Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1908–1912

1909. szeptember

80 mondott 1907/8. tanév elején gyermekeik beiratásakor személyesen bevallották, hogy gyermekeik nem reformátusok, hanem ág. hitv. evangélikusok. Sajnos azonban, a klopódiai ref. lelkész úr szándékosan elég gyakran áthágta az 1868. évi 53. t.-cz. 7. §. imperativ előírását s bizony-bizony vétett az 1878. évi 5. t.-cz. 391—394. és 397. §-ái ellen is. Mindez még a most már nyugdíjazott agg Jauza ref. lelkész idejében, a mikor híveink a reformátusokkal együtt voltak, történt. Jauza utódja, Kádár Dániel, üldözi minden igaz ok nélkül kántortanítónkat, Czabán Samut, a ki becsületsértésért bevádolta őt úgy, hogy a ref. lelkész mind a két kir. birósági fórumon érzékenyen el lett ítélve. Egész hímezetlenül igyekeztem a klopódiai missiói egyházról részletes jelentésemet megadni. Bízunk a jövőben, hogy klopódiai híveink teljes önállóságukat el fogják érni. A legfőbb szerintem, hogy Klopódiának oly tanítója legyen, a ki a gyöngébb gyermeki szíveket Jézus urunkhoz, mint az élő Isten egyszülött fiához vezérelje. Azonkívül oly papja, a ki ezen sok felekezetű községben az Isten igéjét s Urunk evangéliumát lelkesen hirdesse, a szentségeket Urunk parancsa szerint kiszolgálja s az egyház veteményes kertjét, az iskolát szívén viselje. Kissemlak, 1909 június 15-én. Nyácsik Endre, a kissemlaki anya- és a klopódiai missiói egyháznak lelkésze. F) S tajerlak- an inai inissiókör. A lefolyt évben is, úgymint az előbbi években, munkálkodásom terét Stajerlak-Anina nagyközség, Oraviczabánya és Román-Oravicza községek képezték. I Stajerlak. Már egy ízben jelentettem, hogy az 1903. év óta Németországba és Amerikába való tömeges kivándorlások nagy mérvben folynak, miáltal nemcsak Stajerlak-Anina nagyközség lakossága, de egyszersmind az itteni evang. egyháztagok száma apadt. A kivándorlásoknak oka természetesen a rossz keresetben keresendő és azon csábító elhiresztelésben, hogy Németországban és Amerikában a kereset ötször, sőt nyolczszor nagyobb, mint itten s ezen körülmény tömeges kivándolásra bírta az itteni bányászcsaládokat. Igen sok család vándorolt ki, úgy hogy a helybeli bányaüzemnél nagyban észlelhető volt a munkáshiány. Zsigmondy Árpád bányafőfelügyelő elejét vette a további kivándorlásoknak azáltal, hogy jobb keresetet biztosított a bányászoknak és a kivándorlottak hozzátartozóit arra hívta fel, hogy a kivándorlottakat vissza-