Balatonvidék, 1913 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1913-08-17 / 33. szám

6. BALATONVIDEK 1913. augusztus 3. nelmünk eseményei is elliomályositassanak ! Nemzeti, faji .sajátságunkat, jellemünket áldozzuk ennek az idegen szellemnek. így csúszhattunk csak le a régi nagyság piedesztáljáról nemcsak a szomorú valóságra : liogy nem boldog a magyai. hanem hogy nem is Ur a magyar immár saját hazájában. Az idegen szellem előtt való behódolás következtében nemcsak a magyar föld és vagyon csúszott ki alóla, de sorsának intézése fölött is ^elvesztette szabad rendelkezési jo'gát, hogy méltán keseregtek a zsoltárossal: «Uram, pogányok jöttek a Te öröködbe*. És ott tartunk már, hogy ősi jogainak védelmére szót is alig talál már ! Még lejjebb csúszott. Az elnyomatás szinte jól esik neki. Egy bűvös szó varázsa vett erőt — a kellemes, nyugodt, a gondtalan élet vágya. Mintha a haza iránti kötelesség itt végződnék. Nincs tovább! A hatalom úlkapásait s jogfosztó erőszakos tényeit is kész immár szelid simogatásnak minősiteni, sőt még díszpolgári oklevelezni is. Ha ez nem degenerálódás egy nemzet életében, akkor mi ez ? Igaz az, hogy Szt. István koronájának birtokallománya már niegsértetlen ? De e birtokállomány nem eg}*ik legértékesebb kincse-e alkotmán}'ossáirunk integritása ? Es ennek a megsértése a ma magyarja előtt, érdemel díszpolgári oklevelet! Ezeréves alkotmányos életünkben nem tálálunk hasonló példát. Mert vétkezett a magyar sokszor, letért az eg}

Tenes útról, melyen az alkotmányosság jegyében haladnia kellett volna, de mindannyiszor meg is bánta eltévelyedesét. De most erre remény sincs. Hisz már elérkeztünk ahhoz a ponthoz, amikor a magyar nemzet tiltakozó szavával vétót kiálthatott volna. De nem tette ezt meg. Saját maga bánja meg. A multak szenvedései eltörpülnek azok mellett, melyek a jövőben reá várnak. Nem sokára, sőt tán már most is, hatalmas anyag van a jeremiádokra. Pedig ezek már a végsőt jelzik. Mindennek pedig az az oka, hogy a magyar nemzet nem a régi alapokon épit tovább. Hibákra építeni vakmerőség és egyúttal merénylet a haza ellen. Első szt. királyunk emlékét is meggyalázzuk evvel. A kereszténység volt az alap, amelyre szt. István a hazát fektette, ezen az uton kellene tovább haladnunk is. Mert csak addig lesz virágzó a nemzet, amiig tagjait a valllás és a haza szeretete heviti. Mikor ez megszűnik, szétzüllik a nemzet is, eljön a megsemmisülés ideje. Szent István napján, a szt. jobb előtt tegyünk egy szent fogadást. Fogadjuk meg szent esküvéssel, hogy a multat megbánva visszatér belénk őseink vallás- és hazaszeretete. Fogadjuk meg, hogy hazafiúi munkánk nem a vármegyei szavazások-, a bizalom nyilvánítások-, a díszpolgárrá választásokig terjed, hanem a magyar név megvédésére, hatalmának helyreállítására, boldogságának a visszaszerzésére. Akkor nem kell annyira a külső ellenségtől sem rettegnünk és nem lesz okunk szüntelen csak azt hangoztatni, hogy nem boldog a magyar ! A Pesti Hirlap Keszthelyről. A P H. f. lió 12-iki számában r. s tollából igen fig \ elemreméltó s Keszthelyt nagyon is közeiről érintő cikket olvasunk < A nyugdíjasok váiosi. t c. alatt. A cikkíró megemlítvén azt a visszásságot, amely még a Bach-kornak öröksége, hogy a magyar ál ain nyugdija* hivatalnokai különös előszeretetei Ausztriába és különösen Grácba költöznek, éidokes cikkét így folytatja : Minden országban régóra vannak olyan közismert- kisebb városok, amelyeknek lakossága főleg nyugdijasokból áll. A magyar tisztviselő társadalom és általában a középosztály érdemes agg harcosai azonban csak övid pár óv óta találták meg a nyugdijasok városát. Es nem hiába, hog\ sokáig keresték, de sikerült is nekik megfelelő, olyan legényes fekvésű, kedves, tiszta és csöndes kis magyar várost találniok. amelyet a természet bőven megáldott adományaival. Ragyogó kék ég derűsen mosolyog le reá, a nap sugarai gazdag ezüst kévéket szórnak területére, éltető s triss levegő ha zsamos illatot áraszt köréje és a pihenés csöndes birodalmának van itt állandó tanyája. Lent a magyar tenger, a Balaton gyönyörű partján, Keszthelynek hivják a mag.ar nyi dijasok városát, n pe színmagyar, utcái gondozottak és tiszták, ragyogó üzleteiben elevenség és dúsan fizető zalai föld gazdag terméséből összehordott vásáron tarka sokaságban színes képet nyújt, a bevásárló asszonysereg. Isifelé a városból hatalmas jegenyékkel szegélyezett fasorok fonják körül az óriási parkot, amelyen keresztül terebélyes fák lombjai alatt az ut a széles és liosszu strandhoz és a Balatonhoz vezet Még beljebb lawntennis, foot.ball és gyermekjátszó terek. Mindenütt gond. csín és tisztaság A balatoni fürdőt, maga a .áros kezeli, hogy visszaélés ne történhessék.. A város másik irányában, árnyas erdőn át, fácányoson keresztül, Hévízhez visz a gyalog ut. A futó országúton automobilok, omnibuszok és fiakkerek szállítják az idegeneket, akik orvoslást keresnes bajukra. A néma magánynak, a csöndes szórakozásnak és az eleven társaséletnek itt egyaránt megvan a maga területe. Az öregek a park fái alatt, elmélkednek a letűnt, időkről, a fiataiok pedig csónakokon, vagy a strandon mutatják a jövőt. Ez tehát a magyar nyugdijasok és középosztály rokkantjainak a városa. Keszthely Magyarországnak az, ami Ausztriának Grác. Es a szimpatikus, kedves kis zalai város vezetősége gondosan figyel arra, hogy jóhirnevén folt ne essen. Állandóan ellenőrzi a piaci, a szállodai s vendéglői árakat, aminek a jó hatása a nyilvános helyiségekben és az egész vonalon látható. Itt van a postásoknak és az izr. tanítóknak nyári üdülőtelepe is és számos kör, egylat és szervezet most követi a jó példát. A város Balaton-felé eső részén ---zorgalinasan folyik az építkezés. Egész utcák keletkeznek. Eddig mintegy hatszáz magyar nyugdíjas tartózkodik Keszihelyen, köztük többen olyanok, akik Grácból és n.áa osztrák városokból költözködtek ide Számos aktív tisztviselő már előre telket vá-árol és a nyaralók és üdülök is túlnyomórészt a tisztviselők köréből és a szerényebb középosztályból kerülnek ki. Végül még a magam igazolására csak anynyit akarok megjegyezni, hogy mivel Magyarországon mindenki gyanús, aki él és különösen gyanús az, aki ír, ennélfogva bátor vagyok kiemelni, hogy e cikk megírására nem kJrt fel és Marienbad ásványvizeivel is lolveheti a versenyt. A Tempel-forrás vize igen kellemes üdi'ő ital, de bár szigorúan véve nem olyan hatásos gyógyvíz, mint a másik kettő, mégis gyogyitólag, tisztítókig hat az emésztő- és lélekzöszervekre. Rolú'-cli Sauerbm <nt legjobb;*n dicsérik régi látogatói. Csodákat beszélnek hatásáról. S'>k, igen sok beteg ember nyerte itt viszsza, némelyik mát többször egészségét, élet- és munkakedvét Egy nyugalmazott műszaki tanácsos, aki ugy 70 év körül lehet, de erősen tiltakozik az ellen, mintha ő már öreg volna, erős hittel állítja hogy ó Rohit.sehi.ak köszöni fiatalos rugékony ságát s életkedvét. Tegnap is egy harminc éves menyecske körül forgolódott, udvarolt tüzesen. 0 az, akinek az aludttej vacsora csak cigányzene mellett esik iól. Ő mesélte, hogy tavaly nyáron vüág csúfjára egy diónagyságu zsircsomó nőtt ki hóduó ábrázatán Hogy is forgolódhatnék igy szép menyecskék körül ? ! Fogta magát, Szegedről azonnal Rohitschra menekült s uramfia ! >. Donáti-forrásviz ivásától kétkét alatt nyomtalanul eltűnt a dísztelen zsirdió arcáról. S mikorra hazatért Szegedre, ugy megfiatalodott, ugy megszépült, hogy fel»sége íiíiu ismert rá azonnal ! Ez nem mese, ez a legkomolyabb valóság. Tanuk is azonnal voltak rá. Aki tehát, fölösleges súlyától szabadulni óhajt, aki fiatalos formáját vissza akarja nyerni : nosza ! jöjjön Rohitschra ! Vannak is bőven szépek, akik szebbü ni jöttek ide. S vannak kercsu alakok, akik itt akarnak még karcsúbbá válni. S célt is érnek többók'-vésbbé ! Rohitsch Sauerbrunn fürdövendégei a világ mind a négy tájékáról sereglenek ö-sze s elviszik Rohitsch gyógyhatásának hírét a szé rózsa minden irányában. Nem volnának RohiUchnak olyan régi állandó vnndégei, mint Beöthy Zsolt is, ha nem voin* az emésztő- és légzőszervek bajaiban a világ egyik leghatásosabb fürdője De Rohitschon a glaubersós s más tartalmú ásványvizek mellett egyéb.gyógytényezők is- megvannak. Természetes, hogy ezekben a vizekben fürdenek is a vendégek. Van azonkívül Rohitschon a «Kaiserbad > pompás, modern berendezésű, nagy tükörablakos épületében vízgyógyíntézet s alkalmazást nyer itt mindenféle gyógyító eljárás. Öregebb gavallérok s dámák rugdalózó s ficánkoló tüzes szívének dobogását. is itt. szabályozzák, út lassítják va^y gyorsítják, lehűtik, vagy a szükség szerint fölmelegítik. Azután van itt máshelyen fényfürdő, légfürdő, napfürdő é

s szabad úszófürdő is. A gyógyító tényezők közül nem utolsó Rohitsch portalan, tiszta, üdítő levegője, egyenletes, subalpin klímája, a Roliitschot körülölelő erdős hegvek járása és mászása s az egészséges lakások « a kúraszerü, könnyű és igen tápláló koszt. L»kást és kosztot mindenki a saját anyagi helyzetének megfelelóleg választhat olcsóbbat. vagy drágábbat Azonban a szerény vagyoni helyzetben 1-vő vendégek is megtalálhatnak itt mindent, ami gj'ógyulásnkhoz, erősödésükhöz s kényelmükhöz szükséges. Olcsó pénzen is lehet itt jól es 'kellemesen élni ! Viszont, Rohitsch a magasabb és kényesebb igényeket is teljesen l i tudja elégit-Mii ! Amit Karlsbadban és Mariéi)hadban megtalálhat a gyógyulást és szórakozást, üdülést kereső közönség thágábban. ugyanazt itt olcsóbban megtalálhatja. Üjszembe jut i't,, mikor Maríenbadban a főidény derekán a városon kívül -gy pékmester '20 koronát kívánt tőlem egy éjre szalonjának hálószobául való használatáért. Rohitschon a legelegánsabb szalon sem kerül annyiba a legelső palotában sem, legföllebb a felébe. De aztán igen szerény áron kaphat kosztot és szállást a szeiényebb polgár. Ez pedig a gyógyulás tekintetéből is igen fontos, hogy a fürdővendéget ne zsarolják lépten-nyomon. Mert csak ugy nj-ugszik meg idegrendszere, ugy melegszik föl kedélye, csak ugy menekül meg ujabb és ujabb izgalniaktói s kellemetlenségektől. A lelki nyugalom s jóieső éizés a leghatásosabb gyógyító erő ! A rablófürdők ettől fosztják meg a beteget. Igen kellemesen lep. meg Rohitsch Sauerbrunnbim minden vendéget a fürdőigazgatónak, dr. Mulli Ferenanek mindenre kiterjedő figyelme. Bizonyára ezzel függ össze az is. hogy Rchitsch fürdő és azt környező erdők, az összes utak, hegyi ös-