Balatonvidék, 1913 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1913-09-14 / 37. szám

2 sincs előbbre a népvándorlás korá­nál. Ne adja az Isten, hogy a fe­kete veszedelem nálunk tanyát ver­jen, mert a mostani piac valóságos melegágya lenne a kolerabacillu.-ok­nak. Mily könnyen beszennyeződhet­nek a földre letett árucikkek ; meny­nyi piszok juthat bele tejbe, vajba, tejfölbe, zsirba a mostani eljárás mellett, csak az nem tudja, aki nem akarja tudni. A pártvillongásnál, személyes torzsalkodásnál sokkal többet érne, lia politikusaink a népjóléti intézmé­nyek fejlesztéséről gondolkodnának. Ha igaz az, hogy a nyálka végtelen sok ragályt (tüdővész) terjeszt, nem kellene-e olyan törvényt hozni, mely büntetéssel sújtja a nyilvános he­geknek nyállal való bemocskolását? Kellene bizony ilyen törvény, még pedig inkább ma, mint holnap, de éppen mivel kellene, hát azért nem csinálják meg ! A közelgő koleraveszedelem ha­ladéktalanul arra int bennünket, hogy már egyszer vessünk véget piacunk rendezetlenségének. Ha már szegénységünk miatt vásárcsarnokot nem építhetünk is, kötelezhetjük a saját becses bőrünk érdekében a piaci árusítókat, bogy áruikat kis asztalokra helyezzék. Ez nem utópisztikus kívánság. Ha akadna valaki, aki ezt az óha­junkat kivihetetlennek tartaná, azt arra kérjük, menjen ne messzebb, csak Horvátországba s meg fogja látni, bog}' a sokat lekicsinyelt hor­vátok is mennyire előbbre vannak ebben a tekintetben. A szomszéd Ucalegon házának füstje már bele-belecsap a szemünkbe. Tehát ne aludjunk, hanem ébredez­zünk ! BALATONVIDEK Zászlóbontás. Lta Somogyi. A Désy—Lukács pörben liozoit bíró­sági 11 élet a munkapárt erkölcsi alapjai vonta el. Erkölcsi bázis nélkül pedig politi­kai párt még a legsötét-bb Afrika exotikus államaiban s-m bírhatna létjogosultsággal. Az alapját vesztette munkapárt vé­kony ekzisztenciáját pedig a fiatal őrgróf Pallavicini György leleplezése teljesen alá­ásta. A párt szorult helyzetén most még a Khueu féle ív Mangó sem segíthet. Rö­vid idő kérdése mar c«ak, hogy a szt.. Mungó védőszárnyai alá menekült párt szárazra kerüljön ! Ezt a szárazra tételt a politikai utolsó Ítélet az általános választások fogják elvé­gezni. Mert józan ésszel nem tehető föl, hogy egy nemzet. — bármily züllöttek le­gyenek is közviszonyai — salvus konduk­tust, adjon egy ilyen pártnak a jogosulatlan további éíe re ! Egészen helyén való tehát, a föltevés, hogy a körülményei*kel mindig számító B-^cs is utüaput fog kötni a mungók talpa alá, miután már a Mór megtette a köte­lességét. Tehát a politikai szükségesség kí­vánja egy kormányképes hatvanhetes párt alakulását. Ezi a poliiikai szükséget ismerte föl gróf Andrássy Gyula, mikor egy uj párt zászlóbontását határozt > el. Nem csaló­dunk, ha állítjuk, hogy Andrássy e tényé­vel a politikai szükségen kívül egy hibás lépését is leparálni ki vau ja. Ezt a politikai botlást ugyanis gróf Andrássy Gyula akkor követte el, mikor az Alkotmánypártot szel­nek eresztve, vele a már akkor is gyanús körülmények közölt született munkapártot megerősítette. Ennek a ballépésnek következéseit, a nemzettel Andrássynak is éreznie kellett.. Ha tehát, fö ismert hibáját most jóvá kí­vánja tenni, csak helyeselhető cselekedetet műve'. Az ilyen politikai lovagias ágot ugyan­is nagyon megfontolandónak kell tartani, mi­előtt meg egy alakulás előtt valaki, mint Andrássy és pártja is magát föláldozná ! Hogy méltatlanra pazarot* a lovagiassá­got — azt a munkapárt kézzelfoghatólag magával Andrássyval szemben is beiga­zolta! Eggyel több ok a zászlóbontásra ! Ennek a nagyjelentőségű ténynek kül­1913. szeptember 14. sőségei ma mennek végbe Budapesten. Az ország figj relme méltán irányul tehát az uj alakulás felé. Meit a közvélemény ezen uj politikai szervezetben a munkapárt örö­kösét látja habár az uj páifc semmi címen sem tekinthető az örökhagyó leszármazott­jának. Éppen ez az oka az általános, re­ményteljes várakozásnak. Mivel mindenki­nek, föniit, lennt egyaránt éreznie kell a mai helyzet tarthatatlanságát. Vagy vég­leg és teljesen megsemmisül a parlamen­táris kormányzat vngy tisztulni kell a hely­zetnek ! Mi 'nkább az utóSbiuak hiszünk. Mert nem t^t-lezzük föl, hogy mikor a leg­sötétebb Oroszországban is igyekszik a ha­talom a népjogokat < z alkotmányosság ou­korkáival édesitgetni, nálunk teljesen sza­kithasson az alkotmányossággal. Már csak azért sem, mert a kontinens lkotmányos nemzetének elitélő votumától is oka volna tartani. Meg kell tehát men­teni legalább a látszatot ! De a munkapárt mai helyzete ezt sem engedi meg. Fegyveres őrség jelenlétében, erőszak-, vagdalko^ás, képviselők tömeges kihurcolása, ostromállapot fönntartása mel­le' t, ezt a látszatot sem lehet többé meg­őrizni. Az önlcénykedés ezen eszközei nél­kül p°dig Tisza és pártja mozdulni sem tudnak. Jönui« kell tehát a változásnak ! Hogy jöhessen, készen kell állnia az örökösnek a hagvaték átvételére! A mult keserű tapasz­talatai talán megtanították az ellenzéknek azt a radikális árnyalatát is, mennek az ország jel^n vigasztalan állapotát nagyrészt köszönhe !i, hogy megértéssel, komoly mérsék­lettel, önuralommal s ha kell áldozatkészség­gel s a lehetőségek kellő mérlegelésével le­bet csak egy ország kormányzását tartós sikerrel előbbre vinni s a hatalom egyszer megi^ert paradicsomát megőrizni ! Az el­veszett paradicsom után késő már a sóhaj­tozás, nagyobb baj ennél politikai despe­rált helyzetünk ! Az ujonnau alakult párt bölcseségétől s a többi el'enzéki pártok megértő támoga­tásától várja az ország, hogy tarthatatlan helyzetéből — biztos révparthoz vezessék. Ebtől a szempontból jelentős a mai zászlóbontás ! — Könyvtárnyitás Az iparterület könyvtára a nyári szünet után e hét csü­törtökjén újból megnyílik s a tagok rendel­kezésére áll. embert látni s egy-egy magányosan io­bogó jármű zaja szinte félelmesen vissz­hangzik v.z üres utcákon. Különben igy van ez angliaszeite. Aki csak teheti, ilyenkor kirándul a szabadba. Már szombat délután láthatni, mint húzódik a közönség a zöldbe. A templomokon kívül minden nyil­vános helyiség zárva van Londonban csaknem minden vallás­felekezet képviselve vau. Templomokban sincs hiány. Akik azonban inkább világi szórako­zás' óhajtanak, azok az u. n. Petticoat Lane-re nieujenek. Itt igen élénk élet van. A szegény zsidóság az East Endről mind ide gyül s vé^zi bevásárlásait. Igazi mo­dem Bábel az, amit itt látunk. Ezzel eppeu ellentétes hz a kép, amit •» Hyde Parkban látunk. A közel fekvő Keusington Gardenben London «Haute Volée» ja parádézik a legfényesebb öltö­zetben. Útba ejthetjük a szép Albert-emlé­ket és a Kensiugtoíi palotát, mely délután 2 órakor már megnyílik a látogatók szá­mára. Végül befejezhetjük vasárnapi sétán­kat a márványivek alatt. Ez az u. u. Marble Arch, Loudon egy kiváló neveze­tessége. Az angol szólásszabadság kikötő helye. Különféle vallási es politikai szóno­kok hallhatók itten az estéli órákban Aki érdeklődik a szabad politikai institutiók iránt, .az ne mulassza el ide ellátogatni. Erde mes megtekinteni a Guiídhallt és a Mansionhouí-e-S vagyis a polgármesteri palotát, melyben az egyiptomi táncterem és az ebédlő különös szép. Majd a Börzét és az angol bank épületét tekintsük meg. Itt van az angol pénzpiac. A polgáimes­teri palota közelében vau a St. Scoithin temploma, melyen a hires London-kő lát­ható. Ez a kő egy régi római határkő. Utunket a Szt. Pál székesegyház leié vesszük, melynek megtekintáse gyönyörrel tölti el a szemlélőt. 6—6 óra között ngg'el érdekes lát­ványt nyújt a Convent Gardenben a zöld­ség- és világpiac. A Victoria Streeten van egy magánszálloda. 13 emeletet számlál és 1000 szobát foglal magában. Legnagyobb nevezetessége azonban az, hogy belső ud­varában van egy öreg fa, mely alatt irta egykor Milton «E'veszett paradicsom» c. müvét. Mondhatni, a világ egyik legszebb parkját ismerhetjük meg, ha kirándulunk a Kew Gardenbe és a Hhinptou Courtba. Az itt levő «Vörös palotáit Walseley 1-ar­dinális kezdte építtetni és III. (orániai) Vilmos folytatta. A palotában elszegénye­dett főrangú családok sarjadékai laknak ezidő szeiint. Különben muzeum gyanánt, használtatik és Holbein, Van Dyk képeit őrzik benue, melynek megtekintése díjta­lan szokott lenni. A nagy arányokat öltött szuffrageit mozgalom folyamán elkövetett rombolás következtében azonban ezidő sze­rint mindebből semmit sem láthattam, mert ugy ezt, mint sok más muzeumot elzártak a látogatók elől. A látogató hálás lehet a «Szuffr'agett, mozgalom > iránt. Nagyon érdekes megtekinteni a Far­ringdon Road-on levő nagy vágóhidat. Itt 6 millió ember számára készítik eló a húst. A Gi eenwich-Parkban találjuk az 1675-ben felállított Observatoriumot, mely a Greenwich időt (nyugateurópai idő) mu­tatja. Nevezetes a Kristály-palota, hol szá­mos szórakozásbxn és élvezetben lehet ré­szünk. Nagyszerű koncerteket, Különösen orgona koncerteket lehet itt, hallani. Majd a palota kertjeiben tölthetjük időnket, hol esténkint nagyszerű kivilágítást láthatunk. Itt látható az elhunyt Kruger Pál trans­vaáli elnök tábori szekere is. A British-muzeiim egymagában véve is hosszadalmas és igen értékes tanulmányt nyújt. London parkjai kellemes üdülőhelyül szolgálnak úgy a turistáknak, mint a fá­radt üzletembereknek. Nemkülönben kelle­mes pihenőül szolgálnak verőfénj'es időben a munkanélkülieknek is Ilyen a Green­Park és Hyde Park. A Hyde-Park bejáratánál találunK egy óriásméretü Actiillea-szobrot. Ezt Wel­lington tiszteletére az általa elfoglalt el­lenséges ágyukból öntettek és ajándékoz­ták az angol hölgyek 1822-ben. Balra esik a Rotten Row, hol ele

Next

/
Oldalképek
Tartalom