Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1918–1922

1922. szeptember

11 hitükben őket megtartani segit. A pénzügyi bizottság meg fogja 6. találni a fizetéséhez szükséges fedezetet, azért kérem méltóztassék az állás szervezését kimondani. Meg kell jegyeznem már most, hogy nem állok meg ez egy állás megszervezésénél, hanem Isten segedelmével és a buzgó lelkek támogatásával arra törekszem, hogy minden egyes egyházmegyében legyen legalább egy ilyen misszionárius. Az elhagyatott lelkek felkarolása egyik jelenségének tartom, hogy a bácsi egyházmegyéből felmaradt egyetlen egyházközséget, a bajait, a pestmegyei esperességhez csatoljuk és újból gondjainkba vesszük. Hiszem, hogy az egyház Ura megadja még nekünk azt az örömet, hogy a többi elszakított testvért is újból keblünkre ölelhetjük. Örömmel emlékezem meg Kispestnek és Erzsébetfalvának, hosszú előkészületek után végre megtörtént anyásodásáról. Amannak Máté Károly, emennek Falvay Jenő az első rendes lelkésze, kiket gyülekezeteikkel együtt szívből üdvözlök. A hívekkel való törődés, a belmissziói munkában való részvétel, az ifjúsággal való foglalkozás szent kötelességére, a nrultévi közgyűlés felhívta már tanférfiaink figyelmét. Örömmel jelentem, hogy ahonnét e felhívásra jelentés érkezett, mindenünnét a nemes munka megindítását vagy folytatását jelentik. Bizom benne, hogy a munkakészséget a szép eredmények fokozni fogják. Most egyházunk felügyelőihez és általában egész közönségéhez fordulok egy kéréssel: járassák és olvassák az Evangélikusok Lapját. Lehetetlen, hogy igazi érdeklődés éljen annak a lelkében, aki egyháza életének folyását élénk figyelemmel nem kiséri. Egyetlen egyházi lapunk tükör, melyből a saját ábrázatunkat megláthatjuk. Ennek a lapnak legalább annyi előfizetőjének kellene lennie, ahány felügyelője, iskolája és presbytere van egyházunknak. Nagyon szomorú azonban, hogy még a lelkészek mindenike sem járatja. Ha buzgóságának hiánya ennek a szomorú ténynek az oka, segítsen rajta a jobb belátás. Ha szegénysége az oka, segítsen rajta a gyülekezete vagy egy-egy jobbmódu hive. Felhívom ezért egyházunk vezetőit az Evangélikusok Lapja ügyének felkarolására. De fel kell hivnom az összes egyházakat ismételten is a lelkészi, segédlelkészi és vallástanári javadalmak korszerű felemelésére. Több egyházban megtették már ezt az elodázhatatlan kötelességet, de sok még máig sem mozdult. Van azonban, sajnos, mely mozdulna, de nem képes. A készpénzbeli fizetésen tengődő lelkészek helyzetének megkönnyítésére maga az állam is megteszi, amit tehet, de kerületünk közgyűlése előtt is fekszik javaslat, melynek kedvező elintézésére már most is felhívom a közgyűlés jóakaratát. Egyúttal újból felhivandók az egyes egyházközségek, hogy az egyházi tisztviselők javadalmát korszerűen mielőbb rendezzék. Az államkormány minden szegénységünk dacára ebben az évben tízszeresére emelte fel az államsegélyt. Ennek okos és tervszerű