Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1901–1907
1907. szeptember
20 4. Ez intézetnél a vallástani vizsgálatokon, megbízásom folytán, Sztehlo Gerő beszterczebányai lelkész képviselte vizsgabiztosi minőségben egyházkerületünket. Tisztelettel jelentem továbbá a nm. és ft. egyházkerületi közgyűlésnek, hogy az elmúlt közigazgatási évben a következő lelkészjelölteket szenteltem fel: Wallrabenstein Jakabot Szegbegyre, Lányi Alfrédet Franzfeldre, Mandl Györgyöt Újvidékre, Huszágh Gyulát Tótpelsőczre, Székely Andrást Békéscsabára, Jeszenszky Jánost Szarvasra, Dienes Gyulát Mezőberénybe, Zathureczky Lászlót Békéscsabára, Becker Mihályt Szeghegyre, Kellő Gusztávot Szarvasra és Szimonidesz Lajost Rákospalotára segédlekélszekül, azonkívül hivatkozással a mult évi ker. közgyűlés jegyzőkönyvének 63. pontjára, megbízásom folytán a horvát-szlavon főesperes a Bulgáriában szervezett és általunk is segélyezett gornjamitropolliai egyházba rendes lelkészül felszentelte Veres Adám külföldön végzett theologust, a ki erre az állásra önként vállalkozott, de a ki csak rövid ideig maradt hivatalában, amennyiben a horvátszlavon főesperes jelentése szerint állásáról minden indokolás nélkül, egyszerűen eltávozott s átvette a számára egy évi időtartamra fentartott előbbi r hitoktatói állását Opázuán, mely eljárása által azt a látszatot keltette, mintha a bulgáriai lelkészi állásra való jelentkezése csak ürügy lett volna papi oklevelének megszerzésére, illetőleg az egyházi hatóságaink ez ügyben hozott határozatainak kijátszására. Nyert papi oklevelével azonban rejtett szándékait el nem érheti, mivel az általam kiállított papi oklevelére rávezettem, hogy eme papi oklevél kizárólag Bulgária területére érvényes. Veres Ádám egyébként — a főesperes úr jelentése szerint — visszatért bulgáriai missziójába s tényleg ott működik. Van szerencsém továbbá tisztelettel bejelenteni a mélyen tisztelt kerületi közgyűlésnek, miszerint a szarvasi tanítóképezde átvétele ügyében, tekintettel ama kölményre, hogy a tanítóképző önállósítására a nm. vallás- és közoktatásügyi kormány által kitűzött 4 év letelt és a közoktatásügyi kormány ettől az önállósítástól tette függővé a nevezett tanítóképző további rendes államsegélyzését, sőt kifejezetten tudomásomra is hozta, hogy a mennyiben a jövő 1907/1908. tanév elejéig a nevezett tanítóképző intézet nem önállósíttatnék, úgy a jelentékeny és eddig is a tanárok fizetésének javítására fordított évi államsegélyt be fogja szüntetni, — rendkívüli intézkedések megtétele vált szükségessé. A körülmények kényszerítő hatása alatt elnöktársammal, a kerületi felügyelő úr ő nagyméltóságával egyetértőleg megbíztuk a tanítóképző intézet felügyelő-bizottságának elnökét, hogy a tanítóképző intézet önállósítása érdekében a felügyelő-bizottsággal egyetértőleg tegye meg mindama lépéseket, a melyeknek megtételétől az államsegély folyósítását a közoktatásügyi miniszter függővé tette; nevezetesen szervezzenek két új tanári állást a tanítóképzőhöz, írják ki erre a két tanszékre a pályázatot s válasszanak egy évre az intézet élére helyettes igazgatót. A felügyelő-bizottság elnökének nagys. Haviár Dániel úrnak a kapott megbízás folytán tett intézkedésekre vonatkozó jelentéséből van szerencsém a mélyen tisztelt kerületi gyűléssel közölni, hogy az új tanszékre egy évre egy-egy tanár választatott, az intézet ideiglenes vezetésével pedig, helyettesigazgatói minőségben megbizatott Papszász Gyula rendes tanár.
