Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1918–1922

1921. október

4 1. A turóci egyházmegyéből: senki. A zólyomi egyházmegyéből: senki. Mint tanitó-képviselő: Uhrin Károly, Brózik Károly. Az aszódi főgimnázim részéről: Dr. Osváth Gedeon igazgató. A besztercebányai főgimnázim részéről: senki. A békéscsabai főgimnázium részéről: Dr. Reil Lajos igazgató. A budapesti főgimnázium részéről: Dr. Hittrich Ödön igazgató. A szarvasi főgimnázium részéről: Sasskó Samu igazgató-h. A szarvasi tanítónőképző részéről: Kiss Sándor igazgató, Bartos Pál lelkész. Mint az egyházkerület tisztviselői: Dr. Szelényi Aladár, Dr. Pósch Gyula, Papp Elek, Dr. Szigethy Lajos, Mikolik Kálmán törvényszéki birák, Szmik Lajos ügyész, Bendl Henrik, pénztáros, Sándy Gyula számvevő, Sárkány Béla egyházi főjegyző, Dr. Liede­mann Frigyes világi főjegyző, Törteli Lajos egyh. jegyző, Dr. Scho'itz Oszkár világi jegyző és Bezzegh Samu püspöki irodavezető. 1. A közgyűlés tagjai az Isten házában egybegyűlvén, meg­hallgaták Mendől Lajos, szarvasi főgimnáziumi vallástanárnak szép gondolatokkal gazdag beszédét és imáját. — Ezután a közgyűlés tagjai az ülésterembe vonultak, ahol Dr. Zsigmondy Jenő kerületi felügyelő a következő beszéddel nyitotta meg a kerületi közgyűlést: Tisztelt Közgyűlés! Szerencsétlen hazánk sorsa meg volt pecsételve, amidőn a vég­zetes trianoni békeszerződést aláirták és ma eljutottunk oda, hogy Magyarországon a vivisectiot a szerződés értelmében kíméletlenül végrehajtják. Ma már tisztába jöttünk azzal is, hogy a kísérőjegy­zéknek ama ígéretei, amelyek az uj határok kiigazítását és módo­sítását helyezték kilátásba csak maszlagul szolgáltak, amellyel a békeszerződés aláírására reábirták országunkat, de sohasem lettek olybá tekintve, hogy azok alapján mi bármi érdemleges kedvez­ményeket avagy könnyítéseket igényelni jogosítva lennénk. Egy szóval a nagy és kis entente egyaránt kíméletlenül végrehajtják rajtunk a reánk erőszakolt megsemmisítő békeszerződést és mi kény­• telenek vagyunk — akarva, nem akarva, — az igát magunkra venni és az ezzel járó fájdalomteljes kinokat végig szenvedni. Istenbe és az isteni igazságba vetett bizalommal, a feltámadás megingathatatlan hitével és egy szebb jövő szilárd reményében kénytelenek vagyunk a megváltozhatatlanba belenyugodni és immár kötelességünk minden erőnket összegyűjteni, hogy megtépett és a porba sújtott hazánkat izzó hazaszeretettel ernyedetlen munkásság, minden visszavonás és ellentétek elkerülésével, szoros összetartás, a közerkölcsnek megjavítása és fejlesztése, az ország anyagi jólété­nek következetes és céltudatos igyekezettel való gyarapítása utján

Next

/
Oldalképek
Tartalom