Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1924–1930

1926. október

16 Ezen a téren akármilyen örvendetes is a haladás, még mindég sok a teendő. Csanádapáca és Kiscsákó, éppen úgy, mint Békésszentandrás és Öcsöd, valamint Pest megyében a kiskőrösi egyházhoz tartozó- Páhi, Kaskantyu és Csengőd várja a végleges megszervezést. Hiszem, hogy ez a megszervezés nem késik soká. Az alkotások sorozatában örömmel jelentem, hogy a pesti főgimnázium internátus céljaira megfelelő épületet szerzett és erős a bizalmam, hogy a jövő tanévre már ez az internátus az evang. ifjúság 'számára megnyílik. Nagyon kívánatos, hogy valamennyi intézetünk mielőbb internátust nyisson, mert csak így biztosíthatjuk igazán evang. ifjúságunk egyházias nevelését és intézeteink evang. ifjúsággal való megtöltését. Örömmel jelentem, hogy szarvasi tanítóképző-intézetünk ebben az évben már a normális mértéket meghaladó fejlődés útjára lépett s megvan a reményünk arra is, hogy mai tarthatatlan elhelyezését megváltoztathatjuk. Szarvasi árvaházunk még nem épülhetett ki úgy, amint terveztük, sőt ha teljesen felépül is, még mindig lesz egy hiánya, az a harmadik templom, amelynek szemben a római katolikus templommal minél előbb hirdetnie kell, hogy ez a hatalmas alföldi város evangélikus alkotás, amelyet ma is evangélikus szellem éltet és hat át. A közgyűlés elé kerül az aszódi Petőfi-főgimnázium sorsának a kérdése is. Eddigi tulajdonosa, az aszódi evang. egyház ugyanis intézetét kerületünknek ajánlotta fel. Az átvétel kérdése sokkal nehezebb és bonyolultabb, mint hogy azt egy gyűlés keretében, kellő előkészület híján, elintézni lehetne, ezért is bizottságot kell kiküldenünk az átvétel elintézésére. A békéscsabai főgimnázium ez évben tartotta teljes kifejlődésének 25. évfordulóját. A jubiláris fordulón elismeréssel és bizalommal üdvözöljük a mi derék intézetünket és annak tanári karát. Polgári és elemi népiskoláink helyzetéről és összes viszonyairól a tanügyi bizottság tesz majd részletes jelentést, én csupán csak- annyit kívánok megjegyezni, hogy az országos népiskolaépítési alapból a kultuszminisztérium több iskolánk fejlesztéséhez nyújtott anyagi támogatást és hogy a miniszter elrendelte, hogy a 40 évi szolgálatot betöltött és így teljes nyugdíjra jogosult tanítók nyugdíjazása folyamatba teendő, de kivételes esetekben a nyugdíjazás el is odázható. Meg kell még jegyeznem] az iskolaügyek kérdésénél azt is, hogy a kultuszminisztérium vezetői minden jóakaratú készségük mellett sem képesek valami okból az ügyosztályok merevségén változtatni, amikor azok, különösen a tanerők alkalmazásánál, egyházunk érdekeit mellőzik s e tekintetben előterjesztett kéréseink legtöbbször meghallgatatlanul maradtak. A mentségek, amelyeket ilyenkor magyárázatul kapunk, nem elégíthetik ki a mi nyugtalankodó s maholnap teljesen bizalmatlan lelkünket. Egyházunkra különösen is nehéz terhet rótt az államkormány a tanítói fizetésnek és különösen a nyugdíjjáruléknak a megszabásával. Ez a teher némelyik egyházközségünkre egyenesen elviselhetetlen, úgyhogy ismételten akadnak iskolafenntartó egyházközsegek, amelyek e teher miatt az iskoláról