Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1844–1872
1856. szeptember
8 Miután a jelentés a tény állása iránt kétkedni nem enged, másfelől pedig a dunamelléki egyházkerületnek a pozsonyi országos közös főiskola alapítványai fölötti rendelkezési joga annyival kevésbé ismerhető el, mert ezen főiskolát 1847-dik évi jegyzőkönyvében az egyetemes közgyűlés, országos, és egyetemes intézetnek mondotta ki: ebez képest addig is, mig az egyetemes egyházi közgyűlés helyét pótlandó, egyházi egyetemes hatóság, melynek köréhez az ily rendelkezés tartozni fog, az új egyházszervezetnél fogva felállíttatnék, ezen kerületi közgyűlés a dunamelléki egyházkerület minden ide vágó rendelkezései mint egyoldalú jogbitorlások ellen tiltakozik, s jelen határozatot mind a czimzett egyházkerülettel, mind a pozsonyi főiskolai igazgatósággal közöltetni rendeli. 33.) A budapesti esperesség mint egyházi jogainkra nézve sérelmes esetet terjeszti elő, miszerint a budai lelkész ur felsőbb helyről kérdőre vonatott azért, mert még 1852-ben egy evang. apának eredetileg katholika vallású, de későbben az evang. vallásra áttért anyától született leányát az evang. egyház kebelébe fölvette. Az egyházkerületi közgyűlés tekintve, hogy az 1792. évi nov. 9-én kelt k. Resolutio az eyang. egyházra áttérő szüléknek megengedte, hogy 12 éven alóli gyermekeiket is magukkal átvihessék, mely rendelkezés valamint az igazsággal és a protestáns egyház sarkalatos jogaival, ngy a vallásos nevelés érdekeivel is egyezőnek ismerendő, — tekintve továbbá, hogy mind ezen k. Resolutio, mind pedig az 1848. 20. t. cz. 2-ik §-sa, mely szerint e hazában törvényesen bevett minden vallásfelekezetre nézve, különbség nélkül tökéletes egyenlőség alapíttatott vala meg, mind végre az 1851. évi december 30-kán kelt felsőbb rendelet, mely ugyan ezen viszonyokat ujabban is megerősítette, a panaszlott eset idején t. i. 1852. teljes erejükben fennállottak, az 1853-ik január 10-röl kelt es. k. helytartósági kibocsátvány ellenben, mely afennebbi törvényes rendelkezéseket e részben módosította, mint a kérdéses esetnél későbbi ez esetre visszaható erővel nem birhat, s különben is a protestáns egyháznak annyiszor biztosított sarkalatos jogait sérti: ezek folytán a kerületi közgyűlés elhatározta, O felségét felirás utján jobbágyi alázattal felkérni, hogy az utóbb érintett 1853-ik január 10-kén kelt cs. kir, helytartósági kibocsátvány visszavonatását, s az 1792-dik évi nov. 9-ei Normális Resolutio újbóli kihirdetését elrendelni, egyszersmind kegyelmesen megparancsolni méltóztassék, hogy az 1853. évi többször érintett Helytartósági kibocsátványt megelőző, s a kérdéseshez hasonló esetekért, melyek t. i az akkoron f'enállott törvények és törvényes rendeletek oltalma alatt történtek, — Egyházunk lelkészei ne háborgattassanak. 34.) A zólyomi esperességhasonló sérelem gyanánt terjeszti elő, miszerint Zólyom lipcsei mezővárosi evang. Iiivek a róm. katholikusok ünnepein a fenálló normális resolutiók ellenére a mezei munkától nem csak eltiltattak, de munka közben a cs. kir. csendőrség által vasra is verettek. A nógrádi esperesség panaszolja, hogy az 1854. évi sept. 8-kán Mária születés-ünnepén a Turopolyai evang. egyház fiók- gyülekezetében FelsöTiszornyikon a délutáni kath. isteni tisztelet (Litania) után, az újonnan épült evang. iskolaházban, mely az napon avattatott fel némely evang. hivek ártatlan mulatságra összejővén, mivel a mulatsághoz falusi zenészek is vetődtek, esti 10-ed lel órakor az iskolatanitó, közbelépett cs. kir. csendőrök által a további zenetartástól eltiltatott, s jóllehet azzal rögtön felis hagyott mindazáltal egyik csendőr feladása következtében a Gácsi cs. kir. szolgabiróság által 12 pft büntetéssel fenyíttetett. Ennek kapcsában a Barsi esperesség részéről is előadatott, miszerint a kebelebeli Jakó Vezekény nevii községhez a Verebélyi cs. kir. szolgabiróságtól az év folytán oly rendelet érkezett, mely szerint a római kath. ünnepek szigorú megünneplése parancsoltatott, jóllehet a helységben sem római catholicus templom, sem lelkész, vagy tanitó nem létezik, hanem egy két gazda, és cseléd kivételével az egész község tisztán evang. vallású. A magas cs. kir. kormány megkéretni liatároztatott, hogy az e részben fönálló, s a budai cs. kir. helytartósági kerületben legújabban is kihirdettetett felsőbb rendeleteket, melyek szerint t. i. protestánsok a r. kath. ünnepek megünneplésére nem kötelezhetők, az ország többi kerületeiben is kihirdetni méltóztatnék s a F. Tiszornyiki tanítón megvett 12 pfrt visszaadatása elrendeltessék. 35.) A ker. pénztárnok Fuchs Gusztáv ur számadásainak megvizsgálására ezen jegyzőkönyv 11-dik pontja alatt kiküldött bizottmány eljárásáról jelentést tévén, miután a számadást egész terjedelmében pontosan vezetettnek, hibátlannak és tökéletesnek találta, a felmentő levél kiadatását véleményezi. — Megjegyezte egyébiránt a bizottmány miszerint :
