Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1931–1937

1936. szeptember

13 Hasonlókép nagyon kívánatos, hogy minden egyes egyházközségben ala- 6. pítsák meg a nőegyesületeket és az ifjúsági egyesületeket. Mi kongregációkat nem tudunk szervezni, de nem is akarunk. De a munkálkodni kész és munkálkodni tudó egyháztagoknak alkalmat és keretet kell adnunk, hogy a bennük meglévő és az Urat szolgálni kívánó hajlandóságokat az egyház javára gyümölcsöztessük. Az összes egyesületek és azok munkálkodása egységesítésére pedig legalkalmasabb a Luther-szövetség, amely új szervezetével teljesen megfelelő módon képes a különböző munkakörű egyháztársadalmi alakulatok irányítására és összefogására. Az egyházmegyék jelentései sokat foglalkoznak a szórványok ügyével. Ezzel a fontos kérdéssel a zsinat is foglalkozik. A mindennapi élet azonban semmiféle várakozást vagy halasztást nem tűr. A munka mezején csak egy szabály vezethet: „Minden órának leszakaszd virágát." A most folyó órának más feladatai és kötelezései vannak, mint a következőnek. Azért kell minden halogatás és várakozás nélkül már most felkarolnunk a szórványok ügyét. Itt-ott már történtek is ezen a téren örvendetes kezdeményezések. A missziói egyházak alapítása megindult és folyamatban van. A szórványok gondozásának azonban egyik nagy akadálya az, hogy fennálló törvényeink értelmében a szórványokat az eddigi keretből csak hosszas előkészület után közgyűlési határozatokkal oszthatjuk be úgy, hogy ezen a munkát hátráltató helyzeten maga a kerületi közgyűlés is változtathat ugyanúgy, mint a missziói egyházak alapításának kérdésében is. Felhívom azért a figyelmet arra a javaslatra, amelyet a szórványok és missziók ügyében az intéző bizottság fog előterjeszteni. Örömmel állapítom meg, hogy a Kerületek Jóléti intézménye a szórványok és missziók gondozására szükséges anyagi támogatást ha nem is teljes mértékben, de reménytkeltő módon biztosítja. A most kezdődő közigazgatási évre már közel 6.000.— P áll a nemes célra a kerület rendelkezésére. Olyan összeg ez, amelynek kamatozó tőkéjét nagyon nehéz lett volna egyházfenntartó híveink áldozatkészségéből előteremteni. Az előteremtéshez nem is kellett semmi áldozat, csupán csak egy kis munka és jóakarat. A Kerületek Jóléti Intézménye senkitől sem vesz el és mégis tud mindenkinek adni. Amit más biztosító intézetek a biztosítottakat gyűjtő ügynököknek, vagy a saját alapkasszájuknak fizetnek, a biztosítások után, azokból a dijakból gyűlt össze kerületünk számára a fentemlített összeg. Ez az összeg meg is sokszorozódhatik, ha lelkészeink, tanítóink, de sőt összes híveink is a Kerületek Jóléti Intézményét egyházi érdekből szívesen felkarolják és buzgón támogatják. Mert nekünk ma-holnap csak önmagunknak lehet megszereznünk és összegyűjtenünk az egyházfenntartás és az iskolatartás, valamint az egyházépítés nélkülözhetetlen anyagi feltételeit. Az állam a maga szorult és nyomorúságos anyagi helyzetében belátható időn belül nem fogja a nekünk törvény szerint járó államsegélyt emelni vagy szaporítani. Megnyugvással és elismeréssel állapítom meg, hogy tehetségéhez mérten már az idén is teljesítette új kongrua és eddig nem folyósított államsegélyek megadása iránt előterjesztett kérésünket, de ez a jóakaratú készség az állam részéről is olyan nehézségekbe ütközik és folytatása is annyira bizonytalan, hogy nekünk magunknak is kell gondoskodnunk a mindennapi élet követelményeinek anyagi fedezetéről. Nem fejezhetem be a közigazgatásról szóló jelentésemet anélkül, hogy rá ne mutassak arra a nehézségre, amelyet a kerületi közgyűlés előkészítése dolgában az egyházmegyék későn érkező felterjesztései okoznak. Kívánatos, hogy az esperességek évi közgyűléseiket legkésőbb július közepéig feltétlenül megtartsák és az ott hozott határozatokat, valamint a közigazgatásról jelentést és annak mellékleteit a püspöki hivatalhoz egy hónapon belül terjesszék fel. Kívánatos az is, hogy a kerületi közgyűlést megelőzőleg legalább 14 nappal minden olyan fontosabb ügy a püspöki hivatalban legyen, amelyről a kerületi közgyűlésnek tárgyalnia és határoznia kell. Ez utóbbi rendelkezés meglévő szabályrendeletben