Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1931–1937

1936. szeptember

14 6. már ki van ugyan mondva, d>e javaslom, hogy ezt a kerületi közgyűlés ismételje meg. Jelentem, hogy az elmúlt közigazgatási évben jelentősebb törvénykezési ügy nem volt, csupán csak néhány ügyben kellett átmeneti intézkedést tenni. Egyházkerületünk iskoláiról szólva először a középfokú intézetek életéről számolok be. Az aszódi Petőfi reálgimnázium értesitőjét Szever Pál igazgató állította össze. Az elmúlt tanév munkája a megszokott eredményes keretek között folyt. A tanári karban annyi változás történt, ihogy dr. Reuss Pál h. tanárt rendessé választotta az iskolai bizottság, a kultuszminisztérium pedig a választást tudomásul véve, az államsegélyt ilyen minőségben folyósítja tovább. 11 rendes, 3 helyettes és 2 óraadó tanár végezte a tanítás és nevelés munkáját. A növendékek száma 405, ebből evangélikus 113. Érettségi vizsgálatot két ízben tartottak. A júniusi vizsgálaton személyesen elnököltem, a szeptemberi vizsgálaton képviseletemben Kemény Lajos esperes töltötte be az elnöki tisztet. A kormányt mindkét alkalommal dr. Strasser Sándor leánygimnáziumi igazgató képviselte. Érettségi vizsgálatot 38 tanuló tett. Az internátus 45 tanulót látott el. A jelentkezők száma sokkal nagyobb, de a hely szüksége miatt az otthon több tanulót nem fogadhatott be. A békéscsabai Rudolf-reálgimnázium értesítője dr. Reil Lajos igazgató munkája. Kezdőhelyen közli az értesítő dr. Tornor János tanár értekezéseit „A magyar Alföld kialakulása" és ,,A természetrajzi kiállítások pedagógiai jelentősége" címen. Dr. Reil Lajos és Achim Károly működési ideje lejárt, mindketten nyugalomba vonultak. A megüresedett tanári állások, valamint az igazgatói tiszt betöltése most van folyamatban. A tanári kar az elmúlt évben 15 rendes, 2 helyettes és 2 óraadó tanárból állt. Az intézetnek új iskolaorvosa és egészségtan tanára dr. Vidovszky László. A helyettes tanárok közül az intézet kormányzó bizottsága 3-at, nevezetesen Bayer Jenőt, Mészáros Imrét és Réthy Dezsőt rendes tanárrá választotta, megválasztásukat a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr tudomásul vette s az államsegélyt ehhez képest folyósította tovább. A tanulók száma 454 volt, ebből evangélikus 148. Érettségi vizsgálatra elnökül magam helyett Szeberényi Lajos Zsigmond dr. esperest küldöttem ki, a kormányt pedig dr. Moór Elemér főiskolai tanár képviselte. Érettségi vizsgálatot tett 28 tanuló. A budapesti gimnázium értesítőjét dr. Koch István igazgató szerkesztette. Az értesítő a bevezetőjében megemlékezik az intézet nyugalmazott igazgatójáról, Mikola Sándorról és a vele együtt nyugalomba vonult Sulek József tanárról. Dr. Hittrich Ödön Kéler Napoleonról, az intézet jóltevőjéről közöl cikket, dr. Vermes Miklós tanár ,,A látásról fizikai szempontból", Levius Ernő tanár pedig „A modern izzólámpáról" értekezik. — A megüresedett két tanári állást az iskolafenntartó pesti testvéregyházak az említett két tanárral, Lévius Ernővel és dr. Vermes Miklóssal töltötték be. Az elmúlt tanévben 20 rendes, 2 helyettes és 5 óraadó tanár működött. A tanév végén nyugalomba vonult dr. Kubacska András és Kovács János tanár. Tanszékükre az iskolafenntartó dr. Sárkány Sándor és Endrődi Frigyes h. tanárokat választotta meg. A tanulók száma 659 volt, akik közül 372 evangélikus. Az internátusban 53 növendék volt. Érettségi vizsgálatot kétszer tartottak: egyházi elnök a júniusi vizsgálaton dr. Kiss Jenő teológiai professzor, a szeptemberi vizsgálaton pedig Kemény Lajos esperes volt. Az államkormányt dr. Gombocz Endre egyetemi tanár képviselte. Vizsgázott 42 tanuló. A budapesti leánygimnázium értesítőjét dr. Bánkuti Dezső igazgató tette közzé. Ruzicska László vallástanár az intézet kőszegi leánynyaraltatásáról ír beszámolót, dr. Steinert Katalin tanár pedig ,,A világegyetem keletkezésének elméletei" címen közöl értekezést. Az elmúlt tanévben már csak a nyolcadik osztály működött a kollégiumi tanterv szerint, a most folyó tanévben már minden osztály gimnáziumi. A fenntartó egyházak három tanári állást rendszeresítettek, tehát