Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1931–1937

1936. szeptember

44 óraadó tanár, 3 rendes, 1 helyettes, 3 óraadó testnevelési tanár, 2 rendes, 1 helyettes, 1 óraadó ének- és zenetanár, 3 egészségtanár. Rendes ének- és zenetanár csak a két budapesti gimnáziumban van, helyettes Szarvason, óraadó Békéscsabán. Egészségtantanár Békéscsabán s a két budapesti intézetben működik. A nyugalmazott tanárok száma 18. A tanári testületekben a következő változások történtek: a) Nyugalomba vonult az iskolai év elején a budapesti gimnáziumban Mikola Sándor igazgató, c. tanker. kir. főigazgató 38 évi, Sulek József r. tanár 36 évi szolgálat után; az iskolai év befejezése után a békéscsabai reálgimnáziumban dr. Reil Lajos igazgató, tanügyi főtanácsos 38, Achim Károly r. testn. tanár 38, a budapesti fiúgimnáziumban dr. Kubacska András c. igazgató 36, Kovács János r. tanár 36 évi szolgálat után. Mikola Sándor főigazgató, egyházunk s nemzetünk legkiválóbb tanárai közé tartozik. Tanári jelességei mellett úttörő volt az infiniterimális számításnak középiskolai matematika tanításunkba való bevezetésében s a fizikai gyakorlatoknak meghonosításában. Igen gazdag irodalmi és tudományos munkássága is, amelynek egyrésze didaktikai, más része ismertető, s van számos, önálló kutatásait összefoglaló tanulmánya s két igen értékes tudományos műve (A fizika alapfogalmainak kialakulása, A fiz

:ka gondolatvilága). Kitűnő fizikai könyvet írt a középiskolák III. o. számára s a tanárjelöltek képzésében egy évtized óta működik. Tudományos érdemeiért a M. T. Akadémia 1. tagjává választotta. Sulek József egyházkerületünk legjelesebb tanárai közül való. „Szerény, magába zárkózó, külső sikerekre nem vágyó egyéniség", munkája eredményeiben kereste a maga jutalmát. Rendkívül sokat utazott, megismerte egész Európát, sokat gyönyörködött természeti, szellemi és művészeti kincseiben. Tapasztalatait bőven érvényesítette a tanításban, s hozzáférhetőkké tette ismeretterjesztő előadásaiban s az Urániában közölt cikkeiben. Mivel a többi nyugalomba vonult tanár a múlt iskolai évben még működött, a jövő évi jelentésben emlékezünk meg érdemeikről. b) Igazgatóvá lett dr. Koch István a budapesti fiúgimnáziumban. c) Rendes tanárokká lettek: Aszódon dr. Reuss Pál; Békéscsabán Bayer Jenő, Mészáros Imre, Réthy Dezső; Szarvason dr. Weidlein János, Gosztonyi József; d) helyettes tatnárokká: Budapesten (fiúgimn.) Levitts Ernő, dr. Vermes Miklós, a leánygimnáziumban dr. Kring Miklós, Lovas Sarolta, dr. Steinert Katalin; e) Óraadókká: Brózik János (Békéscsaba), Kaiser Erzsébet, Margity-Becht Magda, Agárdy Ilona (budapesti leánygimn.). Egyházkerületünk középiskolai tanárai az iskolán kívül, az egyházi és a társadalmi életben gazdag tevékenységet fejtettek ki s többen az irodalom és a tudományos irodalom terén is munkálkodtak. Az évvégi értesítőkben a következő tanulmányokat olvashatjuk: Szever Pál: Horatius és Petőfi (aszódi rg.); dr. Tomor János: A magyar Alföld kialakulása. A természetrajzi kiállítások pedagógiai jelentősége (békéscsabai rg.); dr. Vermes Miklós: A látásról fizikai szempontból, Levius Ernő: A modern izzólámpáról (mindkettő székfoglaló előad, gondolatmenetek, budapesti főgimn.); dr. Steinert Katalin: A világegyetem keletkezésének elméletei (budaipesti leányg.). Megemlékezések: a) A Püspök úrról minden iskolánk nagy szeretettel emlékezik meg születésnapjának 70-ik évfordulója alkalmából

1 s az aszódi gimnázium igazgatója közli a záróünnepen elmondott beszédét. b) A budapesti fiúgimnázium értesítőjében Mikola Sándor címen Renner János, a kiváló tanár és igazgató szép élet- és jellemrajzát, Kilczer Gyula Sulek József kedves jellemképét, dr. Hittrich Ödön Kéler Napoleonról szóló kis tanulmányát írja meg. c) A szarvasi gimn. értesítőjében Korim Kálmán vallástanárnak a szülői értekezleten tartott előadását (A tanuló ifjúság magatartása) olvashatjuk. — Ki kell emelnünk