Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1901–1907

1904. szeptember

199 mindinkább eltávolodik és az elemi népoktatásra tolódik át. Úgy, 50. hogy a jövőnk kultúrájának alapvető munkáját mindinkább az elemi oktatás veszi át. Ez teszi újabb időben fokozottabb mértékben fontossá a népoktatást. És ha ez már általános kulturális szempontból így van, annál nagyobb mértékben áll ez a felekezeti oktatás szempontjából. Hiszen ág. hitv. ev. egyházunk itt az elemi oktatás helyén neveli fel egyházunk jövő híveit, itt kell hitvallásunk tanait olyképen hirdetnünk, a mint az evangéliumi egyházunk szellemének megfelel. A protestáns szellem, a mely meggyőződésünk szerint egyúttal hazánk, nemzetünk erejének is forrása, kell, hogy mennél mélyebb, maradandóbb gyökeret verjen, mélyebb nyomokat hagyjon az elemi oktatás fokán. A népoktatás szervezete, de lelkészi karunk szervezete és feladata is nem engedik meg, hogy az elemi oktatásba közvetlenül vagy mélyebbre hatoljon be a protestáns szellem felkent bajnoka, a lelkész, úgy, hogy ennélfogva ennek feladata is, kötelessége is legalább jórészt egyaránt az egyházunk által fentartott elemi iskola tanítójára hárul. Vájjon képes lesz-e már most a különben kitűnő állami tanítóképzőben képzett tanító olyképen megoldani ezt a feladatát, a mint ezt egyházunk megkívánja és megkívánhatja? Feltéve a legkedvezőbb viszonyokat, feltéve, hogy az illető tanítóképző-intézeti évei alatt a hetenkénti 2 órában teljesen megfelelő hit- és erkölcstani oktatásban nagy eredménynyel részesült; feltéve, hogy egyházunk elemi iskolájában nyerve alkalmazást, teljes lélekkel rajta van, hogy egyházunk szellemében járjon el, mondjuk, mindezt feltételezve, mégis érezhető lesz tanításában, eljárásában, hogy a tanítás általános érdeke mellett kevesebb részt fog juttatni felekezetünk feladatainak megközelítésére és hiányozni fog mindenesetre az a szellem, melyet iskoláinkban első sorban meghonosítani tartunk szükségesnek. Mi ugyanis kötelességünknek tartjuk a jó, sőt kitűnő elemi iskolákról való gondoskodást, de megkívánjuk, hogy ezek egyszersmind jó protestáns iskolák legyenek. Ily iskolákat pedig jóformán csakis ág. ev. hitv. egyházunk által fentartott tanítóképzőből kikerült tanítók teremthetnek meg. íme, ez az a fontos körülmény, mely annak a kijelentésére késztet bennünket, hogy az ág. hitv. ev. egyház által fentartott tanítóképzők szükségességét hangoztassuk. De van ezen a körülményen kívül még egy gyakorlati tényező is, mely a tanítóképző szükségessége mellett szól. Ugyanis igen sok esetben az elemi iskola tanítója egyszersmind az egyház orgonistája (énekvezére). Az állami tanítóképzőkből kikerült tanítókat egyházi alkotmányunk (207. §.) arra utalja, hogy az erre szükséges képesítést „valamely hazai ág. hitv. ev. tanítóképző-intézetben szerezze meg". A legtöbb állami elemi tanítóképzőt végzett tanító azonban, mihelyt tisztán elemi iskolai