Balatonvidék, 1913 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1913-01-26 / 4. szám

BALATONVTDÉK_ 1913. január 26. .1 gyaráz mindent. A pénztár válsága ért felelős mindenik. A koimány és a munkaadó iparosok és a t. veze­tőség. Az előbbiek, mert bűnös közö­nyösséggel engedték, hogy ez az in­tézmény teljesen a szociáldemokrá­cia kezébe jusson. Utóbbiak, mert francia kollégáik gazdálkodását kö­vetve, a válság szélére engedték a pénztárt. Az évi jelentés abnormis értékű személyi kiadásodat tüntet fel. Tudvalevő, hogy a legexponál­tabb elvtársu vezérek egytől-egyig nagy, 6—8000 koronás fizetéssel járó állásokat töltenek be s pocakos szi­varok illatos füstje mellett kényel­mes szine-kúrákat folytatnak s a leg­kevésbbé sem szocialista munkaadók által befizetett dijakból álló javadal­mazás mellett éppen nem erőltetik meg magukat a munkában, amely csak azután a személyzet szaporítá­sát teszi minduntalan szükségessé! Amin nem is lehet csodálkozni, ha figyelembe vesszük, hogy a vezérek egyszersmind pártagitátorok is levén, hivatali idejük egy részét körutazá­sokban töltik el. Ami viszont termé­szetesen a pártkassza terhére Íród­ván, e réven sem megvetendő éri JöröHelemhez juttatja az önzetlen élríársal^aí ! A vezetőség minden­nek dacára panaszkodik, indolenciá­val vádol mindenkit s beszél nyolc .-millió korona künnleré l^átralékról! Ha bevallása szerint csak a hátra­lék 8 millió korona, mennyi lehet a hivatalos akták hátraléka ? ! Minő ügyvitel lehet az, mely ily hátralé­kot be mer vallani ? Es mi lesz en­nek az „ügyritelnek" a vége ? Hogy lehetséges az, hogy egy nyilrános számadásra kötelezett in­tézmény ilyen ügyvezetése elkerüli az ellenőrzésre hivatottak figyelmét! Ha egy legkisebb falusi szövetkezet­nél fordulnának elő hasonló «esetek> — azonnal érvényesülne a törvény ereje ! De, mert a pénztár vezető­sége a szociáldemokrata vezérek ke­beléből verődött össze, ezért nem látnak, akiknek látnia kellene ! A pengős kalapot akar, ha nem negyven pengőset ! X-né vacsoráján x fogás volt ? Nosza, Z-né meghalna, ha nem adhatna az ő vacsoráján x-f-1 fogást. (Mert ez is olyan, mint az öltözködés.) A divatnak rettenetes rabláncában sínylődnek hölgyeink ! És nincs erejük azzal szembeszállni. Y-nónak nincs ereje arra, hogy ne akarjon épp úgy, vagy még drágábban öltözni és zsúrt adni, mint X-né, habár jól tudja, hogy Y nem rendelkezik annyi pénzzel, mint X úr. Hölgyeink egy­mást tartják sakkban s bár érzik, nyögik, a jobb érzésüek utálják is ezt a szégyen­letes rabságot, mégis : egymás miatt nem mernek szembeszállni az ostoba, legosto­bább előítélettel. Es bár közmondásos már a vicc, illetve a tény, hogy a harminc pengős kalapú hölgy a páholyos színház után (vagy előtt) otthon szafaládét vacso­rázik : a divat nagyobb úr ! No mar most i Mindezt, jól lát.ja és tudj a a nőtlen fiatalság. Tudja, hogy ha megnősül, ö is áldozata leszennek; tudja, hogy az ő fizetése is kevés lesz a feleség divatrabságának fedezésére ; tudja, hogy ö is szafaládét fog vacsorázni szinház után (vagy előtt) harminc pengős kalapú fele­mai «általános> világban kormány és ellenzék egyaránt pályázik a veze­tőség kegyeire, nem csoda, ha a ve­zetőség saját c belátása^ szerint gaz­dálkodik a betegsegélyező pénztár­ban ! A munkaadó iparosok szolgál­tatják a bevétel nagy kontingensét s ennek fejében tüiniök kell az ilyen gazdálkodást s lecsepülésüket a sárga földig mindennek tetejébe. Valóban jobban tennének iparosaink, ha a szenvedélyes politizálás helyett saját, sőt legsajátobb ügyeikre vet­nének több gondot. Nem kárhoztatható közöny és gyámoltalanság e egy ilyen nagy célú intézmény vezetését oly egyé­niek kényére bizni, kiknek egész léte a nem szociálista társadalom felfor­gatásán alapszik. Hogyan lehet érett megfontolással az ellenség kezébe fegyvert adni ? Ne csodálkozzanak a t. munkaadók, ha azután saját ke­zűleg nyújtott fegyverükkel verik meg saját otthonukban. Csepp éle sincs e soroknak az ipari munkások ellen ! Hiszen az ő érdekük is az, hogy ez az intézmény virágozzék. Kötelességük tehát ne­kik is odahatni, hogy minden olyan momentum eltávolittassék az Orszá­gos betegsegélyező pénztár kebelé­ből, ami e felvirágzást akadályozza s esetleg a hanyatlásnak útjait egyen­getheti. sége becses oldalán — hát. még a gyere kek — ! — Jaj, erről ne is beszéljünk nos • hogyan legyen kedve ós mersze há­zasodni ? ! Tehát ugyebár igazam van, mikor azt mondom, hogy a férfiak nem merhetnek házasodni, mert nem bírják ki a nők di­vat-igényeit ? ! Midőn tehát a feministák azzal ér­velnek, hogy a nők nem mehetnok férj­hez : önmaguk alatt vágják a fát ós érvük öngyilkos. A feminizmus forrása : mérges forrás. Kigyó, mely önmaga farkába ha­rap és fölfalja önmagát. Fokozzák le a nők az ó divatigé­nyeikefc, szabadítsák föl magukat a szé­gyenletes, gyűlöletes és végzetes rabság­ból ; akkor majd férjhez mehetnek bőven, akkor majd nem kell tódulniok a kenyér­kereső pályákra a férfiak helyébe, akkor majd feleségek és anyák lesznek, akkor majd eszük ágában sem lesz választó és egyéb jogokért likat beszélni gyűlések ha­sába ós angol minisztereket pofozni, akkor majd boldogok lesznek a nők és a férfiak, mert semmi szükség sem lesz feminiz­musra ! nek volnának alávetve, mert megvagyunk győződve, hogy ebben az esetben a közel mult folyamán a legkülönbözőbb címeken, nem borult volna, fel az a rengeteg pénz­intézet. Nem akarunk kiterjeszkedni arra, hogy ezeknek a tömeges bankbukásoknak a kapósán ártatlanul vagy bűnösen hány ember, család egzisztenciája esett áldozatul, de miután szóbahoztnk ezt. a nagyfontos­ságú kérdést, a pénzintézetek rovancsolá­sának kérdését, önkéntelenül is eszünkbe jut,, hogy városunkban van egy, amely már fennállásának tizenegyedik esztendeje óta ellenőrzés alatt van. Megemlékezünk pe­dig erről most, azért, mert, tudomásunkra jutott, hogy a mult hét folyamán a Keszt­helyi Ipari és Gazdasági Hitelszövetkezet­ben az Országos Központi Hitelszövetkezet részéről ez a'z évvégi rovancsolás megejte­tett. Névszerint dr. Zimburg Ervin h. osz­tályfőnök és Sosánszlcy Mihály főellenőr vé­gezte ezzel az alkalommal a, revízió nagy munkáját és pedig teljes három napon ke­resztül. Az említett szövetkezet három bérlőosoportjával és áruosztályával at or­szág egyik legnagyobb szövetkezete s igy elképzelhető, hogy a kiküldöttek nem cse­kély munkát végeznek akkor, amikor az ellenőrzésnél a legnagyobb szigorúsággal még a legapróbb részletekre is kiterjed a figyelmük. Mondanunk sem kell, hogy az intézet minden tekintetben a legteljesebb rendet és pontosságot, volt képes felmu­tatni, ami annál is inkább dicséretes, mert a mostani nehéz pénzügyi viszonyok mel­lett, bizony akármely nagy pénzintézet is könnyen kerülhet válságos helyzetbe. Mindez fényes tanújelét, adja annak, hogy a szóbanforgó szövetkezet évről-évre örvendetesen fejlődik, gyarapszik, amit egyébként, már csak azért, is megérdemel, inert igazán a humánizmus nevébev a kis­ember javára működik. — Q — Szövetkezeti ellenőrzés. Az elmúlt, esztendő folyamán Német- I országban, mint tudvalevő, törvényjavaslat nyujtatolt be az iránt, hogy az összes pénzintézetek ellenőrzés alá vétessenek. Ez az üdvös és ésszerű javaslat főkép azért, a'akult, ki Németországban, mert. az illeté­kes tényezők a takarékpénztárakban elhe­lyezett betéteknél, — amelyek horribilis összegekre rúgnak s amely anyagi tekintet­ben elsősorban is a nagy közt érinti — nem találták a szükséges biztonságot. Részünkről erre vonatkozólag csak annyit, mondhatunk, hogy ép minálunk na­gyon kívánatos volna, ha takarékpénztá­raink törvényileg egy ellenőrzési intézet,­A Balatoni Szövetség közgyűlése. A Balatoni Szövetség idei rendes közgyűlését január hónap 19-ikén délelőtt tizenegy órakor • tartotta meg a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség Rákóci-uti he­lyiségében Óvári Ferenc dr. országgyűlési képviselő elnökségével. Az elnök megnyitójában bejelentette, hogy a tagok száma több már, mint két­ezernégyszáz s hogy a Balaton körül vil­lamos mú már létrejött A gőzhajót, a ba­latoni nagy körút első szakaszának kiépí­tését, ós Balatonfüred újjáépítését ismer­tette még az elnök, mint az elmúlt óv ki­váló alkotásait. Az elnöki jelentést és óz évi jelentést a közgyűlés tudomásul vette s jóváhagyta. Különös örömet keltett, hogy julius else­jére egy uj gőzhajó kerül a Balatonra, hogy a boglári, révfülöpi és nemesi kikötők föl­épülnek, hogy a balatoni nagy körút első szakasza Siófok és Balaí^nföldvár között még ebben az évben megépül s a közép­ponti villamos is már világit májusban. Az alapszabályokat módosították. Az ala­pit,ótag ezentúl kétszáz koronát fizet, a rendes tag 8 koronát, a pártoló tag 5 koronát. A szövetség költségvetése 112.879 K 76 fillér, bevétel 104.764 K 79 fillér, kiadás 8114 K 67 fillér készpénzegyenleggel. A kiutalványozó ügyvezető-alelnöknek, pénz­tárosnak és a pénzkezelő pénzintézeteknek megadták a fölmentést. A tiszta vagyon 32.000 korona. Az 1913. évi költségvetést elfogadták. A becs—győr—veszprém—dombovár —szerajevói vonalt, fővonallá fejlesztik és pedig ugy, hogy közvetetlen kocsi jár­jon a Balatonra. A szövetség e dologban nagy küldöttséggel járul a kereskedelmi miniszter elé. Elhatározták a balatonvi­déki háziipar fejlesztését is. A telefon dolgában is kérelmet intéz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom