Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1873–1879

1875. november

4 Még az nap visszatérve Vukovárra innét Zemlinen át, szept. 23-án Uj-Pazuára — Szerémségben — érkeztem, hol a virágzó német egyház — 2044 lélek — élén 1827-ik évnek őszétől áldásosán és kitűnő buzgósággal működik a tisztes agg Veber András, a ki 76 éves kora daczára a legnagyobb erélylyel és sikerrel maga tanítja a helyi két népes iskolában a vallásbeli tárgyakat. Falkenburger Frigye-s a maga 150, és Eisner Károly a maga 137 tanítványát szorgalommal tanítja; de fenforog egy har­madik iskolának szüksége és ennek felállítása el is határoztatott. Ezen­kívül a Bezsániai és Szurcsini fiók egyházak ügyének rendezése és szabályozása a lelkésznek meghagyatott. O-Pazuán a hívány kérdése miatt egy év óta lelkész nem lévén, a látogatási jegyzőkönyv nem készíttetett elé. Isteni tisztelet előtt pres­byterialis gyűlést tartván a makacsul ellenkezők csak nagy nehezen fogadták el azon híványt, mely a zágrábi főhadi parancsnokság becs­lése szerint állíttatott ki, ezt is leginkább a helyben lakó Habel Ede kapitány és szolgabíró erélyes közreműködése folytán. Két tanterme közül az egyik merőben rosz, szűk és roskadozó; átaljában nagyon is észrevehető az egyházon, hogy a lelki gondozást régtől fogva nélkü­lözte, ezért nagyon kívánatos, hogy mostani lelkésze minden igyeke­zetét arra fordítsa, hogy a mulasztásokat pótolja s egész idejét s erejét a hanyatlásnak indult egyházi élet ébresztésére s lendítésére fordítsa. A még csak 2 év óta anyásított Beskai egyházban — 310lélek — ennek lelkész-tanitója Polereczky Pál, hűségesen küzködik a kezdetlegesség nehézségeivel. Valamint ezen, úgy a többi horvát-szia­von területen létező egyházaink iskoláiban is a horvát nyelv tanítása kö telező. Evangyélmi egyházunk és a görög keleti közt a viszony testvé­ries, — békés. A mitroviczi parancsnokság hálára kötelezett le, midőn az illető szolgabíró Habel Ede urat törvényes bizonyság gyanánt a látogatás kísérőjéül megbízta, ki is odaadó készséggel és áldozattal járt el tisztében. Az Újvidéki sz. kir. városban létező egyház — 1526 lélek — bárha még 1811-ik évben keletkezett, mind a mellett fenállásának a kezdete, mivel 1849-ben minden ingó s ingatlan vagyona az ostromban tönkre ment s a hívek nagyobb része elszéledt, úgy hogy azon évtől 1852-ig sem lelkésze sem egyházi épületei nem voltak, az anyaköny­vek is odaveszvén, tulajdonképen csak is ezen, t. i. 1852-ik évre vihető vissza. Ezen időtől fogva templomot, nj paplakot s egy szép iskolai lakot 2 tanteremmel és 2 tanítóval, épített és látott el. Az 1864-ik évtől fogva Belohorszky Gábor működik itt mint lelkész és a bács-sze­rémi egyházak főesperese — ritka tapintattal és sikeresen. A nemzeti­ségi súrlódásokban — tótok, németek, szerbek és magyarok közt — ő a közvetítő, részrehajlatlan lelki atya és vezér, kihez mindannyian bizalommal és tisztelettel ragaszkodnak. Ezen körülménynek tulajdo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom