Balatonvidék, 1912 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1912-09-29 / 39. szám

XVI. évfolyam. Keszthely, IBI2. szeptember 29. 39. szám. I V>liiikas lietilftp. MEGJELENIK H E T E N K I N T EGYSZER: VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL k VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat a szerkesztőség címére, pénzesutalványokat, hirdetési megbí­zásokat és reklamációkat a kiadóhi­vatalba kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. Egész évre Fél évre . ELŐFIZETÉSI ARAK: . 10 K. — f.j Negyedévre 5 K. — f.| Egyes szám ára Nyilttér petitsora 1 korona. 2 K. 50 í 20 Ingoványok felett... A magyar betegségek legsulyo­sabbika sorvasztja már évek óta a nemzet egyetemét. A politika ingo­ványaiban nem tűnik fel sehol va­lami biztató, vezérlő fénysugár, csak a harcolók besüppedt lábnyomaiban sistereg egy-egy lidércláng, mely ké­kes, füstös lángjaival is elárulja, hogy alvilági eredetű. Mindenütt zavar és összevissza­ság uralkodik, A féktelen szenve­délyei harcolók szeme belevesz az elfogultság sötét ködébe s nem látja, hogy az út egyre veszedelmei>ebbé, egyre bizonytalanabbá lesz, nem a pártok, hanem a haza szempontjá­ból. Tépjük, marjuk egymást s e közben nem vesszük észre, hogy el­lenségeink hahotára fakadnak; mocs­koljuk, piszkoljuk egymást, mintha erőnket, energiánkat nem fordíthat­nék hasznosabb dolgokra. A politika szörnyetegének őrlő fogai felfalják legjobbjainkat s mi nem akarjuk észre venni, hogy a pusztában irányító vezetők nélkül bukdácsolunk. Alig nézhetjük csömör nélkül azt a természetellenes politikai szö­vetséget, amely napról napra jobban lelohasztja bizalmunkat, mert azt kell tapasztalnunk, hogy nem a meg­győződés, nem az elvek egyezése te-, rel némely pártokat egy akolba, ha­nem a hirtelenében, meggondolat­lanul elreppent szó, mely bizonyos ideig bizonyos irányban való hala­dást követel azoktól, akik annak a szónak urai voltali. Az «általanos, egyenlő, titkos* jelszavak hangos ordításába szinte belesüketültünk s nem vesszük észre, hogy a drágaság fojtogatja közép­osztályunkat, hog;y gazdasági éle­tünk pang, hogy iparunk, kereske­delmünk nem fejlődik, hogy az is­[ kolal ötelesek nem járhatnak isko­lába, abból az egyszerű okból, mert nincs elég iskolánk. Azon politikusokat, akiket né­hány hónappal leköptek, fekete gró­foknak nevezgettek,a csuhások uszály­hordozóinak jelentették ki és Ma­gyarország minden bajának okaiul tekintettek, ma virágesővel borítják el, mert beszegődtek az általános, egyenlő, titkos választói jog követe­! lődző apostolainak. Mintha bizony a választó jogért vivott harc nem Kristóffy-féle örök­ség volna ; mintha az általános, egyenlő, titkos választói jog tör­vénybe iktatása volna az a minden­ható orvosság, melyre ennek a ha­zának okvetlen szüksége van. Elborul az ember lelke, ha azt látja, hogjr sebeinket a nagy világ elé tárják, ahelj-ett, hogy itthon gon­doskodnának igazi orvosságról vagy ha már a sebeket meggyógyítani nem tudják legalább takargatnák s ne mutogatnák országnak, világnak. Nagj'on jó volna, ha a vérmes politikusok, kik már a plebs kegyét is jónak látják vadászni, meggon­nák, amit Eötvös József br., a ki­váló politikus mondott : «Ahol va­lamit csak ledönteni akarunk, men­től többen vesznek részt a bontás­nál, annál hamarabb történik s a rendetlenségnek legfeljebb azon rossz következése lehet, liogy a leomló fa­lak a vigyázatlan munkások közül ^néhányat eltemetnek ; építeni csak renddel *lehet s azért, kik a szabad­ságot forradalom által akarják meg­állapítani, gondolják meg jól, bir­nak e annyi hatalommal, hogy a tö­megei\ ti a az a bontási munkáját eloégeze, fékezhessék.» Jó lesz az ingoványokat kerülni és a régi Magyarország falait óva­A B ALATONV1ÜÉK TA HCAJA, Blasendorf, Babócsa, Bécs. Irta Somogyi. Meg vagyok győződve, különösnek fogja tartani a tiazielt olvasó e három tu­lajdon főnévnek együvé kTÜlés^t, főkép, mikor két kisded falu egy világvárosi tu­lajdon főnévvel, mint Bécs kerül közelebbi vonatkozásba. De méltóztassék csak lüre­lemmel fönntartani a pápaszemet, — ha ugyan szükségét érzi ennek a t. oIvhsó,— mert az alábbiak meggyőzik majd arról, hogy az együvé kerülés és közelebbi vo­natkozás nagyon is indokolt s érdemes az elmélkedésre. A béosi eucharisztikus kongresszussal kapcsolatos eseményekről vt-n szó. Nem akarunk sovinista babérokra pályázni, de magyar nemzeti szempontból nem tudjuk szó uélkül hagyni e közelebbi vonatkozást. Tudvalevőleg a föunebb emiitett kongiesz­szus uemzetközi jellegű volt. Egy nemes és fenséges manifestació varázsolta egy sziv és egy lélekké a különböző nyelvű népeket. Nagyon is érthető, ha a nemzetközi jellegnek megfelelően a különböző nemze­tiségű és nyelvű n^pek és közreműködök szerepeltek. Az internacionalizmus mellett is fenntartván minden nemzet és nép, nem­különben a közreműködők nemzeti jeli' gü­ket és népüket, saját anyanyelvükön illesz­kedve bele az internacionális programmba országuk, vagy lakóhelyűk szerint.. Hiszen a civilizáció XX. századában minden vala­melyes rendezet tségü oi>zág vagy tarto­mány sulyi helyez arra, hogy helységne vei nem/eti egyéniségének megfelelő nyel­ven szerepeljenek ne csak saját helység­névtárában, hanem a nagy világ mappá­ján is ! ? Ugy emlékszem, hogy a helységne­vek nálunk is törvényhozási megállapítást nyertek az igen közel múltban ! E törvénnyel ugyanis sok nyelvű (de ínég mekkora nyelvek) hazánkban is törvé­nyes rendezést nyertek a helységnevek. Természeteden nemzeti egyéniségünk nek megfelelő magyar helységnév jelzéssel. A nemzetközi eucharisztikus ünnep­ségek progiammjában találjuk Blasendorfot. Joggal tehetnók föl, hogy AUó- vagy Fejs0-Ars.it ria valamelyik rejtet t falucskája húzódik meg e név alatt. Sajnos, le felte­vésünkből hamar kiábrándít a valóság ! Mert a programropont ot tovább figyelve, egy minden magyar előtt tisztelt magyar név. egy magas közjogi és eg\házi méltósá­got viselő név, Apsai Mihályi Viktor dr. ba­lázsfalvi érsek és metropolita neve tűnik szemünkbe. A magyarázat pedig az, hogy az érsek ur a kongresszus idején az Aui Hof­templomban pontifikált görög ri tusu nagy mi­sét. Teljesen .meg vagyunk győződve, hogy az érsek ur Ö excellentiája tudtán kivül és akarata ellenére történt a magyar név he­lyének ilj' németes beállitása a programmba s ez csakis környezetének s nemzetiségi érzelmeikkel tüntetni szerető nemzetiségi köröknek magyargyűlölő okvetetlenkedé­sének a kifolyása. így tüntettek el okve­tetlenkedésükkel a programmból egy ma­gyar nevet. Holott az a Blasendorf nem is Blasendorf, hanem Balázsfalva, magyar földön, egy nagy s magas egyházi méltó­ság székhelye. D* amelyről a világ nem veht-t tudomást, a német elkeresztelés miatt. Ideje vo'nt, ha oláh atyánkfiai kijózanod­nának nemzeti gyűlölködéseiktől. Mert, hogy ez a névhamisiiás csakis az ő bűnük s nem a bécsi rendezőségé, megmagyarázza a programmban szereplő másik helységnév Babócsa, helyes és tiszta magyar nyelvű kiirá^a. Igen ! Mintha mi már hallottunk volna erről « névről. Magyar hangzása kellemesen üti meg fülem. A programm pedig mindent megma­gyaráz ! A kongresszusi napoK utol*óján,a szeptember 14 iki zát ógyülésen a Práteren emelkedő Bécs legnagyobb termének a Rotondának szónoki emelvényén 40—60 ezernyi hallgatóság, kir. hercegek, kir. her­cegnők, bibornok, püspökök, főurak s fé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom