Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1924–1930

1930. október

15 vözöltem ezt az áldott intézményt. Ugyancsak októberben az aszódi reálgimnázium épületének alapkövét helyeztem el. A reformáció országos emlékünnepén pedig elnöki minőségben megnyitót mondottam. November havában az országos Bethlen Gábor-ünnepen, majd Dávid Ferenc unitárius püspök halálának 350 éves fordulóján, az egyetemes egyház képviseletében jelentem meg. Később Drezdába utaztam, hogy az Allgemeine Evangelisch-Lutherische Konferenznek, az ágostai hitvallás emlékünnepét előkészítő tanácskozásain részt vegyek. Végül Szász Károly püspök emlékezetét felújító ünnepen képviseltem egyházunkat. December havában a pestszentlőrinci gyülekezet első lelkészének beiktatásán, majd a Társadalmi Egyesületek Szövetségének jubileumán jelentem meg és mondottam beszédet. Január és február havában a Külügyi Társaság, a Bethlen Gábor Szövetség, Nemzeti Szövetség, Székesfőváros, Gyermekvédő Liga, Magyar Zene Barátai, Fébe Egyesület és az evangélikus ifjúság vette igénybe szolgálataimat. Március 1-én Magyarország Kormányzójának ünneplésén olyan baleset ért, amely miatt két hónapon át minden külső munkára alkalmatlanná váltam. De már május havában a püspöki látogatásokon kívül résztvettem és közreműködtem a budapesti X. kerületi templom alapkövének letételénél, Balassagyarmaton pedig a Lelkészegyesület közgyűlésén. Június havában megjelentem Orosházán Kovács Andor esperes kitüntetésének ünnepélyén, majd a szarvasi új templomban vallásos estély keretében az ágostai hitvallás jelentőségéről tartottam előadást. Azután résztvettem elnöki minőségben a szarvasi gimnázium érettségi vizsgálatain és a tanítónőképző intézet képesítő vizsgálatain. Július első napjain a Sopronban tartott teológiai konferencián vettem részt és tartottam előadást a keresztyénségben folyó egységesítő törekvésekről. Szeptember 8-án az aszódi reálgimnázium pótló és javító érettségi vizsgálatain elnököltem. Szeptember 22—25-ig Augsburgban az ágostai hitvallás 400 éves jubileumán vettem részt, ahol az a kitüntetés ért, hogy az összes nem németországi evangélikus egyházak nevében az üdvözlő beszéd tartását reám bízták. E rövid vázlatból is kitűnik, hogy az elmúlt közigazgatási év sok munkát adott. De a munka az élet és a munka a jövendők magvetése. Legyen hála az Istennek, hogy nemcsak nekem, de kerületünk minden egyes tisztviselőjének és elhívott munkásának is adott erőt a reá váró kötelességek teljesítésére. A közigazgatási eseményekről való beszámolóm nem volna teljes, ha nem közölném, hogy a múlt évi egyetemes közgyűlés óhajtása és határozata alapján Komádit átengedtük a tiszai egyházkerületnek. Amilyen szerető gonddal és nagy utánjárással végeztük ennek a gyülekezetnek a megszervezését és támogattuk, hogy imaházhoz, lelkészi kongruához és a lelkészi állást biztosító földbirtokhoz is hozzájusson, ugyanolyan készséggel és önzetlenséggel adtuk át annak a kerületnek, amelynek ősi jusson való területén fekszik. A tőlünk elváló gyülekezetet mi Isten áldásának kívánásával bocsátjuk át a tiszai kerület kebelébe. Ezzel kapcsolatosan azonban senki sem veheti tőlem zokon azt az óhajtásomat, vajha a tiszai egyházkerület is hasonló készséggel