Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1938–1942
1938. szeptember
52 azokat a módokat foglaljuk össze, hogyan kapcsolódtak be a cserkészcsapataink a nevelés munkájába. Egyházi, hazafias ünnepeken, a hősök ünnepén fiúgimnáziumaink cserkészei készségesem tettek szolgálatot. Az aszódi csapat nov. 1-én a temetőben megkoszorúzta az iskola egykori tanárainak sírját, márc. 15-ón a Petőfi-emléktáblát; Kormányzó urunk születése napján luimpionos felvonulást rendezett. A békéscsabai csapat karácsonyi ünnepén 17 szegéy, sokgyermekes családnak vitt szeretetcsomagot; 32 tagja légoltalmi kiképzésben vett részt, 20 tagja elsősegély-tanfolyamban. A budapesti fiúgimn. csapata dec. 9-én 80 cserkésszel Budapest légoltalmi gyakorlatán volt jelen, febr. 27-én díszőrséget adott az orsizágzászlónál. A szarvasi csapat parancsnoksága különösgondot fordított a nemzetvédelemre, a gáz- és légvédelmi kiképzésre. A nyári táborozás nevelő hatását fokozza, hogy a fiúk nyarankint hazánk különböző tájait s népét ismerik meg és még jobban megszeretik hazájukat. A leánygimnázium cserkészcsapatában is tevékeny imu<nka< folyt, kivált a háztartás s a szeretet jegyében: karácsonykor gyűjtést folytatott a szegények részére s 2 családot látott el a szükséges tárgyaikkal; a budai Táborházban gyakorlatilag mutatták be készségüket a takarításban és ai főzésben. d) Az ének és a zene fontos nevelő hatását nem aknázza ki az új tanterv senu Gimnáziumaink e tekintetben, az év. iskolák hagyoimáyait követik; 6 gimnáziumunk közül 2-ben van rendes, l-ben helyettes ének- és zenetanár, 3-ba,n óraadó. A zenét főképpen a két budapesti iskola műveli nagy eredménnyel s újabban a szarvasi gimnáziumban is fokozott munka folyik e téren. A budapesti fiúgimn. Dal- és Ziencegyesülete 2 nagysikerű és magas színvonalon álló hangversenyt adott. A leánygimn, a VII. és VIII. osztályban heti 1—1 órában zenetörténetet tanít; 2 énekkara van: egyházi énekkara a régi ev. karirodalom, ritmikus kárálok és irégi magyar népénekek megismerésére törekedett s az intézet középiskolai énekkarral s kamarazenekarral először szólaltatta meg Schütz egyik egyházi hangversenyt. Énekkara és zenekara magas szinten álló, nagyszabású hangversenyt rendezett. e) A neveléssel kapcsolatban emlékezünk meg a testnevelésről is. A testnevelési órák egyre szaporodó száma nehéz kérdés elé állítja iskoláinkat, mert intézetenkint egy testnevelési tanár, nem láthatja el az órákat s egy tornaterem nem lesz elegendő párhuzamos osztályok esetén az órák megtartására. Békéscsabán a párhuzamos osztályokat kénytelenek voltak összevonni s a testnev. tanárnak mégis 27 órája volt. A budapesti fiúgimnáziumban nehézséggel járt az órák egyre szaporodó száma, bár a rendes testnev. tanár (24 óra) mellett óraadó tanár is működött (18 órában). Több izfoen ütköztek az: órák s a tornatermen kivül is kellett órákat tartani. A leánygimnázium testnev. órái is nehezen láthatóik el, -mert a tornaterem csak 28 órában állott az intézet rendelkezésére. Szarvason csak az alsó 4 osztályban folyt heti 4 órában a tanítás, a felső osztályokban 2 órában; így oldották meg ideiglenesen a nehéz kérdést. A szorosabb értelemben vett testnevelési órákon kivül a lehetőség szerint megtartották a nemzetvédelmi órákat is gimnáziumaink. Ifjúsági sportkör minden 8 osztályú gimnáziumiunkban működött; ősszel ós tavasszal a szabadban, télen a tornateremben tartották az edző órákat a testnev. tanárok. Az edzés eredményét, erejűiket, ügyességüket házi, intézetközi, jelvényszerző és kerületi versenyeken mutatták be a tanulók. Az évvégi torna,ünnepet minden iskolánk megtartotta. A sportköri testedzés mellett a céllövészet, a vívás, a tánctanfolyamok állottak a testnevelés szolgálatában. Ez utóbbiak a társaságban való könnyebb, ügyesebb mozgás elsajátítására adtak alkalmat; ugyanezzel a céllal rendezték vidéki intézeteink a műsoros estékkel kapcsolatos diákmulatságokat vagy diákbálokat. f) A ballagás, a VIII. osztály tanulóinak az iskolától való búcsúzása az osztály elvégzése után, kedves ünnep keretében folyt le gimnáziumainkban,. Ezt az alkalmat is fölhasználták a tanár,i karok az intézethez s a diáktársakhoz való ragaszkodás s ezentúl a nemzeti összetartozás kapcsainak erősítésére s a honpolgári kötelességek hangsúlyozására. g) Gimnáziumaink nevelő hatása a tanulók fegyelmezettségében, magaviseletében is látható. A tanulóik fegyelme ellen általában nem merült fel panasz, súlyosabb fegyelmi:
