Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1924–1930

1928. október

m 5 3 - ff . :'ir»w / 50 2. Dr. Kiss Jenő egyetemi tanár beszéde: Főtisztelendő és Méltóságos Egyházkerületi Közgyűlés! Főtisztelendő és Méltóságos Püspök Űr! Gyermekéveim egyik legjobban lelkembe vésődött emléke az volt, hogy tenger partján járva meglepődve tapasztaltam teljes szélcsend mellett a sima víztükör megmozdulását, fodrozódását, majd erősebb hullámzását. Tudakozódó kérdésemre azt a választ kaptam, hogy valahol messze, bent a nyilt tengeren támadt szél mozgatta meg a víz felületét s a szél verte hullámok tolták, hajtották egymást, míg végül az utolsók a sziklás móló partjain törtek meg. A lelkek mélyét megmozdító s hullámzásba hozó hatalmas erő, amelynek hatását messze a perifériákon is érezzük, bár látszólag csendes, nyugodt minden, Bethesda tavát megmozgató isteni Pneuma, amelyre epedve várnak a gyógyulást kereső betegek, már egyházunk körén belül is érezteti hatását. Az országszerte tapasztalható lelki ébredés, az egyházunk életében megnyilvánuló örvendetes megmozdulás ennek a bizonysága. Es ennek az Űr lelke által titokzatosan működő erőnek a forrásánál ott látjuk egyházunk több vezérférfia mellett Méltóságodat, akinek egyházáért égő lelke melegét érezzük az ország határán is, az evangéliumért lüktető szíve dobogását halljuk a messze távolban is. Szerencsétlen hazánk összeomlásával összeomlott egyházunk külső szervezete, amelyet súlyosan megérzett az a legnagyobb kerülete is, amely a bányákról neveztetett el, elvesztve épen a nevét adó drága országrészt, a kincseket szolgáltató bányavidéket. Méltóságod szemben azokkal, akik ezen szörnyű veszteség láttára munkakedvüket, életenergiájukat vesztve, tompa letargiába süllyedtek, a csapások súlya alatt növekvő erővel fogott hozzá a romok eltakarításához, s ha veszve voltak a kincstermő bányák, megkereste és feltalálta a léleknek aranynál-ezüstnél drágább kincsét, s a lelkek közt apostoli buzgalommal fáradozva, mint a szebb jövő munkása készítette elő s készíti elő egyre tépett hazánkban csonka, egyházunkat új feltámadásra. Az egyház kormányrúdja mellett töltött tíz esztendő normális viszonyok közt is megállásra, s kalaplevevésre készteti a csendes szemlélőt; az a tíz esztendő, amelyet Méltóságod töltött nem fogyó, de növekvő erővel s munkakedvvel egyházunk élén, a legterhesebb decennium ezeréves hazánk történetében; szomorú következetességgel sorakoztak ez idő alatt egymás mellé: vesztett háború, forradalom, bolsevizmus, megszállás, Trianon, gazdasági csőd s legutóbb végtelen fájdalmunkra az egyre erősödő felekezeti ellentét; ezen időben nemcsak megállani, hanem a földre hullt zászlót újból magasra emelni s a káoszból kivezető útra segíteni csak Isten rendelte kiváltságos, egyházukat s hazájukat szerető nagy emberek képessége. E súlyos tíz esztendőben Méltóságod által az egyházvezéri állásban végzett áldásos, gazdag, eredményes munka mutatja, hogy egyházunknak sikerült Méltóságod személyében a legmegfelelőbb embert állíti ni a vezen polcra. Visszatekintve e tíz esztendőre, nyugodtan állapíthatja meg s vésheti a határkőre Méltóságod: eben ézer, segítség köve, mindeddig segítségül volt nékünk az Űr; de hangzik az Űr szava is egyházunk s hazánk, hit s tudomány érdekében folytatott áldásos munkájának elismeréseként, miként a philadelphiai gyülekezet angyalának: „tudom a te dolgaidat . . . aki győz, oszloppá teszem azt az én Istenemnek templomában s felirom rá az én Istenemnek a nevét." Főtisztelendő és Méltóságos Püspök Űr! A magyar királyi Erzsébet tudományegyetem evang. teol. fakultása nevében mély tisztelettel s szeretettel üdvözlöm, s további egyházépítő munkájára s életére Isten gazdag áldását kérem. 3. Blatniczky Pálné beszéde: Főtisztelendő és Méltóságos Püspök Űr! A Bányakerület mai nagy örömünnepén, a szeretet és hála virágaival köszöntjük Főtisztelendőségedet. Az elmúlott 10 esztendő sok történelmi eseménye, szenvedése, meg-