Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1901–1907

1907. szeptember, gyámintézeti

FÜGGELÉK. A BÁNYAI ÁG. HITV. EVANG. EGYHÁZKERÜLETI GYÁMINTÉZET BUDAPESTEN, 1907. ÉVI SZEPTEMBER HÓ 19-ÉN TARTOTT KÖZGYŰLÉSÉNEK JEGYZÖKÖNYVE. Jelen voltak: Famler G. Adolf egyházi elnök, Földváry Elemér helyettes világi elnök, továbbá Doleschall Lajos, Jeszenszky Károly, Riecsánszky Endre, Sehranz János, Kaczián János, Kauffmann Kamill, Veress József, Nyácsik Endre, Vargha Mihály, ifj. Korén Pál, Szeghő Fülöp, Bendl Henrik, Vitális Gyula, Hurtay György, Morgenthaler Ferencz, Sztehló Gerő, Draskóczy Ede, Wagner Gusztáv Adolf, Zsolticzky Samu, Brózik Károly, Broschko G. A., Mendől Lajos stb., mint esperességi gyámint. elnökök, kiküldöttek és tagok és Soltész Gyula, mint az erre a gyűlésre fölkért jegyző. 1. Az egyházi elnök tudatja a közgyűléssel, hogy dr. Radvánszky György világi elnök közbejött akadályok miatt a közgyűlésen meg nem jelenhetett és a világi elnök ideiglenes helyettesítésére Földváry Elemér pestmegyei esp. gyámint. világi elnököt kéri föl. A helyettes világi elnök elfoglalja az elnöki széket, melegen üdvözli a megjelenteket és a közgyűlést megnyitja. A távollevő ker. gyámint. jegyző helyettesítésére Soltész Gyula kéretett föl. 2. Ezután Famler G. Adolf egyházi elnök a szokásos évi jelentést a következőkben adja elő: Főtisztelendő és Nagyságos Kerületi Gyámintézeti Közgyűlés ! «Tiveletek vagyok minden napon a világ végezetéig». Urunknak ezen vigasztaló szent szavát érezte gyámintézetünk is múlt évi működése alatt. A kegyelem Istene velünk volt; az Ő oltalma és segedelme alatt folyt a munka zajtalanul és serényen: építettünk, segítettünk, gyógyítottunk, gyakoroltuk a szamaritánusi szeretetet, amint csak erőnk birta. Tapasztalhattuk, hála az Úrnak, azt is, hogy a hívek áldozatkészsége lassan bár, de fokozazatosan emelkedőben van. Sajnos, vannak azért mindig még egyházak, akik gyámintézetünk érdekében mitsem tesznek, mintha itt a rideg önzés békóba verte volna a szíveket. Alig érthető az a közöny. Kérdem: ki itt a hibás ? Az a szegény nép talán, mely gyámintézetünkről mit sem tud, avagy azok, kik a gyülekezetek kormányzására hivatvák, kiknek szent kötelességük lenne népünket kioktatni, hogy ismerje meg egyházát s ennek minden intézetét?