Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1908–1912

1910. szeptember

109 Felügyelővé a boldogultnak öcscse: Müller Tivadar Károly 85. úr, városi főpénztáros, választatott meg. Karánsebesi látogatásaim száma az előjövő szertartások szerint hol több, hol kevesebb; a rendes istentiszteletek száma három, mindannyiszor úrvacsoraosztással. Több istentiszteletet óhajtana az önálló filia, s a mennyire parochusi helyzetem engedi, rajta leszek, hogy még többször is átmenjek. A hitélet példányszerű és teljesen kielégítő. A hitoktatás megbízható kezekben van s jó eredményt mutat. Theés. Már a mult évi jelentés is feltárta e szerencsétlen, kicsiny fii iának azt a mostoha helyzetét, hogy imaháza és közs. iskolája düledezik. Jogosult volt az örömteljes kilátás arra, hogy a község — bizonyos kikötésekkel a jövőre nézve — felépítteti az épületet romjaiból. A járási főszolgabírói hivatalhoz egy jól és hosszan megokolt kérvényt adtam be ez ügyben, kimutatva, hogy a dombon lévő imaház és iskola újraépíttetése oly jogos s egyben kulturális közérdekű követelményünk, melyet a régebbi szerződés is támogat Kértem a sürgős intézkedést, s egyben biztosítottam, hogy ha a szóban levő épület — híveink hozzájárulásával is — állni fog, a további jókarban tartásért feltétlenül gondoskodva lesz. Érthető izgatottsággal lesem úgy a hívek, mint a misszió nagy érdekében az illető hatóság válaszát s teendő intézkedését, de félek, hogy soká kell várakozni! Addig is a hívekkel ott és úgy tartok istentiszteletet, a hol és a mint lehet; ha kell, Isten szabad ege alatt is! Csukás. Missziói körömnek e legeslegkisebb leánykája s főpontja aligha számlál 40 lelket kebelében, s mégis a leggazdagabb. Régi iskolai épülete jókarban van. Az iskola imaházzá van berendezve. Karácsony és Nagypéntek ünnepén ők jönnek be hozzánk, s Űrnapján én megyek ki hozzájok, tartva istentiszteletet másvallásúakkal megsokasodott ájtatos hallgatóimnak, a melynek végeztével az úrvacsorai szertartás következik. Ezen résztvesznek a szomszéd szkeusi, s legújabban a Gyulatelep ev. hívei is. Zsénai szórványom sorsa mostanában dől el! A bérlet lejár, s nagylaki híveim visszaköltöznek. A bérletet — úgy hallom — franzfeldi híveink tartják meg oly kikötéssel, hogy az egész birtok egy év múlva, már most kötendő szerződés alapján, az ő tulajdonuk lesz. Mondanom sem kell, mily örömmel üdvözölnénk itt közelünkben eg v franzfeldi koloniát! Lúgos. A központi anyaegyház sorsa még nem változott Anyagi küzdelmekben a régiek még el nem multak. Remény és csalódás — hűséges kísérőink. Legújabban is a régi vágy — a város központján templomtelekhez juthatni — mindnyájunkat felvillanyozott, lelkesített, — de nem tettekre. S a