Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1924–1930

1929. október

97 Még a leányok el sem mentek, már kezdtek érkezni a következő konferencia vendégei. Ugyanis augusztus 21—24-re volt téve a lelkész- és teológus-konferencia időpontja. Érdekes statisztikát állítottak össze a konferencia tagjairól, mely szerint a résztvevők száma a következőképpen oszlott meg: 1 teológiai tanár, 8 lelkész, 8 segédlelkész és 8 teológus. Volt három nagyobb előadás: 1. A bűnös és igaz ember az Ige megvilágításában. 2. Mi érhető el az istengyermeki életben? 3. Ébresztő és építő igehirdetés. Délutánonként bibliatanulmány volt I. Timotheusból: Mennyire ismered magadat? Mennyire fegyelmezed magadat? Az Űr iránti nagy hálával tekintünk vissza erre a konferenciára is. Megláthattuk, hogy amit az ember letesz az Űr kezébe, azt Ö csodálatosan bölcsen és jól intézi el. A résztvevők közül többen akkor is, azóta is olyan nyilatkozatokat tettek amelyből láthattuk, hogy konferenciánk ez évben is hézagpótló munkát jelentett evangélikus egyházunkban. Karácsonyi ünnepélyeinkről is meg kell emlékeznünk. Hosszúra nyúlna nagyon a jelentés, ha külön-külön sorolnék fel valamennyit, mert ahol munkát folytattunk, tartottunk karácsonyi ünnepélyt is. Vasárnapi iskolásainknak, serdülőinknek Budapesten is és a vidéken is mindenütt karácsonyfát állítottunk fel. Az ünnepély programját nagyrészt a gyermekek éneke, szavalata, párbeszéde töltötte be. A felnőtteket több helyen könnyekig hatotta meg az, amit a gyermekajkakról hallottak és az a reménységünk, hogy még ilyen módon is áldás származik az ünnepélyekből. Befejezésül mindenütt bibliamagyarázat volt. Utána pedig kiosztásra kerültek a hagyományos zacskók vagy kosárkák, amelyek különféle édességeket rejtettek magukban. Majdnem kivétel nélkül jutott a zacskó mellé olvasmány, képecske, sőt egyéb is: tolltartó, egyes helyeken még meleg ruhanemű is. Hozzávetőleges számítás szerint is meghaladta az 1200-at azoknak a gyermekeknek a száma, akik ünnepélyeinken résztvettek. Tartottunk karácsonyi ünnepélyt a javító-intézetben, a Gyermekmenhelyen, a Bábaképzőben, a kórházakban, a fogházakban, szegényházakban, stb. Tagjaink, sőt egyes helyeken munkánk barátai is segítségünkre siettek kisebb pénzadományokkal, vagy azzal, hogy gyűjtöttek, lisztet, cukrot és sütöttek kalácsot, süteményt. Így lehetővé tették számunkra, hogy védenceinket ilyen természetű adományokban is részesíthessük. Nagyon hálásak vagyunk Urunknak minden segítségéért és áldásáért, amelyek a karácsonyi időket olyan gazdaggá és széppé tehették mindannyiunk számára. Munkánknak két lényeges segédeszközéről, kedves lapjainkról szeretnék még szólani. Fénysugarunk már 4 éves. Az elmúlt évben is 1000 példányban nyomattuk ki. Ennek több mint fele rendes előfizetőinknek ment, a többi részét részben számonként árusítottuk, részben évfolyamokat állítottunk belőlük össze. Örömmel látjuk, hogy így is van kelendősége a lapnak. Kis harangunk a 2. évét töltötte be. Előfizetője kb. annyi, mint a Fénysugáré, csak egyes példányokból fogy el belőle több. Hálás szívvel mondhatjuk, hogy az ország minden részéből, a mieinktől és ismeretlenektől egyaránt, sok jelét vehettük annak, hogy ebbeli imádságaink meghallgatásaképen lapjaink valóban lelki értéket jelentenek számunkra. Bár az Űr felhasználhatná őket továbbra is sokaknak épülésére! A Z A N Y A II A Z. Bár anyaházunk tagjai az elmúlt évben is együtt dolgoztak egyesületünknek tagjaival s így munkájukat sok tekintetben nem lehet különválasztani, — mégis megkíséreljük összefoglalni azokat a pontokat, amelyek egyesületünk önkormányzati szervének belső életéhez és speciális feladataihoz tartoznak. Az anyaház tagjai a diakonissza főnöknő, helyettese a főtestvér, 3 vezető testvér, 37 diakonissza testvér, 8 próbatestvér, 2 diakónus testvér és 1 diakónus-jelölt. Volt anyaházunknak több pártfogoltja is, akiknek otthont, lelki és testi gondozást nyújtott. A házban az eddigi mederben folyt tovább a munka. Az itthon tartozkodók részben a házi- és kert-teendőket végezték, részben azokat a munkákat, amelyek anyaházunknak némi