Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1891–1895

1893. szeptember, október

5 közigazgatása erős, a jelenleginél minden esetre erősebb alapokra 1. fektettetik és hitfelekezetünk azon állást foglalja el a magyar államban, azon tekintélyt biztosítja a maga részére, melynek elérése hazafiúi kötelességünk; ha egyházunk iránti kötelmeinket a haza iránti kötelmeinkkel egyenlő hűséggel teljesítjük, A főtisztelendő közgyűlés érzelmeit fejezem ki bizonyára, midőn O Felsége, koronás királyunk irányában, a hódolattal párosult hálánkat nyilvánítom, hogy a mi általunk alkotott törvényeket legfelsőbb szentesítésével ellátni és így azoknak oly erőt tulajdonítani, oly érvényt szerezni méltóztatott, hogy ezen törvények előtt nemcsak az egyházban mindenkinek kell meghajolni, hanem hogy azok az állami hatalom által is kötelezőknek ismertetnek el és azok végrehajtását ezen állami hatalom is biztosítja. Azon bizalom és fejedelmi jóakarat, mely egy századot meghaladó várakozás és reménykedés után, egyházunk legfelsőbb védnöke magasztos elhatározását vezette, egy komoly figyelmeztetést is tartalmaz, hogy az egyházban a hasznos és üdvös működés meginduljon, és hogy e hazában, hol ügyünk önálló vezetése az egyházi téren a lehető legszélesebb authonomiára van fektetve, önrendelkezési jogunkkal vissza ne éljünk, hanem egyházunk úgy egyetemében, mint minden részében és ízében, a magyar államot erkölcsi és culturalis missiójában hűségesen támogató intézmény legyen, mely e nemzet állami megerősödésének hathatós eszközévé váljék és folyton az is maradjon. Egyházi életünk alig indult meg azon az alapon, mely a képviseleti rendszer elfogadása mellett nagyobb erőt, fokozottabb tevékenységet akart kölcsönözni intézményeinknek, a melytől az egyház megizmosodását megnyugvással vártuk és már is aggasztó jelenségek mutatkoznak a láthatáron, hogy azon jogok és szabadságok, melyeket az egyház érdekében nyertünk és birunk, az egyetemes egyház békéjének és egységének veszélyeztetését vonhatják maguk után. E veszedelem elhárítására őrt kell állánunk, minden ilv iránvzat ellen * J J állást kell foglalnunk. Nem szabad .semmiképen megengednünk, hogy nemzetiségi jogosulatlan aspiratiók és küzdelmek egyházi életünkben tért foglaljanak, tárgyalásainkba bele vitessenek, mert egyházi alkotmányunk a hitéletünk fejlesztésére van hivatva és annak oly czélok szolgálatára nem szabad felhasználtatni, melyek az egyházi élet körén kívül esnek. Annyi teendő vár reánk, hogy nyugodt, föláldozó, összetartó munkára kell készülnünk és az egyház hű fia az nem lehet, ki üszköt akar dobni közibünk és az egyenetlenség magvát hinti el. A zsinati törvények kellő végrehajtása az egyházi közigazgatás minden fokozatán számos fontos szabálvrendelet megalkotását teszi szükségessé, másrészt azonban feltételezi, hogy a végrehajtást eszközlő közegek kellően szervezve legyenek, és hogy az önkormányzat alapfeltételét képező buzgó tevékenység mindazokban valósággal