Balatonvidék, 1913 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1913-08-17 / 33. szám

6. BALATONVIDEK 1913. augusztus 3. nelmünk eseményei is elliomályosi­tassanak ! Nemzeti, faji .sajátságun­kat, jellemünket áldozzuk ennek az idegen szellemnek. így csúszhattunk csak le a régi nagyság piedesztáljáról nemcsak a szomorú valóságra : liogy nem bol­dog a magyai. hanem hogy nem is Ur a magyar immár saját hazájában. Az idegen szellem előtt való behódolás következtében nemcsak a magyar föld és vagyon csúszott ki alóla, de sorsának intézése fölött is ^elvesztette szabad rendelkezési jo­'gát, hogy méltán keseregtek a zsol­tárossal: «Uram, pogányok jöttek a Te öröködbe*. És ott tartunk már, hogy ősi jogainak védelmére szót is alig ta­lál már ! Még lejjebb csúszott. Az el­nyomatás szinte jól esik neki. Egy bűvös szó varázsa vett erőt — a kellemes, nyugodt, a gondtalan élet vágya. Mintha a haza iránti köte­lesség itt végződnék. Nincs tovább! A hatalom úlkapásait s jogfosztó erőszakos tényeit is kész immár sze­lid simogatásnak minősiteni, sőt még díszpolgári oklevelezni is. Ha ez nem degenerálódás egy nemzet életében, akkor mi ez ? Igaz az, hogy Szt. István koro­nájának birtokallománya már nieg­sértetlen ? De e birtokállomány nem eg}*ik legértékesebb kincse-e alkot­mán}'ossáirunk integritása ? Es en­nek a megsértése a ma magyarja előtt, érdemel díszpolgári oklevelet! Ezeréves alkotmányos életünk­ben nem tálálunk hasonló példát. Mert vétkezett a magyar sokszor, letért az eg} Tenes útról, melyen az alkotmányosság jegyében haladnia kellett volna, de mindannyiszor meg is bánta eltévelyedesét. De most erre remény sincs. Hisz már elérkeztünk ahhoz a ponthoz, amikor a magyar nemzet tiltakozó szavával vétót ki­álthatott volna. De nem tette ezt meg. Saját maga bánja meg. A mul­tak szenvedései eltörpülnek azok mellett, melyek a jövőben reá vár­nak. Nem sokára, sőt tán már most is, hatalmas anyag van a jeremiá­dokra. Pedig ezek már a végsőt jelzik. Mindennek pedig az az oka, hogy a magyar nemzet nem a régi alapokon épit tovább. Hibákra épí­teni vakmerőség és egyúttal me­rénylet a haza ellen. Első szt. kirá­lyunk emlékét is meggyalázzuk ev­vel. A kereszténység volt az alap, amelyre szt. István a hazát fektette, ezen az uton kellene tovább halad­nunk is. Mert csak addig lesz vi­rágzó a nemzet, amiig tagjait a val­llás és a haza szeretete heviti. Mi­kor ez megszűnik, szétzüllik a nem­zet is, eljön a megsemmisülés ideje. Szent István napján, a szt. jobb előtt tegyünk egy szent fogadást. Fogadjuk meg szent esküvéssel, hogy a multat megbánva visszatér belénk őseink vallás- és hazaszeretete. Fo­gadjuk meg, hogy hazafiúi munkánk nem a vármegyei szavazások-, a bi­zalom nyilvánítások-, a díszpolgárrá választásokig terjed, hanem a ma­gyar név megvédésére, hatalmának helyreállítására, boldogságának a visszaszerzésére. Akkor nem kell annyira a külső ellenségtől sem ret­tegnünk és nem lesz okunk szünte­len csak azt hangoztatni, hogy nem boldog a magyar ! A Pesti Hirlap Keszthelyről. A P H. f. lió 12-iki számában r. s tollából igen fig \ elemreméltó s Keszthelyt nagyon is közeiről érintő cikket olvasunk < A nyugdíjasok váiosi. t c. alatt. A cikkíró megemlítvén azt a visszás­ságot, amely még a Bach-kornak öröksége, hogy a magyar ál ain nyugdija* hivatalno­kai különös előszeretetei Ausztriába és különösen Grácba költöznek, éidokes cik­két így folytatja : Minden országban régóra vannak olyan közismert- kisebb városok, amelyeknek lakossága főleg nyugdijasokból áll. A magyar tisztviselő társadalom és általában a középosztály érdemes agg harcosai azonban csak övid pár óv óta ta­lálták meg a nyugdijasok városát. Es nem hiába, hog\ sokáig keresték, de sikerült is nekik meg­felelő, olyan legényes fekvésű, kedves, tiszta és csöndes kis magyar várost találniok. amelyet a természet bőven megáldott adományaival. Ra­gyogó kék ég derűsen mosolyog le reá, a nap su­garai gazdag ezüst kévéket szórnak területére, éltető s triss levegő ha zsamos illatot áraszt kö­réje és a pihenés csöndes birodalmának van itt állandó tanyája. Lent a magyar tenger, a Balaton gyönyörű partján, Keszthelynek hivják a mag.ar nyi dija­sok városát, n pe színmagyar, utcái gondozottak és tiszták, ragyogó üzleteiben elevenség és dúsan fizető zalai föld gazdag terméséből összehordott vásáron tarka sokaságban színes képet nyújt, a bevásárló asszonysereg. Isifelé a városból hatal­mas jegenyékkel szegélyezett fasorok fonják kö­rül az óriási parkot, amelyen keresztül terebélyes fák lombjai alatt az ut a széles és liosszu strand­hoz és a Balatonhoz vezet Még beljebb lawn­tennis, foot.ball és gyermekjátszó terek. Minde­nütt gond. csín és tisztaság A balatoni fürdőt, maga a .áros kezeli, hogy visszaélés ne történ­hessék.. A város másik irányában, árnyas erdőn át, fácányoson keresztül, Hévízhez visz a gyalog ut. A futó országúton automobilok, omnibuszok és fiakkerek szállítják az idegeneket, akik orvos­lást keresnes bajukra. A néma magánynak, a csöndes szórakozásnak és az eleven társaséletnek itt egyaránt megvan a maga területe. Az öregek a park fái alatt, elmélkednek a letűnt, időkről, a fiataiok pedig csónakokon, vagy a strandon mu­tatják a jövőt. Ez tehát a magyar nyugdijasok és közép­osztály rokkantjainak a városa. Keszthely Ma­gyarországnak az, ami Ausztriának Grác. Es a szimpatikus, kedves kis zalai város vezetősége gondosan figyel arra, hogy jóhirnevén folt ne es­sen. Állandóan ellenőrzi a piaci, a szállodai s vendéglői árakat, aminek a jó hatása a nyilvá­nos helyiségekben és az egész vonalon látható. Itt van a postásoknak és az izr. tanítóknak nyári üdülőtelepe is és számos kör, egylat és szervezet most követi a jó példát. A város Balaton-felé eső részén ---zorgalinasan folyik az építkezés. Egész utcák keletkeznek. Eddig mintegy hatszáz ma­gyar nyugdíjas tartózkodik Keszihelyen, köztük többen olyanok, akik Grácból és n.áa osztrák vá­rosokból költözködtek ide Számos aktív tisztvi­selő már előre telket vá-árol és a nyaralók és üdülök is túlnyomórészt a tisztviselők köréből és a szerényebb középosztályból kerülnek ki. Végül még a magam igazolására csak any­nyit akarok megjegyezni, hogy mivel Magyaror­szágon mindenki gyanús, aki él és különösen gyanús az, aki ír, ennélfogva bátor vagyok ki­emelni, hogy e cikk megírására nem kJrt fel és Marienbad ásványvizeivel is lolveheti a versenyt. A Tempel-forrás vize igen kel­lemes üdi'ő ital, de bár szigorúan véve nem olyan hatásos gyógyvíz, mint a má­sik kettő, mégis gyogyitólag, tisztítókig hat az emésztő- és lélekzöszervekre. Ro­lú'-cli Sauerbm <nt legjobb;*n dicsérik régi látogatói. Csodákat beszélnek hatásáról. S'>k, igen sok beteg ember nyerte itt visz­sza, némelyik mát többször egészségét, élet- és munkakedvét Egy nyugalmazott műszaki tanácsos, aki ugy 70 év körül le­het, de erősen tiltakozik az ellen, mintha ő már öreg volna, erős hittel állítja hogy ó Rohit.sehi.ak köszöni fiatalos rugékony ságát s életkedvét. Tegnap is egy harminc éves menyecske körül forgolódott, udva­rolt tüzesen. 0 az, akinek az aludttej va­csora csak cigányzene mellett esik iól. Ő mesélte, hogy tavaly nyáron vüág csúfjára egy diónagyságu zsircsomó nőtt ki hóduó ábrázatán Hogy is forgolódhatnék igy szép menyecskék körül ? ! Fogta magát, Szegedről azonnal Rohitschra menekült s uramfia ! >. Donáti-forrásviz ivásától két­két alatt nyomtalanul eltűnt a dísztelen zsirdió arcáról. S mikorra hazatért Sze­gedre, ugy megfiatalodott, ugy megszé­pült, hogy fel»sége íiíiu ismert rá azon­nal ! Ez nem mese, ez a legkomolyabb valóság. Tanuk is azonnal voltak rá. Aki tehát, fölösleges súlyától szabadulni óhajt, aki fiatalos formáját vissza akarja nyerni : nosza ! jöjjön Rohitschra ! Vannak is bő­ven szépek, akik szebbü ni jöttek ide. S vannak kercsu alakok, akik itt akarnak még karcsúbbá válni. S célt is érnek többó­k'-vésbbé ! Rohitsch Sauerbrunn fürdövendégei a világ mind a négy tájékáról sereglenek ö-sze s elviszik Rohitsch gyógyhatásának hírét a szé rózsa minden irányában. Nem volnának RohiUchnak olyan régi állandó vnndégei, mint Beöthy Zsolt is, ha nem voin* az emésztő- és légzőszervek bajai­ban a világ egyik leghatásosabb fürdője De Rohitschon a glaubersós s más tartalmú ásványvizek mellett egyéb.gyógy­tényezők is- megvannak. Természetes, hogy ezekben a vizekben fürdenek is a vendé­gek. Van azonkívül Rohitschon a «Kaiser­bad > pompás, modern berendezésű, nagy tükörablakos épületében vízgyógyíntézet s alkalmazást nyer itt mindenféle gyógyító eljárás. Öregebb gavallérok s dámák rug­dalózó s ficánkoló tüzes szívének dobogá­sát. is itt. szabályozzák, út lassítják va^y gyorsítják, lehűtik, vagy a szükség szerint fölmelegítik. Azután van itt máshelyen fényfürdő, légfürdő, napfürdő é s szabad úszófürdő is. A gyógyító tényezők közül nem utolsó Rohitsch portalan, tiszta, üdítő levegője, egyenletes, subalpin klímája, a Roliitschot körülölelő erdős hegvek járása és mászása s az egészséges lakások « a kúraszerü, könnyű és igen tápláló koszt. L»kást és kosztot mindenki a saját anyagi helyzetének megfelelóleg választhat ol­csóbbat. vagy drágábbat Azonban a sze­rény vagyoni helyzetben 1-vő vendégek is megtalálhatnak itt mindent, ami gj'ógyu­lásnkhoz, erősödésükhöz s kényelmükhöz szükséges. Olcsó pénzen is lehet itt jól es 'kellemesen élni ! Viszont, Rohitsch a ma­gasabb és kényesebb igényeket is teljesen l i tudja elégit-Mii ! Amit Karlsbadban és Mariéi)hadban megtalálhat a gyógyulást és szórakozást, üdülést kereső közönség thá­gábban. ugyanazt itt olcsóbban megtalál­hatja. Üjszembe jut i't,, mikor Maríenbad­ban a főidény derekán a városon kívül -gy pékmester '20 koronát kívánt tőlem egy éjre szalonjának hálószobául való hasz­nálatáért. Rohitschon a legelegánsabb sza­lon sem kerül annyiba a legelső palotában sem, legföllebb a felébe. De aztán igen szerény áron kaphat kosztot és szállást a szeiényebb polgár. Ez pedig a gyógyulás tekintetéből is igen fontos, hogy a fürdő­vendéget ne zsarolják lépten-nyomon. Mert csak ugy nj-ugszik meg idegrendszere, ugy melegszik föl kedélye, csak ugy menekül meg ujabb és ujabb izgalniaktói s kelle­metlenségektől. A lelki nyugalom s jóieső éizés a leghatásosabb gyógyító erő ! A rablófürdők ettől fosztják meg a beteget. Igen kellemesen lep. meg Rohitsch Sauerbrunnbim minden vendéget a fürdő­igazgatónak, dr. Mulli Ferenanek mindenre kiterjedő figyelme. Bizonyára ezzel függ össze az is. hogy Rchitsch fürdő és azt környező erdők, az összes utak, hegyi ös-

Next

/
Oldalképek
Tartalom