Balatonvidék, 1915 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1915-01-17 / 3. szám

XIX. évfolyam. Keszthely, 1915. január 17. 3. szám Előfizetési áiEgész évre . . Fél évre . . . begyed évre Egyes szám ára 10 K — £ 5 K - f 2 K 50 f — K 20 f BALATONVIDEK Nyilttér soronkint 1 korona. POLITIKAI HETILAP. "IZÜSZ?" MEGJELENIK HETENKiNT EGYSZER: VASÁRNAP. Kéziratokat a szerkesztőség cimére, pénzesutalványokat, hirdetési megbízásokat és reklamációkat a kiadóhivatalba kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. Szerkesztőségi és kiadóhivatali Interurbán: 51. 7 Heti kis tükör. Berchtold gróf a monarchiának — a háborút megelőző időkben, annyi sok diplomáciai csatát vivő külügyminisztere, elhagyta hivatalát. Őfelsége, kinek békeszerető méltóságát sok izben mesterien tudta megóvni, ezúttal elfogadta a már többször benyújtott lemondását. Ha a hosszú, nehéz munka okozta esetleges kimerültség miatt kérte felmentését, méltányolnunk kell elhatározását. Utódja Bnrián, a «Balkán ismerője*, kinek magyar szivére és zsenijére nagy feladat vár, mely elé megnyugvással nézünk. Aes uxorium. Ez a két latin szó azt jelenti : agglegényi adó s azért hozzuk mi is szóba, mert a Budapesti Hirlap egyik minapi számában valaki, igen okosan, szózatot intézett az agglegényekhez és gyermektelen özvegyekhez, hogy áldozzanak fel valamit a kényelmükből és szegény árva gyermekeket és leányokat támogassanak vagy fogadjanak örökbe, olyanakot különösen, akiknek kenyérkeresőjük ott alussza örök álmát az orosz' síkságokon vagy a vad szerbiai hsgyekben. Nem tudom, a B, H. okos indítványozójának szava nem lesz-e a pusztában kiéi 1tóé, de azt tudom, hogy soha jobbkor nem léphetett volna elő igazán nemzetfenntartó és keresztény emberszeretetre valló indítványával. Nagyon könnyen meglehet, hogy az agglegények és gyermektelen gazdag özvegyek nem lesznek hajlandók az emberszeretetnek ilyen fajta gyakorlására. De a nemes célt mégis el lehet érni. Ott van ,a római példa. A Lex Júlia et Papia Poppaea tiltotta a házasság nélkül való életet a férfiakra nézve a 20—60 év között, a nőkre nézve pedig az 50 éves korig. Aki ezen törvény előtt agglegény maradt, az is aes uxoriumot fizetett az államnak. Be kell tehát hozni nálunk is az agglegényi adót, melynek jövödelmével ezer meg ezer polgárt és anyát adhatunk a magyar hazának. Magától értetődik, hogy az olyan szülőket, akiknek három vagy több gyermekök van, ugyancsak a római Jus trium v. quattuor liberorum mintájára különféle kedvezményekben és jutalmakban kell részesíteni ! SZERBIA. — Irta Berkes Róbert. A délszlávok már az ősidőben is szerepeltek. Már 449-ben mint Atilla szövetségesei ismeretesek. 551-ben pedig óriási tömegekben Nis felé vonultak, Drinápolynál a római sereget megverve, egész Konstantinápolyig hatoltak. A szlávok «szabad» törzsének a szerbeknek ős hazája a Dnyeszter és a Pruth torkolata. Ezek egyrésze megindult dél felé és Heraklius római császár uralkodása alatt Illirikumban telepedtek le. Első fejedelmük Voiszláv, ki után a kegyetlen és harcos fejedelmeknek egész sorozata következik. Kiemelkedik közülök Cseszláv fejedelem, ki a kis szerb államokat egyesitette- és a 900-as években egv Kjs nevü magyar vezért a Drina mentén meg is vert. Halála után Szerbia 3 részre oszlott. Később a magyarok (980-ban) elfoglalják a Macsvaságot. Vladimír 1015-ben a bolgárokkal szövetkezve, megtámadja Görögországot. Basileus görög császár e harcból győzőként kerül ki és Szerbiát helytartósággá alakítja át. Voiszláv Dobroszláv 1040-ben forradalmat szervez; a görög tisztviselőket leölték és öt kiáltották ki szerb knézzé. Első királyuk ennek fia Mihály, koronáját VIII. Gergely pápától kapja, ki öt Slavorum Rexnek nevezi. A későbbi uralkodókról csak annyit kell megjegyeznem, hogy vagy valamely államcsínnyel vagy orgyilkosokkal teszik el elődjüket láb alól. Az 1200-as években trónra jutott Nagy IJros felesége, a mi IV. Béla királyunk leánya, ki IV. Bélát Cseh Ottokár elleni harcaiban támogatta. A legnagyobb szerb király, Dusán István a görögök ellen 13 hadjáratot viselt és országa határait tetemesen növelte. Utódja Vukasin alatt a törökök döntő csapást mérnek a szerbekre, magát a királyt a harcokban szolgája ütötte le buzogányával. Brankonics alatt az egyesült szerb és magyar seregek megütköznek Galambócnál a törökkel, azonban vereséget szenvednek. Ugyancsak Brankovics átadja Zsigmond királyunknak Belgrádot, cserébe 17 magyar várost kap. Az ő leányát veszi nőül a Hunyadi időkből ismeretes Ciliéi Ulrik. 1440-ben a törökök majd egész Szerbiát elfoglalják, de 1441-ben Hunyadi János Nándorfehérvárnál (Belgrád) fényes győzelmet arat rajtuk. II. Mohamed 1453-ban újra leveri Szerbiát. Brankovics földönfutóvá lesz. A török iga alatt sínylődő szerbek egy része Mátyás kiráA BALATONVIDÉK TÁRCÁJA Mért vagy oly bús ? Irta MISUTTA KÁROLYNÉ. Mért vagy oly bús ? halottad van ? Ott maradt a csatatéren ? ! Kid volt ? Apád ? Fiad ? Férjed ? Fivéred vagy vőlegényed ? Csillagfénytöl ragyog egy sir Messze, messze idegenben. Száradjon könnyed patakja — Isten szeme nyugszik rajta . . . — Egy eszméért, mind, a hősök ! ! Bárkid halt meg, — értünk halt meg ! A fájdalmad, a fájdalmunk, A halottad, a halottunk . . . (Balatonszentgyörgy.) VARSÓ. Irta Berkes Róbert. A vezérkarok jelentése szerint az egyesült német és magyar-osztrák csapatok egyre közelednek Varsóhoz. Tekintettel, hogy az itt kifejlődő harcok esetleg döntő befolyást gyakorolhatnak a háború kimenetelére; emlékezzünk meg néhány szóval Varsó múltjáról és jelenjéről. Az egykori Lengyelország fővárosa ma Déloroszországnak Lodz után legnagyobb ipartelepe, az orosz-lengyel belkereskedelem gócpontja, ezenkívül a legnagyobb fontossággal bíró erődje Orosz-Lengyelországnak l\ét oldalról a Visztula határolja, melyen 3 hatalmas hid vezet át. Ezek közül legrégibb az 1865-ben épült fél kilométernyi hosszú Sándor-hid, melynek épitési költsége meghaladta a 6 millió rubelt. A város történelmi emlékekben rendkívül gazdag. Poniatovski nagyban hozzájárult a műkincsek szaporításához. Az általa épített királyi kastély ma is fennáll és a pillanatnyilag német hadifogoly kormányzónak volt a lakhelye. A Varsó körüli földek nem most első izben szívják magukba a harcosok vérét. A történelem 1224-ben emlékezik meg Varsóról először. 1 573-ban itt választják a lengyel királyokat. 1655-ben meghódolt X. Károly svéd királynak, 1656-ban János Kázmér visszafoglalja, de még ugyanezen évben megnyitotta kapuit X. Károly előtt. 1794-ben a poroszok sikertelenül ostromolják, de Praga elesése után megadja magát. Lengyelország harmadik felosztásakor Poroszországnak jutott; 1806-ban megszállja Napoleon és 1813ban Varsóba véglegesen bevonulnak az oroszok. Az 1830-i lengyel felkelésnek Varsó a gyújtó pontia. A levert lengyelek büntetésből 1832—1835-ig felépitik a Sándor-citadellát, ugyancsak a város saját költségén a Szásztéren levő, márványalapon nyugvó, 6 oroszlánt ábrázoló, öntöttvas obeliszket kénytelen emelni a felkelésben elesett oroszhü generálisok emlékére. A város közepén álló régi citadella ma már csak kaszárnyául és a politikai bűnösök börtönéül szolgál. Varsótól északra fekvő Szlivickij erődöt ujabb időben megerősítették. 1883-ban Varsót nagy helyőrséggel látják el és kibővítik a védmüveket. Rövid időn belül 15 erődöt építettek a várostól 5—10 kilométernyi távolságban. A Visztula baloldalán feküsznek az Augusztovszka, Povsinek, Skuzoviec, Okenzie, Joszinow, Jelenin, Chrzonov, Qorze, Parysov, Vaorzyszev és Bkjelani erődök, a folyó jobb oldalán Qrohov, Zabky, Zalíce és Pelcoviena erődök foglalnak helyet. Ezek az erődök porosz mintára épültek, ezekhez azonban az utolsó 5 évben Velicskó orosz várépítő tervei szerint ujabb modern erődök sorakoztak. A legkülső erödgyürii a futóárkokkal, drótakadályokkal, aláaknázott területekkel körülbelül 60 kilométernyi körzetre terjed ki. A vár ezernégyszáz löveggel van felszerelve és védelmét háromszázezer ember látja el. Hangoztatnom kell tehát a rögtön Ítélők és türelmetlenek előtt, hogy Varsó bevétele még a legprímább csapatoknak is óriási feladat és eleste csak hosszú, kemény harcok árán érhető el. Meglepetést csak a német ostromágyuk hozhatnak !