Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1924–1930
1930. október
14 7. Fel kell még hívnom az iskolafenntartók figyelmét a VKM 960/1—IX. 1. számú rendeletére, amely nyomatékosan hangsúlyozza, hogy az állami nyugdíjterliek amúgy is nagy voltára való tekintetből, a tanerők nyugdíjazását csak a legszorgosabb esetekben engedjék meg. Örömmel jelentem, hogy a hat év óta fennálló kerületi tanítóegyesület Uhrin Károly igazgató vezetése alatt termékeny munkásságot folytat. Évenként tartott gyűlésein értékes nevelési kérdéseket vitat meg. De panaszolva említi, hogy nem valamennyi egyházközség teszi lehetővé tanítójának, hogy az egyesület gyűlésein részt vegyen. Felhívja a figyelmet a tanítói fizetések gabona járandóságainak helytelen értékelésére is. Javaslom, hívja fel a kerületi közgyűlés az egyházközségeket, hogy tanítóiknak tegyék lehetővé a kerületi tanítóegyesületben való személyes közreműködést. Javaslom továbbá, hogy közgyűlésünk az egyetemes egyház útján intézzen előterjesztést a kormányhoz a tanítói fizetések gabonajárandóságainak megfelelő értékelése dolgában. A belmissziói mozgalmakról s ezzel kapcsolatosan a Luther Szövetség munkálkodásáról is, külön jelentés áll a kögyűlés rendelkezésére. Mégis meg kell említenem a következőket: A szarvasi Luther árvaházban 63 árva nevelődik és egynek évi eltartása 264 pengőbe kerül. A békéscsabai árvaházban 23 gyermeket gondoznak s egynek évi eltartása 189 pengő. Jó volna, ha a nemes ügy érdekében megvizsgálnák, mi az oka a két hasonló körülmények között élő intézet tartásbeli eltérésének. Egyébként mind a két árvaház segélyezést kér, amit melegen ajánlok a közgyűlés támogató jóakaratába. Kerületünkben két diakonissza-egyesület működik. Mindkettőről külön jelentés áll a közgyűlés rendelkezésére. Én csak azt állapítom meg nagy örömmel, hogy mind a két intézmény az eredményes munka és a sikeres fejlődés útján van és így teljes mértékben rászolgál a bizalomra és a támogatásra. A békéscsabai diakonissza-ház anyagi támogatást is kér a kerülettől, amit én is melegen ajánlok. Ugyancsak külön jelentés szól a norvég misszióról, amely egyházkerületünk felügyelete alatt áll és az elmúlt évben is eredményesen folytatta működését. Az elmúlt közigazgatási évben végzett hivatalos látogatásaimról csak röviden teszek említést. Tápiószentmártont és egyik szomszédos szórványát Tápióbicskét még a múlt év októberében meglátogattam. Ifjú koromban itt kezdtem meg lelkészi szolgálatomat, Már csak ezért is nagy örömmel indúltam régi egyházam és híveim meglátogatására. Sajnos, szomorúsággal tértem vissza útamról. Minek mondjam el, hogy miért ? Méltán fáj az ember lelke, ha valahol hanyatlást és pusztulást lát. Több örömem telt Galgagyörk, Váckisujfalu, Fót és Mogyoród meglátogatásában, ahol mindenütt eleven és öntudatos evangéliumi élet jelenségeivel találkoztam. A múlt év október havában Nyíregyházán a lelkészegyesület közgyűlésén s ezzel kapcsolatosan Paulik János lelkészkedésének 40 éves jubileumán vettem részt és kerületünk nevében üdvözöltem őt. Később Sopronban a teológusok otthonának avatásán és a fakultás alapkövének letételén jelentem meg, ahol az a kitüntetés ért, hogy az egyetem a teológiai tudományok doktorává avatott. Majd a britt és külföldi bibliatársulat fennállásának 125 éves. jubileumán üd-