Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1908–1912

1908. szeptember

14 4. Szlatina körülbelül 2000 lelket számlál ma. Van szép, góth stilű kis temploma, toronynyal, harang nélkül és szép négyszobás új paplaka kerttel. Vagyona: Az ingatlanon kívül 5733 korona. Bevétele 3157 korona. Kiadása 3526 korona. Hiánya 369 korona. Figyelmeztettem az egyházat, hogy emelhető jövedelmet igyekezzék biztosítani az eddigi 1—2 korona önkéntes adakozások mellett az áll. adó arányában való adóztatás behozatalával. A nagy missiói területen az iskolák — községiek, horvát nyelvűek. Selistén van felekezeti iskolánk, Adolfsdorfon, a régi központban az épület megvan, de tanítót a megfogyott csekély számú hívek tartani nem képesek. Darkovácz és Grabic iskoláinak felszerelése hiányos, szegényes. A missió Justh Géza kezében jó kézben van. Buzgó, lelkes férfiú, kit a hívek szeretnek. Neje az orgonistái és kántori teendőket, két cselédje az előéneklést végzik díjtalanúl. A megérkezésem után nyomban megtartott istentisztelettel kapcsolatos közgyűlés rendben folyt le. A közgyűlés, többeknek hozzászólása után, az egyházmegye fentidézett közgyűlési határozatához való ragaszkodását jelenti ki s ezen kijelentésük tudomásúl vételét kéri. Még aznap este útnak indulva, éjféltájban Eszékre érkeztem. E fontos, nagykiterjedésű városban egyházunk alakulása nagy akadályokkal küzdött. A mult század 50-es éveiben evang. vallású ember itt csak vallásának meg- vagy eltagadásának árán telepedhetett meg és szerezhetett ingatlant. Az első tekintélyes evang. telepes volt 1852-ben id. Lajpczig János, a gyülekezetnek most is élő tiszteletbeli felügyelője, ki a község megalapítójának tekinthető. Saját házába gyűjtögette buzgón az elszórtan lakó ev. híveket istentiszteletre, melyet alkalmilag hol a Chrischona emberei, hol magánosok tartottak meg, énekkel, szentírásolvasással, imádsággal, míg a türelmesebb szellem beálltával a gyülekezet 1883-ban Bläser Károly chrischona-növendék, majd 1891-ben a már szlatinai jelentésemben is említett Pindor József lelkész buzgósága mellett tényleg megalakúlt és szervezkedett. Ennek, mint külföldinek, az egyháznak az 1900. évben alakult új megyéhez való csatlakozása után bekövetkezett távoztával Hildebrand Keresztéig választatott lelkésznek 1902-ben, ki az elszórtan élő hívekben az összetartozandóság érzetét iparkodott mindenekelőtt felébreszteni, súlyt fektetve különösen a községi horvát iskolákban tanuló gyermekek vallásoktatására. Időközben az egyház templomépítési tőkét gyűjtött, úgy hogy 1907. szeptember 4-én már készen állott az előkelő helyen épült, 44.708 koronába került díszes, szép templom, melynek belső berendezésén most buzgólkodnak a hívek s istentiszteletüket addig is a régi imaházban tartják. Az 1905-iki összeírás nagy nehezen 300 lelket bírt kimutatni, de Belisce filiával együtt jóval többre tehető a lelkek száma. Fekvő birtoka, földje nincs. Városi segélye évi 600 korona.