Balatonvidék, 1913 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1913-09-07 / 36. szám

BALATONVIDÉK 1918. szeptember 7. Mert a nemzetek apostolának, Szent Pálnak lelkében megrajzolódott püspök magasztos alakja járt közöttünk bíboros püspökünk tenkölt személyében, akkor is, mikor tanított a Krisztusi bit igazságaira, akkor is, mikor a Krisztusi szeretet cselekedeteit gyakorolta áldást hintő kezeivel, akkor is, mikor az apostoli buzgóság műveit sorra emelte a hit erősítésére, a buzgalom serkentésére s a keresztény igazságok védelmére ! Szent Pál kivánatos, « bonum opusnak* nevezi a püspöki méltóságot, apostolutódi hivatalt. ÍN'em hivatalnak csak. nem nagy lelkihatalomnak csupán, nem kivételes méltóságnak egyedül, hanem ami mindennek összfoglalatja, apostoli missiónak, melyet az Isten lelke ruház az ő kíválasztottaira, hogy kormányozzák Isten egyházát. Ez a magasztos apostoli missió volt biborospüspökünk élete, levegője, szeretetének, gondoskodásának célja és tárgya. Nem kivánt egyebet, mint Szent Pál, csak Krisztus keresztjét s ennek dicsőségét ! És ha az opus, tevékenységet, munkát, dolgot, cselekedetet, művet, erődítési művet, Írásokat, hatást jelent a klasszikus szókincsei között, akkor bíboros püspökünk valóban Szent Pál bonum opusának, jó munkájának műveit végezte a nagy püspök örök mintaképének jó harcát harcolta meg áldásos hosszú kormányzása alatt. Ezen korszakos tevékenység idején a hitélet uj virágzásnak indult. Nagy lelkének áldozatai nyomán uj templomok emelkedtek, régiek uj diszbe öltöztek, hogy időtlen időkig otthonai legyenek a buzgó isteni tiszteletnek, mentő hajói a lelkek üdvének, örök emlékei a hívei üdvét szomjazó főpásztor szeretetének. A keresztény hitélet és kultura a tiszta erkölcs, a hazafias érzés meleg tűzhelyei, az iskolák, ércnél maradandóbban hirdetik főpásztorunk tevékenységének műveit. Apostoli lelke megsejtette az idők járását, a hitéletet ostromló káros szellemi áramlatok előre nyomulását, velük szembe állította a hitélet bonum opusát — a kath. társadalmi és szociális tevékenység védőbástyáit, erődítési műveit a kath. körök és egyletek fejedelmi bőkezüségü támogatásával ! Könyörületes szivének áldozatairól pedig az irgalmasság cselekedeteinek hétpecsétes könyve beszélhetne nekünk letörölt könyekröl, vigaszt, enyhet adó, segitő cselekedeteiről. Ha a bonum opus irást is jelent, akkor biboros-püspökünk kezében nemcsak apostoli missiójának jelvén3

Te, a pastorá lévai, hanem a toll, az írás hatalmas erejével is dicsőségesen küzdötte meg az igazak harcát egy Szent Pál buzgalmával, az egyháztanítók nagy tudása és bölcsességével s az apologeták ragyogó dialecticájával. Biboros-püspökünk személyében azért az iiodalom és hírlapirodalom nemcsak nagylelkű mecenását, de elsőrangú, tudós munkását is tiszteli és ünnepli ez emlékezetes napon. Tudomány ós művészet örvendezve fognak kezet, hogy hódoljanak az ünneplő irodalommal fenkölt szellemű barátjuk és támogatójuknak, bíboros megyéspüspökünknek. Valamint az egyház kétezeréves múltja, biboros püspökünk fényes pályája, nagystílű irodalmi munkássága, tudománjr- és művészetszeretete is élő mementó azzal a kopott történelmi hazugsággal szemben, mintha az egyház ellensége volna a haladásnak . . . ! De ne adjon bangót a jogos rekrimináció ezen és más történelmi fallaciával, mikor Sión ünnepel ! Ma lábhoz tett fegyverrel, ünneplő diszszel, zöldelő cserfakoszoruval, győzelmes pálmával illő megjelennünk, mikor nemcsak ősi egj^házmegyénk, nemcsak a magyar katholicizmusjünnepel, de a világegyház feje, X. Pius pápa O szentsége is, miután előbb már a római bíborral díszítette, ma megtisztelő és felemelő apostoli levelével, az elismerés pálmájával ünnepli Azt, ki nekünk főpásztorunk, biboros egyházfejedelmünk, atyánk, dicsőségünk, büszkeségünk és koronánk ! Mert ha Szent Pálnak az ő hívei dicsősége, öröme és koronája voltak, nem koronája-e egy Szent Pál lelkületével, izzó szeretetével kormányzó kegyes szivü főpásztor az O híveinek ? Ezért örömünk jubiláris biboros püspökünk öröme, ünnepünk az O emlékezetes ünnepe! Ha ma megkondulnak a veszprémi diszes székesegyház harangjai s szerte visszhangozzák Te-Deumra hívogató hangját egyházmegyénk templomainak csengő-bongó hírnökei, öltözzünk ünneplő ruhába, siessünk az Isten házába, mert ma az öröm, szeretet, hálaadás jubileuma van ! Siessünk s adjunk halát Istennek Ssent Ambrus himnuszának szárnyalásával a 25 év áldásaiért s gyan kell az idővel gazdálkodni s figyelmen kívül hagyni azt, «rai tényleg nem é'demli a fáradságot. Mindenekelőtt az a kérdés merül fel, hogyan közelítsük meg a legrövidebb uton Londont ? Mert különösen forró nyári napon nem kellemes a hosszadalmas utazás. En a budapest—berlin—vlissingeni utat tarlom a legrövidebbnek London megközelítésére. Az éjjeli hajójárat Vlissingen — Folkestone között, a nappali hajójárat Vli^singen —Qneenboro közölt közlekedik. Ez a vlissingem hajójárat azért is kellemes, mert az európai kontinens miuden részéből közvetleu vasúti csatlakozása vau. Másrészről pedig a londoni gyorsvonatok is közvetlenül csatlakozna' hozzá. A gőzhajók 2000 -9000 tonna tartalommal bírnak és nagy pompával, kényelemmel vannak berendezve. Az ember — mintán a hajó a vlissiugeni kikötőt, elhagyta — egy kényelmes székbe elhelyezkedik és a lassan elmaradozó Holland és ]• -Iga partot szemmel kiséri, alkalmas b ilatban érzi magát, hogy csodálko. bámulja meg mindazt, ami a kuta' nnek kínálkozik. A tenger széles . melyen a hajó gyors sirályként t« ül, a tündöklő nap, mely a tenger Dearanyozza, a vitorlás hajók és , lelyeket, utol érünk ós elhagyun . i tengeri levegő, mely a test id hozzájárulnak ahhoz a k jzatossághóz, amely »

z utazás* A Imllámr , itaimas kerekek szabályos pllyel a kék vizet fehér ta, ^ nli, maga a tenger, mely m'. " ü a iái határon az égboltozattal összeolvad, a mondhatni élettel biró gőzhajó gépezetének melauchólikus zakatolása — mely valuini óriás szivdobbanására emlékeztet — hatalmas és feledhetetlen emlékű benyomást keltenek. Mindehez vegyiik hozzá azt a vidám társaságot, amit az ilyen hajón találunk. Mihelyt a partot elhagytuk, reggelihez ült. a vidám társaság. Volt aztán vidám nevetgélés, fecsegés tréfálkozás. Volt ismerkedés és igazi kedólyeskedés. Csaknem kizárólag német és angol utazó közönséggel találkozunk itten. Mielőtt az angol partot elérjük, találjuk Wielingen, Wandelaar, West—Hinder, Tongue, Girdler és Nove világitó hajókat. Azután következik a világhírű fürdő, Margate, mely a tengerparton krétasziklába van vájva. Azután következnek a nagy hadihajók, tengeri vasvárak, melyek áttörhetetlen bástyaként védik az angol partot. Közben elérjük a Thenjse torkolatát. Az angol kereskedelem ezen főcsatornájában találkoznak össze a világ legkülönbözőbb részéből érkező hajók. Hajóknak az a nyüzsgése a mi bájos Balatonunk tükrén el sem képzelhető. Végre beérkezik hajónk a queenboroi kikötőbe s elhagyjuk uszó szállodánkat, hogy a vámsorompónál • átvizsgálják podgy ászainkat. Ötnegyedórai utazás után eléri vonatunk London városát. Aki még nem volt Londonban, el sem tudja képzelni az ottani óriási forgalmat. Ez a forgalom évszázadokon keresztül fejlődött. ki ós még most sem érte el tetőpontját. Ez a forgalom közvetlenül a világforgalomból táplálkozik, mely Londont a világ minden részével szerves összeköttetésbe hozza és mind területileg, mind a lakos ág számára nézve folyton növeli. London tzideig 500 különböző szomszédos hely éget foglal magában. Azt mondhatjuk, hogy vannak a városrészekben egész falvak, őserdőszámba menő parkok. Közigazgatásilag sok ilyen elnyelt község megtartja önállóságát. U«yhogy ma London 147 külön közigazgatási testületet foglal magában. Amint a levélboritékokon is láthatjuk, a postabélyegzők is jelzik a különböző városokat. Londonbau tehát házak, parkok, üzletek és emberek olyan összezsufoltságban vannak, mint sehol »*gyebüit a világon. Mindazonáltal London városa — bármily különösen hangzik is, — egyike a világ legegészségesebb városainak. Különbeu uein is fejlődhetett, volna ki a világ legnagyobb városává. Loudon ma a világkereskedelem központja, a pénzpiac irányítója. Nincs oly nagykereskedő a Britt birodalomban, kinek Londonban ügynöksége nem volua, mindazonáltal egyetlen nagykereskedő sem lakik bent a városban. Azok a környéken laknak. Naponta 8 — 10 között reggel a vonatok, omnibuszok, gőzhajók, magánfogatoK és automobilok szállítják őket Üzleti helyiségeikbe. Kiszámították, hogy naponta 800,000 — 1.000,000 ember hagyja el a várost. illetve érkezik a városba ilyen formán. London a maga óriási arányaival hat. Az üzleti kirakatok fényessége és gazdagsága tekintetében Berlin, Páris, Bécs és Budapest kivételével egy város sem közelitheti meg a világon Londont