Viharsarok népe, 1950. július (6. évfolyam, 150-175. szám)
1950-07-19 / 165. szám
VIHARSAROK NÉPE 5 fl korsó is addig jár a kútra - míg eltörik A Magasépítő NV öntudatos dolgozói lelepleztek a csaló bérelszámolót Lapunk már többízben foglalkozott a Magas-építő NV-ben történt bér- és norinacsalások esetével. A Magasépítő NV egyike azoknak a vállalatoknak, amelyben a legtöbb ilyen eset volt. itt adódott a legtöbb alkalma a jobboldali szociáldemokratáknak, vagy azok befolyása alatt álló, öntudatlan dolgozóknak, hogy bércsalásokat (kövessenek el. A vállalat pártszervezete . különböző vidéki építkezésein nem tudott kellő éberséggel ügyelni és az egyes építkezéseken megalakult pártszervezetek sem tudták mindenben elejét venni a csalásoknak. így történhettek meg a különböző bércsalások, amelyeknek legtöbbjét a dolgozók ébersége leplezte le. így történt ez Molnár László bérelszámoló esetétien is, aki a vésztői gépállomás építkezésénél dolgozott. Az asztalosmühelyben történt, hogy a dolgozók között panaszok hangzottak el, hogy a fizetést nem kapják még, holott azért megdolgoztak. Amikor a műszaki irodához fordültak, ott azt a felvilágosítást kapták, hogy a Központ nem utat ki részükre fizetést. Amikor ez többízben előfordult, sorozatosan egymásután, akkor utána néztek jobban a dolognak és kiderült, hagy Molnár László bérelszámoló szándékosan visszatartotta a munkások fizetését, azt maSánál hordta, ezzel igyekezett a dolgozóknak a munkához való viszonyukat elrontani. A dolgozók között nagy felháborodást keltett ez az ügy. Kérték a vállalat vezetőségét, hogy szigorúan büntessék meg Molnár Lászlóit. Az ügyet a múlt hét folyamán a fegyelmi bizottság tárgyalta, amely Molnár László bérelszámolót azonnali hatállyal leváltotta állásáról* azzal, hogy csak, mint fizikai erő alkalmazható a vállalatnál. A tárgyalás során fény derült Molnár László cselekedeteinek okára is. Azzal, hogy szándékosan nem fizette ki a dolgozóknak' a munkájukért járó pénzt, elégedetlenséget szított, azt akarta, hogy a munkások hagyják ott a vállalatot az építő munka akadályokba ütközzön. Azt gondolta, hogy úgysem veszik észre a tettéi. Nem jutott eszébe, hogy a korsói is addig jár a kútra, míg eltörik- Neki nem volt fontos, hogy a dolgozók munkakedvét — ahelyett hogy rontaná — méginkább fokozza, elősegítse. Molnár László baráti körében, amely jobboldali szoeiáldernokía tákhól tevődik össze, nem esett szó arról a hatalmas fejlődésről, amit az ország a felszabadulás óta elért, vagy ha beszéltek is róla, csak azért tették, hogy újabb fondorlatokat találjanak ki, amellyel ezt a fejlődést akadályozni lehetne. Molnár László a jobboldali szooiáldemekraták befolyása alá került A dolgozóik ébersége azonban egymásután leplezi le az ellenségnek ezekét az ügynökéit. Az öntudatos dolgozóikat ebben a harcban biztos 'kézzel vezesse győzelemre az üzemi pártszervezet. Ne mulasszanak el az elvtársak a legkisebb lazaságnak, fegyelmezetlenségnek sem gondosan utánanézni, mert — múlt az előbbi példa is bizonyítja — az ellenség egyre körmönfontabban, ravaszabb módon igyekszik gáncsot vetni fejlődésünk útjába. Ősszre Vlzesfáson is elindulnak öl könnyebb élei felé- Vizesfás. így hívják azt a háromezer hohlnyi területet a békési határban, amin Nádasdi grófék élősködtek. Később meg a pesti Kereskedelmi Bank urainak pén- zeszsákját hizlalta bő termése. A munka, a robot, mióta csak az eszüket tudjak itt az emberek, azé a nyolcvanöt családé volt, akik itt gürcöltek a hajnali harangozástól késő éjszakáig. Egy reggel azután ők, nyolcvanötén 6 még vagy kétszáz békési nincstelen elindult a földre leverni a mesgyekarókat. Messziről szovjet katonák néztek őket. A szemükben biztatás csillogott: a tiétek, ti dolgoztatok rajta! Negyvenötöt írtak akkor, Földosz- tás volt. Telt az idő. Kínlódás volt eleinte a munka. Kevés volt az iga, szüki- ben voltak a vetőmagnak. Nehezen művelték meg a földet, de azért ha lassan is, előre haladtak. Egy évre, kettőm jószágok kerül' tek az istállókba, egyre fehérebb kenyér az asztalra. És mint mindenütt, Vizesfáson is keresték: hogyan lehetne még jobbá tenni az életet Csoportot alakítottak. Ilizses-csoportet. Azonban itt komoly hibák mu- takoztak. Nem volt semmi fel- világosító munka. A csoport tagjai nem érezték sajátjuknak a földet és elmentek napszámra, kubikmun- kára, a csoport dolga meg maradt. Nem /olt, aki gyomláljon, az élősködő gaz megfojtotta a rizst. Nem sikerült. A következő őszre már sző j jel men tek. A reakció őrömün- nepel ült: »Na lássátok, úgy volt, ahogy mi mondtak. Ugye, hogy nem jó a közös« — kiabálták szélűbe-hosszába. Bent Vizesfáson ugyan nincsen kulák, csupa uj- gazda doglozik itt, de azért a hangja az eljut idáig, ß nem egy ember akadt, aki hallgatott is rá. Elaludt a csoport dolga Vizesfáson. A kulákok örömmel dör- zsölgették kezeiket: na itt sem le-z egyhamar újra csoport. De eggyel nem számollak. És ez a pártszervezet, amely nem hagyta magára a vizesfásiakat az első kudarc után 'Tovább nevelte, tanitgatta, formálta a zselléreket ujtipusu emberré. Zseák Sándor, a párttitkár meg vele együtt néhány kommunista sokat tanultak a tavaszi hónapok alatt, Rákosi elvtárstól: Azt, hogy a kommunistáknak kell élenjárni mindenben. Vizesfáson újra éledni kezdett a szövetkezeti gondolat. Zseák Sándor, jciífei- Iriáné> L. Szabó Gábor élesztgették. Nem volt könnyű dolog, hiszen nem egy olyan ember van Vizesfáson, mint Szabó Sándor, akinek a kulák annyi port hintett a szemébe, hogy még most sem lát tisztán. Egy félévvel ezelőtt, ha valamelyik gyűlésen szóba került a csoport ügye, hát Petneházi Mihály, Szilágyi Sándor egymásután sorjáztak ki a teremből, a többiek meg utánuk. Zseákékat nem keserítették el a nehézségek Nyakukba vették a határt, sorra járták a dolgozókat. Elbeszélgettek velük a csoportról. Nem is volt nehéz a jó példákat felhozni. Hiszen ott volt Békésen a két csoport s a megyében a többi. Elmondták, mennyit gyarapodtak a csoportban a dolgozó parasztok. Megvan a fejadagjuk, telik ruhára s nem egy köztük biciklin jár. Vasárnaponként gyűlésekéi szerveztek Zseák elv társók. És Varga B. Mihály, Vass László, Hursán András meg jó- néhányan még lassan, bátortalanul ugyan, de magult is szóba hozzák a csoport dolgát Mondja csak szomszéd . ., hogy is van azzal a munkaegységgel... ... És Zseák elvtársék elmondják: hogy a csoportban annyit kap mindenki a jövedelemből, ameny- nyit a munkája után megérdemel. A csoport jövedelme pedig akkor nő, ha mindenki becsülettel dolgozik. Beszélnek arról is a kér- dezősködőknek, hogy mig az ő, lovakkal szántott földjükön 7—8 mázsás a búzatermés, addig a tszcs földje a traktor-szántásért i4—lő mázsát fizet. Ma már egyre többen lesznek Vizesfáson azok, akik számolgatják, hogy mégis csak könnyebb olt, ahol naponta 8—10 órát dolgoznak; esténként ráérnek a kultúrteremben olvasgatni, tanulni. •Arról is--beszélnek, hogyha befejezik a nyári munkát, elmennek közöst nézni És őszre Zseák elvtársék. fel világosító munkája eredményeként tizen, húszán, vagy még többen is elindulnak Vizesfáson a könnyebb élet felé... — d. r. — Vasútüzemi érteJcezleten vitatták meg megyénk vasutas dolgozói és a vállalatok képviselői az őszi csúcsforgalom sikeres lebonyolítását ményeinket. Ezért kell szorosan együttműködnie a kerületi és a vasúti pártszervezeA MÁV szegedi igazgatósága július 17-én Békéscsabán vasútüzemi értekezletet tartott. Erre az értekezletre meghívta a békésmegyei vállalatok megbízottait, akikkel közösen, együtt beszélték meg az őszi csúcsforgalom sikeies lebonyolítására vonatkozó kérdéseket. Az elnöki megnyitó után Gyenge Kálmán elvtárs, a MÁV szegedi kiküldötte tartotta meg politikai előadását. Rámutatott arra az óriási fejlődésre, melyet a vasúti közlekedés a felszabadulás óta elért. Előadásában négy főfeladatot jelölt meg: 1. Az őszi kocsiforduló csúcsforgalmat az 19ü9-es évi 3 és fél nappal szemben három napra csök- Icenteni; 2. Az 500 km-es mozgalmat továbbfejleszteni; 3. Irányvonalokat képezni; U. A menetsebességet fokozni, a 2000 tonnás mozgalmat továbbfejleszteni. — Csakis a szoros együttműködés, kellő politikai felvilágosultság hozhat jó eredményeket — mondotta beszédében Gyenge Kálmán. — Vasúti dolgozóink nagy többsége már megértette a szocialista munkaverseny jelentőségét s tudatában van annak, hogy csakis a munkaversenyen keresztül bontakozhat ki az igazi alkotó munka! — Gyenge elvtárs ezután rámutatott a vasutas szlahánovisták lelkes munkájára, akik a szovjet vasutasok példája nyomán már eddig is kiváló teljesítményeket érteje),, úgy a 2000 tonnás, mint az 5oo- kilométeres mozgalomban. Gyenge elvtárs ezután a jobboldali szociáldemokraták és a klerikális reakció elleni harcról beszélt. Rámutatott arra, hogy nincsen a termelésnek olyan szakasza, ahol az ellenség ne kísérelné meg aláaknázni eredteknek, hogy ezt az ellenségei idejekorán leleplezhessék ét legyőzhessék. Gyenge elvlárs beszéde után Pat kós László elvtárs, szakelőadása következett. Az előadó hangsúlyozta: az őszi csúcsforgalom zavartalan lebonyolításában fontos szerepe van az áruszállítás tervszerüsitósének. Ennek biztositása érdekében augusztus i-ig minden vállalat szállitási szerződésre van kötelezve. Továbbiakban rámutatott az árufeladás problémájára, ezen belül a rendeltetési állomások csoportosítására, a1 árufeladó vállalatoknak a van a tói menetrendjéhez való alkalmazására, az árukirakás problémájára és mindazokra a fontos tényezőkre amelyek elengedhetetlenek az őszi csúcsforgalom sikeies végrehajtásához. így arra, hogy fontos a vasúti kocsilc hord- képességének teljes kihasználása, a fuvarokmányok pontos és helyes címzése, az árufeladásnál a munka tervszerű megszervezése. Hangsúlyozta még az u. n. »zöld ut« biztosítását is, ami annyit jelent, hogy szerelvények megállás nélkül juthatnak el rendeltetési Inelyükre. Végül Patkós elvtárs az. őszi csúcsforgalmat harci kérdésként jelölte meg, amelynek sikeres véghezvitele a béketábor erejét fogja növelni. A hozzászólók Máté László elvtárs, az MDP városi titkársága :—■ és Stibán Ádám eivtárs a SZŐJ részéről, valamint a jelenlévő üzemi kiküldöttek tárták fe; problémáikat és ígéretet tettek, hogy az őszi kocsiforduló csők- kentésélien minden erejükkel támogatni fogják a vasúti dolgozó kát. Megyénk anyagilag is Naponként érkeznek szerkesztőségünkbe a levelek, amelyek tiltakozásukat fejezik ki az amerikai imperialistáknak a koreaiak ellen, intézett aljas támadása ellen. «Az igazságnak Koreában is győzni kell — írják a sarkadi pedagógusok — és győzni is fog, mert a világ békeszerető népei egy emberként állnak a koreaik igaz ügye mellé.» Hasonlóan írnak a békéscsabai mezőgazdasági szakiskola tszcs könyvelői tanfolyamának hallgatói, valamint az orosházi Magasépítési NV és a gyulai kereskedelmi osztály dolgozói is. De azt is tudják megyénk dolgozói, hogy nem elég csupán a szó, teLtekkel is segíteni kell a hős koreai nép szabadság- harcát az intervenciós amerikai csapatok ellen. «Tovább javítjuk nevelő munkánkat — írják a gyomai II. számú általános iskola nevelői — a nyári szünidő alatt is foglalkozunk diákjainkkal s fokozzuk a felvilágosító munkát is a szülők között, hogy tudatára ébredjenek: a mi békénket is veszélyeztetik az imperialisták aljas koreai támadásukkal. Ezen túlmenőleg anyagilag is segítsédolgosói sorra sietnek segíteni a hős koreai népet gére kívánunk sietni a hős koreai népnek s július 15-i fizetésünkből fejenként 1Ü forintot ajánlunk fel a Koreába küldendő kórház felszerelésére.» A vésztői általános iskola nevelői fizetésük 2 százalékát ajánlották fel a koreaik megsegítésére, hogy munkájuk megjavításán kívül, anyagilag is támogassák őket függetlenségükért vívott harcukban, diadalra vigyék Korea hős népének igaz ügyét. Megható a körösladányi úttörők szerkesztőségünkhöz intézett levele: «"Olvastuk a békenagygyűlés ha tározalát, csatlakozunk a Koré ába küldendő tábori kórház felszerelésének előteremtéséhez. Mi, körösladányi Rákosi-zászlés úttörőcsapat tagjai a csapatunk pénztárában lévő teljes összeget odaadjuk, hogy a gyilkos amerikai rablók okozta sebeket bekötözhessék. Még nem is olyan régen a mi édesapáink is harcoltak, hazánk is az imperialisták csatatere volt. A Szovjetunió elliozla számunkra a szabadságot, Rákosi pajtás vezetésével újjáépítették szüléink lerombolt hazánkat. Mi már az idén fizikai ki slabora tori uniót, iskolarádiót kaptunk, a napokban 20 ezer forintot utallak ki iskolánk — a volt földesúri kastély — rendbehozására. Augusztusban 50 pajtásunk megy nyaralni a Csille-bércre. Azt akarjuk, hogy a koreai gyermekeknek is ilyen legyen a jelenük s olyan fényes a jövőjük, mint nekünk. kiélték akarunk lenni édesapáinkhoz, akik elnyerték a ter- raénybetakarítás vándorzászlóját. Mi Rákosi pajtás zászlaja alatt dolgozunk a nyáron műiden szem gabonáért, minden kalász rizsért, minden gubó gyapotért. Segítünk szüléinknek. Ősszel pedig jólaimlással védjük hazánkat Most pedig odaadjuk a hős koreai nép megsegítésére összerakosgatott forintjainkat, teltekkel is be akarjuk bizonyítani, hogy együttérzőnk a koreaiakkal s gyűlöljük, megvetjük a világ bó kéje ellen törő imperialistákat.» Így gyűlik a dolgozók: idősek és fiatalok forintjaiból ősszt az az összeg, amelyből a magyar dolgozók kórházat küldenek ld a miértünk is harcoló bős koreai nép megsegítésére,.
