Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1908–1912

1908. szeptember

13 4. Ezután Scholtz Gusztáv püspök úr évi jelentését a következőkben 4. terjesztette elő: Nagyméltóságú Kerületi Felügyelő Úr! Mélyen tisztelt Egyházkerületi Közgyűlés! Magam részéről is mély tisztelettel üdvözölve kerületünk s egyházmegyéink megjelent képviselőit, engedelmet kérek, hogy kötelességszerűleg megteendő évi jelentésemnél a chronologikus rendet követve, az egyházkerület beléletében előfordult eseményekről azon rendben számoljak be, a melyben azoknak elintézése püspöki közbenjárásomat igénybe vette. S itt első sorban meg kell említenem múlt évi kerületi közgyűlésünk jegyzőkönyvének 41-ik pontjában foglalt azon utasítást, mely a horvátszlavon egyházmegye 1907 augusztus 13-án tartott közgyűlésének 4-ik jkvi pontjával hozott azon határozatával szemben, melyben ezen egyházmegye alternative vagy egy független autokefál országos egyháznak, vagy pedig egy a magyarhoni egyetemes egyház keretén ugyan belül álló, de független országos egyház attribútumaival felruházandó külön egyházkerület megr alkothatását kérelmezi, végleges egyházkerületi határozathozatal előtt a püspököt arra kötelezi, hogy a nevezett egyházmegyében a törvényes canonica visitatiót sürgősen ejtse meg, s az ezen ügyben ténylegesen fenforgó viszonyok tekintetében tett személyes tapasztalatairól tegyen az egyházkerület legközelebbi közgyűlésének jelentést. Az elrendelt püspöki látogatást szabályszerűleg azonnal tudtára adtam a horvát-szlavon egyházmegyének, e megye mind a 13 egyházközségében személyes elnökletem alatt tartandó közgyűléseinek törvényes módon leendő egybehivatását elrendelve, a visitatió czéljából 1907 október 11-én Szlatinára érkeztem. Ezen fontos missiói központunk előbb a Chrischona missionáriusainak gondozása alatt álló Adolfsdorfnak diasporájához tartozván, 1894-ben Eszéknek filiája lett. Hívei a Schaumburg-Lippei berezegi családnak tisztviselői, bérlői, kézművesek és napszámosok. Eszéki egyházunk volt lelkészének, Pindor Józsefnek nagy érdeme, hogy ezen központi fekvésű, két vasúti góczponttal bíró kis egyháznak lelkes patronusokat szerzett a nevezett herczegi családban s annak nagy befolyású előkelő tisztviselőiben és bérlőiben. 1896-ban már letehette a kis egyház templomának és paplakának alapkövét. Az építkezéshez a nevezett herczeg 5000 koronát, a hívek 1000 koronát, a zágrábi kormány 3000 koronát adomáuyoztak. Az 1900-ban megalakúlt önálló horvát-szlavon egyházmegyéhez 1902-ben Eszékkel együtt a már lelkészszel is bíró Szlatina ezen új egyházmegyéhez csatlakozott. Ezen csatlakozás következtében, mely ott a magyar egyházi alkotmány alkalmazását tette szükségessé, úgy az eszéki, mint az időközben választott Urban József szlatinai lelkész, mint külföldi honosok, itteni hivataluktól megválni voltak kénytelenek. Szlatina előbb Hildebrand Keresztély személyében, utóbb (1903) önálló missiói központtá alakúiván át, Jahn Jakab, s ennek távoztával a most is buzgón működő Justh Géza személyében választott lelkészt.