Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1873–1879

1875. november

5 nitható, azon kitűnő fogadtatás, mely ly el találkoztam, akár akir. város hatósága, akár a helyben székelő gör. kel. püspök Angelics ő mltsága részéről, ki a legnagyobb előzékenységgel bocsátotta négyes fogatát rendelkezésemre 3 napi ott tartózkodásom ideje alatt nemcsak, sőt azon a következő Kácsi egyházba is elvitetett. Elénk részt vett a látogatás cselekményén a város főispánja F1 a 11 ő mltsága, nemkülömben a péterváradi hadparancsnok és tábornok úr is. Az újvidéki jövővel biró egyházon a Gusztáv Adolf és a hazai gyámintézetek által nyújtott segélyezések szépen meglátszanak s csak az óhajtandó, hogy derék lelkésze ki ne fáradjon, levén az ő állása igen terhes már azért is, mert két nyelveni szolgálat nehezedik rá a lehető legszerényebb — a hívány 400 frt, személyére 500 frt — díjaztatás mellett. Liebmann Jakab és Jausz Fr. János buzgó gondnokok, megérdemlik, hogy megemlíttessenek. Az iskolák, melyeknek íentartásában aváros hatósága nagy részt vesz, czélszerüen föl vannak szerelve s berendezve. A helyi presbyterium azon intézkedését, hogy a vasárnap délelőtti isteni tisztelet fölváltva szlávul és németül végeztessék, megerősítettem azon hozzáadással, hogy adélutáni ima minden vasárnap szláv nyelven történjék. Kácson csak 1826-ban telepedett le néhány család Járekből. A merő szerb faluban azóta a protestáns német lakosság gyorsan szaporodott. 1849-ben az egész község iskolájával együtt elpusztult, és csak 1862-ben szaporodott fel a családok száma 72 párra, midőn az egyház ismét megalakult s első lelkészének UngerVilm. Györgyöt választotta meg. Most a lélekszám a lánygyülekezetekkel együtt 660. van iskola és imaházuk. A politikai község 35 holdnyi földbirtok ajánlatát a hivek keveslik, s a község ellen pert indítottak. Mivel a lélek arányt véve az ajánlatban méltányosnak találtatott, utasítattak a hivek, hogy a pertől elállva, az ajánlatot fogadják el. Az 1786-ban keletkezett Járeki egyház — 2000 lélek — 1848ban a római sánczokon túl lakó szerbek által végkép elpusztult, azóta újra fölépült és egyike a legvirágzóbb egyházaknak. Különválasztása az egyház és a községbeli pénztárnak elrendeltetett; a lelkész és hívei közt adó fizetés miatt keltett viszály kiegyenlíttetett. A kis z ácsi egyház — 2863 lélek — leginkább Nógrád, Hont és Pestmegyéből 177 6-ban leszármazott gyarmatosokból 1788-ban alakult. 1848-ban a paplak leégett, amikor a kehely és a többitemplomiékszerek is elvesztek. Az uj iskola felépitése, a templom s torony javítása körül, valamint átaljában az egyház újjáalakításán buzgón fáradozik a kitűnő Stelczer Frigyes lelkész. 1866 óta, csak a nevezett építésekre a hívek 10,000 frtot költöttek. A felettébb lassú éneklés módra figyelmeztetve lőnek, ez levén