Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1918–1922
1921. október
4 1. A turóci egyházmegyéből: senki. A zólyomi egyházmegyéből: senki. Mint tanitó-képviselő: Uhrin Károly, Brózik Károly. Az aszódi főgimnázim részéről: Dr. Osváth Gedeon igazgató. A besztercebányai főgimnázim részéről: senki. A békéscsabai főgimnázium részéről: Dr. Reil Lajos igazgató. A budapesti főgimnázium részéről: Dr. Hittrich Ödön igazgató. A szarvasi főgimnázium részéről: Sasskó Samu igazgató-h. A szarvasi tanítónőképző részéről: Kiss Sándor igazgató, Bartos Pál lelkész. Mint az egyházkerület tisztviselői: Dr. Szelényi Aladár, Dr. Pósch Gyula, Papp Elek, Dr. Szigethy Lajos, Mikolik Kálmán törvényszéki birák, Szmik Lajos ügyész, Bendl Henrik, pénztáros, Sándy Gyula számvevő, Sárkány Béla egyházi főjegyző, Dr. Liedemann Frigyes világi főjegyző, Törteli Lajos egyh. jegyző, Dr. Scho'itz Oszkár világi jegyző és Bezzegh Samu püspöki irodavezető. 1. A közgyűlés tagjai az Isten házában egybegyűlvén, meghallgaták Mendől Lajos, szarvasi főgimnáziumi vallástanárnak szép gondolatokkal gazdag beszédét és imáját. — Ezután a közgyűlés tagjai az ülésterembe vonultak, ahol Dr. Zsigmondy Jenő kerületi felügyelő a következő beszéddel nyitotta meg a kerületi közgyűlést: Tisztelt Közgyűlés! Szerencsétlen hazánk sorsa meg volt pecsételve, amidőn a végzetes trianoni békeszerződést aláirták és ma eljutottunk oda, hogy Magyarországon a vivisectiot a szerződés értelmében kíméletlenül végrehajtják. Ma már tisztába jöttünk azzal is, hogy a kísérőjegyzéknek ama ígéretei, amelyek az uj határok kiigazítását és módosítását helyezték kilátásba csak maszlagul szolgáltak, amellyel a békeszerződés aláírására reábirták országunkat, de sohasem lettek olybá tekintve, hogy azok alapján mi bármi érdemleges kedvezményeket avagy könnyítéseket igényelni jogosítva lennénk. Egy szóval a nagy és kis entente egyaránt kíméletlenül végrehajtják rajtunk a reánk erőszakolt megsemmisítő békeszerződést és mi kény• telenek vagyunk — akarva, nem akarva, — az igát magunkra venni és az ezzel járó fájdalomteljes kinokat végig szenvedni. Istenbe és az isteni igazságba vetett bizalommal, a feltámadás megingathatatlan hitével és egy szebb jövő szilárd reményében kénytelenek vagyunk a megváltozhatatlanba belenyugodni és immár kötelességünk minden erőnket összegyűjteni, hogy megtépett és a porba sújtott hazánkat izzó hazaszeretettel ernyedetlen munkásság, minden visszavonás és ellentétek elkerülésével, szoros összetartás, a közerkölcsnek megjavítása és fejlesztése, az ország anyagi jólétének következetes és céltudatos igyekezettel való gyarapítása utján