezni Szálú) Sándor népnevelő. Gádoros. lizmus minden megnyilvánulása el­len, a sovinizmus, az antiszemitiz­mus és a faji gőg ellen, a nyugat előtti haj bókolás ellen, a Szovjet­unió és a népi demokráciák ered­ményeinek lekicsinylése ellen. Küzdjenek a szakszervezetekben a szindikalizmus minden megnyilvá­nulása ellen és fokozzák az éber­séget. C zt a harcot azonban párt­■* tagjainknak nem fervszerüt- leniil, hanem egységesen, tervsze­rűen és szervezetten kell, hogy folytassák. Ezért emeli az MDP Szervezeti Szabályzata azt, hogy a Párt tagjainak alá kell vetni ma­gukat a pártfegyelemnek. A párt­tagok munkáját a Párt szervezetei irányítják, amelyek maguk is a Párt határozatait viszik át a ta­gokra. Nem lehet a Pártnak tagja, aki nem a Párt valamelyik szer­vezetében, hanem «általában» dol­gozik a Párt célkitűzéseiért. Pár­tunk nem egyes emberek halmaza, hanem a szervezetek rendszere. Ez biztosítja Pártunk erejét és egysé­gét, ez biztosítja azt, hogy min­den párttag meghatározott, konk­rét ni unkát kapjon s annak végre­hajtását is ellenőrizzék. Aki pedig irtózik a fegyelemtől, az nem való a munkásosztály pártjába, mert az ilyen ember tulajdonképpen polgári tulajdonságoknak, az úgynevezett «úri anarchizmusnak» a hordozója, az osak bomlasztaná, gyengítené a Pártot. Tehát annak, aki a Párt soraiba akar lépni, eszébe kell vés­nie, hogy kötelessége: «mindén ere­jével harcoljon a Párt, a dolgozó_ nép, a haza ügyéért... fegyelme­zetten végrehajtsa a pártszervezetek .határozatait.» Ezt már a párton kívül az Ifjúsági Szövetségben, a szakszervezetekben és egyéb tö­megszervezetek ben végzett munká­jában kell mutatnia. Már ott al­kalma nyílik arra, hogy bebizo­nyítsa, milyen a párthoz való vi­szonya, hogyan-fogadj a el a párt­szervezet vezetését, hogyan való­sítja meg, mint pártonkívüli a Párt határozatait. A párttagság kérdésénél is kö- vetnünk kell Sztálin elvtára intelmét : «Tartsuk magasra és őriz­zük meg a párttag magasztos fo­galmát.» így tesszük Pártunkat még] hasonlóbbá példaképünkhöz, a Bol­sevik Párthoz, igy valósítjuk meg; Sztálin elvtárs szavait, amelyeke^ Lenin elvtárs halálakor mondott; «Mi, kommunisták különös eml se­rek vagyunk, különös anyagból vagyunk gyúrva. Mi, a nagy pio- letárhadvezémek — Lenin elvtárs­nak — hadserege vagyunk. Nincs nagyobb tisztesség, mint ehhez a hadsereghez tartozni. Nmos na­gyobb tisztesség, mint tagja lenni annak a pártnak, amelynek ala­pítója és vezetője Lenin elvtárs.* Jelentős újítások a Mezöhegyesi Cukorgyárban A Mezöhegyesi Cukorgyárban a legutóbbi hónapban benyújtott újításokat a napokban értékelték lei. Több igen komoly újítást for gadott el az újítási bizottság. Ezek közül kiemelkedik Kovács. Sándor újítása, aki egy hidrauli-, kus mérleget készített, mellyel a hídmérleggel nem rendelkező ki­sebb állomásokon lényegesen meggyorsítják a cukorrépával leli vagonok lemérését Szőke István a bepároló üzemrészből tett ko­moly újítást a párolok tömítései*- nek javítására. Szőke újítását —•; mellyel a párolok felújítási mun­kálatait az eddigi 2 tiónap he­lyett 1 hétre lehet lecsökkenteni, — a jövő évi felújítási munkála­toknál már bevezetik. OLVASD a Viharsarok Népét! tűzéseit, programmjat és politikai Tapasstalatok a népnevelő munkából Szabó Sándor gádoros! népnevelő elmondja, miként végzi munkáját gyök osztva az egyik cséplőgép-

Next

/
Oldalképek
Tartalom