Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1908–1912
1908. szeptember
15 Bevétele volt 1906-ban Kiadása « « . 2835 K 2284 « 4 Maradvány 551 K Emelhetőnek ajánlatosnak mondtam az egyház jövedelmét az által, hogy a hívek az 1%-os adó helyett 1V 2—2%-ot fizessenek, hiszen sok szegényebb egyház is többet fizet másutt. Az istentisztelet látogatása a város nagy kiterjedése mellett elég jó, a gyermek-istentiszteletet jól látogatják. Szocziálista és szaktárskodó mozgalmak — sajnos — itt is terjedőben vannak. Örömmel vettem azért tudomásul, hogy az «Ev. Gemeinschaftsbund» eszméjét, melyről jelentésemben későbben fogok megemlékezni, itt is hajlandók a hivek felkarolni. A lelkésznek a felügyelőséggel (Lajpczig család) való sajnálatos viszálkodásának megszüntetését roegkisérlettem, s örvendek, hogy ezen áldatlan viszony megszüntetését időközben maga a lelkész eszközölte, midőn más helyre költözött át a f. évben. Helyére Walter Antal, horvát születésű, általam közelebb ordinált ifjú lelkész foglalta el. Október 12-én tartattam meg az ünnepélyes istentisztelet után a közgyűlést, mely alkalommal mindenekelőtt szükségesnek láttam a helybeli napi sajtónak azon hírét, mely szerint «én, mint magyar politikai emissarius, a horvát-sziavon egyház vallásos érdekeinek ellensége vagyok», határozottan visszautasítani. A közgyűlés a hozzá intézett, történeti érvekkel támogatott azon kérelmemre, hogy ne csak atyai hitében, de a közös hazai anyaszentegyházhoz való ragaszkodásában is hű és kitartó maradjon, kívánalmát a következő jegyzőkönyvi határozatban fejezi ki egyhangúlag : «Az eszéki egyház vagy független autokefal országos egyház, vagy — a mennyiben ez ez idő szerint nem volna megalkotható — egy külön egyházkerület létesítését kívánja a magyarhoni egyetemes egyház kötelékében.» Még aznap délután elutazván, este Neudorfra érkeztem. A Bács-Bodrogmegyében már korábban letelepített pfalzi, badeni és württembergi németekből a bródi határőrezred felhívására sokan már 1818-ban telepedtek le a mostani Neudorf közelében Liskovácon, melynek erdeje ki lett irtva, fáiból épült fel Neudorf községe. Ezen telepesek, majdnem kizárólag evang. vallásúak voltak, anyagi előmenetelükben úgy mint vallásuk gyakorlatában a humánus határőrparancsnokság oltalmában részesültek mindig. Eleinte a kiskéri lelkész által gondoztattak, azonban már 1830-ban önálló egyházközséggé alakúltak, kik Godra Sámuel levita, majd Orgoványi András, Mescha Jenő, majd Stenzel Károly lelkészek gondozása alatt szépen fejlődő és tekintélyes egyházközséggé fejlődtek. Mostani lelkésze Abaffy Miklós, az egyházmegye főesperese már virágzó gyülekezetet talált itt, midőn 1902-ben lelkésznek választatott. A község már a telepítés alkalmával kapott 34 hold papi földet, emelkedő jövedelméből malmot vett, mely 1850-ben 4000 frtot jövedelmezett. E jövedelem templomépítésre fordíttatott. A templom 1857-ben épült fel — az építési anyagon kívül — 8000 frt költséggel.