Balatonvidék, 1915 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1915-09-26 / 39. szám

XIX. évfolyam. Keszthely, 1915. szeptember 12. &7. szám. Előfizetési ár : Egész évre . . 10 K — f Fél évre . . . 5 K — f Negyed évre . 2 K 50 Egyes szám ára — K 20 f Nyilttér soronkint 1 korona. POLITIKAI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhiva­MEGJELENIK HETENKINT EGYSZER: VASARNAP. Kéziratokat a szerkesztőség cimére, pénzesutalványokat, hirdetési megbízásokat és reklamációkat a kiadóhiva­talba kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. Szerkesztőségi és kiadó­hivatali Interurbán: 51. fjv g; Heti kis tükör. Terí^eréwzek bucstija.. Félévi keszthelyi tartózkodás után folyó hó 28-án bt csut mondanak tengerészeink a pannon tengernek, melynek egyik legszebb pontját, a keszthelyi öblöt, tagadhatatlanul elevenné és színessé tették a festői lengerészruhák, a ta­vat keresztül-kasul átszelő tengeri dereglyék. A tengerészek, tisztek és legénvség, nagyon jól érezték magukat a Balaton ma gyar levgőjében, s mint nem egytől hallottuk, szívesen maradtak volná Keszthelyen, de a lakásmegoldás, mint mondják, leküzdhetetlen nehézségekbe ütközött. Fogadjuk el ezt az okot tg. előre s ,, arkodiunk magunkat meg­győzni arról, hogv más város is igy tett volna a mi helyzetünkben. Hanem mi a tá­v zóknak mé^is csak azt szeretnők mon­dani : Isten veietek, a viszontlátásra! 6. Sohase köpj a földre, mert a köpe­ted árthat embertársaidnak. 7. Zsongitó alkohol ártalmas az egész­ségre. A tiszta víz a legjobb ital. 8. Sok betegséget egészen láthatatlan kis lények (bacillusok) okoznak, amelyek el­len tisztasággal és fertőtlenítéssel védekezzél. 9. Érezd ember voltodat és légy mindig tiszta, mert a tisztátlanság állati tulajdonság. 10. Gyomrodat .meleg, forralt ételekkel tápláld, a csiráit. Egészsé ;ügyi tiv.pnr«xicso u t, A József kir. Herceg Szanatórium a gyermekek számára a kov. tízparancsolatot adta ki : 1. Az egészség a legnagyobb vagyon és boidogs, g. 2. Zsugori ember az, aki a napfénnyel takarékoskodik. A napién) az egészség leg­jobb megőrzője. ,1 Egészségedre vigyázz s ezzel vi­gyázol embertársaidra is. 4. Gondosan őrködjél lakásod tiszta­sága feleit. Szenn ben elszaporodnak a ro­varok, különösen a legyek, Ezek pedig a legveszedelmesebb betegségek terjeszlói. 5. É kezés előtt mosd meg- kezedet szappannal és \izzei, nehogy veszedelmes betegségek csiráit vidd a szádba. magas hő elpusztítja a betegségek A borárak emelkedése. Megbízható értesüléseket kaptunk arról, hogy némely borvidéken már most 60—70 fillérrel fizetnek elővé­telben a must literjeért. Ebből első sorban arra is lehet következtetni, hogv az idén kevés bor terem minden ellenkező híresztelés dacára, — a második következtetés pedig az, hogv a bortermelés nagyon , megdrágulha­tott, ha már a termelőnek is van merészsége termeléseért ilven igazán szokatlanul nagy árakat kérni s azokat meg is kapja. Lássuk, hogy áll a helyzet. Ami az első következtetést illeti, azzal rö­viden végezhetünk. Elő kell keresni o a földmivelésügyi minisztériumnak hi­vatalos termésjelentését. Ez mindig megbízható volt s most is annak te­kinthetjük. E jelentés szerint azokon a borvidékeken, ahol a tömegfogyasz­tásra szolgáló borok túlnyomó nagy része terem, az idén — ha csak szü­retig csuda nem történik —• legfeljebb gyenge közepes, de legtöbb helyütt gyenge, vngy rossz termés várható. Egy-két hegyvidéken számíthatnak kö­zepes termésre, jóra sehol. Aki ért a borhoz, az tudja jól, hogy ez mit je­lent. Ha tehát ilyenformán kevés lesz a bor — szinte természetes, hogy az ára is emelkedjék. De nem csak a kereslet, hanem a termelés szempontjából is indokolt a borárak szokatlan emelkedése. Mibe kerül ma a szőlőművelés? Még- a o termelő előtt is érthetetlen, hogv a várható haszon reményében, ho^y lehetett annyi pénzt kockáztatni ? A tavalyi rosz szürettől eltekintve kez­dődött a kiadás 5—6 koronás nyitási, metszési, kapáiási napszámmal. — A második kiadás a 6 — 8 koronás töl­tögetési, első, második, harmadik permetezési napszám, ami sok helyen felment 10 12 koronára is, foieg oly helyeken, ahol a nyári szántóföldi munkák idejére maradt a szőlőgondo­zás munkája. Beszéljünk-e a 3—4 koronás kilónkénti rézgálic árakról, A BALATONVI DEK TÁRC ÁJA Q.z én babáim... Az én bakám nehéz, viharos napokban Vígan dalolva rohamra mennek. Kárpátoktól verik győzve már a muszkát. . Az én bakáim nem félnek. Az én bakáim esöben-szélben, Amikor sötétség, köd száll Le rájok, Vigyáznak az alvó, a harcos fiukra, Az én bakáim oroszlánok. Az én baháim mostan pislogó tűz mellett Egy kicsi faluba levelet írnak: ... Hogy jó pajtás volt; hogv vitézen küzdött, Hogy a muszkára sok-sok halált küldött... Az én bakáim mostan pislogó tuz mellett Könnyeznek, sírnak. . . (Grodek előtt, — jun. 17.) K/SS LAJOS. Az Isonzo mellől. Isonzo . . . 1915. jul. 22. A nyakam már majd elszakad. Mtnden pillanatban felemelni, a másikban meg le, mert süvít valami. Az avisokat is folyton tovább kell adni. Előrevigyázni! Fontos, mert igy nem alszanak ei a bakák. Olyik biz versenythorkolna a gránát zörgéssel. Innét aviso: «Sanitats jobbszárnya!* Pár perc múlva : -Sanitats balszárnyra.» Hisz ez ter mészetes. Egy két sebesült akad e tömeg­tüztől. Valahol csak kell embert találnia. Az ágyútűz csak erősbödik. . .. Valami irtózatos robaj, bömbölés reszketteti most meg a leve­gőt. Mi volt ez ? Mi volt ez ? — Tul volt az bizonyos. Igen, ott' félbalra, az Isonzon tul hatalmas füstfelleg. . . . Később tudtam meg. A mieink felfedeztek egy tüzérségi <depót . Csak azt küldték a levegőbe. Mi hiába nem lövünk ki egy patront sem, az bizonyos. A nehéz, unalmas, hosszú órák egyre múlnak. Szeretném már az estét. Akkor megszűnik ez a fortéiéin s fölmehetek egv ki­csit a jobb szárnyra a főhadnagy úrhoz megtárgyalni a napi eseményt. D. e. 11 óra. Szitáló eső keletkezik. Az olasz tüzérség mintha még mindig erős­bödnék. ... Az eső jobban megered. A bal­szárnyon borzasztó erős fegyverropogás. Ott biztosan támadnak az olaszok. . . . Dél felé aiább hagy az olas tüzérség.. már csak a hátunk mögötti teiepet lövi. Most lesz valami. Balról jön az aviso': -Jobb­szárny nagyon figyelni, jönnek*. . . «jönnek» ezt oly egyszerűen adják tovább a bakák, mintha kézszoritásra jönnének a taljanyok. Igaz, hisz magyer bakák. Csak a mundérgya, meg a szava német.* Mi még nem látunk a völgyben semmit. Előttünk 10 lépésnyire a terep egyenes, ott mngtörik s mint egy lejtő, hajlik az -Isonzo beugrására. Fölemelkedem. .. egészen felállók. . . Állásból már lehet látni. . . Hat rajvonal egymás mögött. Tüzérségünk már belőtt. Előremegyünk a hajlásig. Még egy-két schrappnel pukkanik el a fejünk felett. Nem baj. Óriási bűz itt. A régi olaszrohamok ál­dozatai. Megkezdjük a tüzet.. Szörnyű tüzet adunk le. . . az elesettek s a tüz megbontják a rajvonalukat. Zavar, kiabálás mindenütt. Most- lebuknak kövek, bokrok, sziklák mögé. Már rendetlenség és fejetlenség mindenütt. Most megkezdik ők is a tüzet. Nem sokáig. Egy idősebb olasz tiszt ugrik fel. Mély|torokbul ordítja: Savoya ! Avanti i Avanti Avanti I Felkerekednek.. Felugrálnak, .jorditás, lárma, zaj... Avanti! Avanti! A tiszt alig rohant pár lépést, elbukik. Az első két rajvonalból már alig varr pár ember. Most beszalad a második rajvonal. Mindig közelebb jönnek. . . már-már fenn vannak. . . visszaszaladunk a fedezékbe. . . . Fölérnek a lejtő lőréséhez.., Gyilkos tüzet bocsátunk ismét rájuk. ... Valósággal potyognak. . . Sokan a kezüket tartják fel, mint az oroszok, pedig nem is mi támadunk, hanem ők. Sajnos, most nem érünk rá foglyokkal bajmolódni. De nem is lehet. Már fölért a harmadik két rajvonal is. .. Mi csak lövünk rendületlenül.. . Mind fekszik

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom