Balatonvidék, 1912 (16. évfolyam, 27-52. szám)
1912-09-29 / 39. szám
XVI. évfolyam. Keszthely, IBI2. szeptember 29. 39. szám. I V>liiikas lietilftp. MEGJELENIK H E T E N K I N T EGYSZER: VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL k VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat a szerkesztőség címére, pénzesutalványokat, hirdetési megbízásokat és reklamációkat a kiadóhivatalba kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. Egész évre Fél évre . ELŐFIZETÉSI ARAK: . 10 K. — f.j Negyedévre 5 K. — f.| Egyes szám ára Nyilttér petitsora 1 korona. 2 K. 50 í 20 Ingoványok felett... A magyar betegségek legsulyosabbika sorvasztja már évek óta a nemzet egyetemét. A politika ingoványaiban nem tűnik fel sehol valami biztató, vezérlő fénysugár, csak a harcolók besüppedt lábnyomaiban sistereg egy-egy lidércláng, mely kékes, füstös lángjaival is elárulja, hogy alvilági eredetű. Mindenütt zavar és összevisszaság uralkodik, A féktelen szenvedélyei harcolók szeme belevesz az elfogultság sötét ködébe s nem látja, hogy az út egyre veszedelmei>ebbé, egyre bizonytalanabbá lesz, nem a pártok, hanem a haza szempontjából. Tépjük, marjuk egymást s e közben nem vesszük észre, hogy ellenségeink hahotára fakadnak; mocskoljuk, piszkoljuk egymást, mintha erőnket, energiánkat nem fordíthatnék hasznosabb dolgokra. A politika szörnyetegének őrlő fogai felfalják legjobbjainkat s mi nem akarjuk észre venni, hogy a pusztában irányító vezetők nélkül bukdácsolunk. Alig nézhetjük csömör nélkül azt a természetellenes politikai szövetséget, amely napról napra jobban lelohasztja bizalmunkat, mert azt kell tapasztalnunk, hogy nem a meggyőződés, nem az elvek egyezése te-, rel némely pártokat egy akolba, hanem a hirtelenében, meggondolatlanul elreppent szó, mely bizonyos ideig bizonyos irányban való haladást követel azoktól, akik annak a szónak urai voltali. Az «általanos, egyenlő, titkos* jelszavak hangos ordításába szinte belesüketültünk s nem vesszük észre, hogy a drágaság fojtogatja középosztályunkat, hog;y gazdasági életünk pang, hogy iparunk, kereskedelmünk nem fejlődik, hogy az is[ kolal ötelesek nem járhatnak iskolába, abból az egyszerű okból, mert nincs elég iskolánk. Azon politikusokat, akiket néhány hónappal leköptek, fekete grófoknak nevezgettek,a csuhások uszályhordozóinak jelentették ki és Magyarország minden bajának okaiul tekintettek, ma virágesővel borítják el, mert beszegődtek az általános, egyenlő, titkos választói jog követe! lődző apostolainak. Mintha bizony a választó jogért vivott harc nem Kristóffy-féle örökség volna ; mintha az általános, egyenlő, titkos választói jog törvénybe iktatása volna az a mindenható orvosság, melyre ennek a hazának okvetlen szüksége van. Elborul az ember lelke, ha azt látja, hogjr sebeinket a nagy világ elé tárják, ahelj-ett, hogy itthon gondoskodnának igazi orvosságról vagy ha már a sebeket meggyógyítani nem tudják legalább takargatnák s ne mutogatnák országnak, világnak. Nagj'on jó volna, ha a vérmes politikusok, kik már a plebs kegyét is jónak látják vadászni, meggonnák, amit Eötvös József br., a kiváló politikus mondott : «Ahol valamit csak ledönteni akarunk, mentől többen vesznek részt a bontásnál, annál hamarabb történik s a rendetlenségnek legfeljebb azon rossz következése lehet, liogy a leomló falak a vigyázatlan munkások közül ^néhányat eltemetnek ; építeni csak renddel *lehet s azért, kik a szabadságot forradalom által akarják megállapítani, gondolják meg jól, birnak e annyi hatalommal, hogy a tömegei\ ti a az a bontási munkáját eloégeze, fékezhessék.» Jó lesz az ingoványokat kerülni és a régi Magyarország falait óvaA B ALATONV1ÜÉK TA HCAJA, Blasendorf, Babócsa, Bécs. Irta Somogyi. Meg vagyok győződve, különösnek fogja tartani a tiazielt olvasó e három tulajdon főnévnek együvé kTÜlés^t, főkép, mikor két kisded falu egy világvárosi tulajdon főnévvel, mint Bécs kerül közelebbi vonatkozásba. De méltóztassék csak lürelemmel fönntartani a pápaszemet, — ha ugyan szükségét érzi ennek a t. oIvhsó,— mert az alábbiak meggyőzik majd arról, hogy az együvé kerülés és közelebbi vonatkozás nagyon is indokolt s érdemes az elmélkedésre. A béosi eucharisztikus kongresszussal kapcsolatos eseményekről vt-n szó. Nem akarunk sovinista babérokra pályázni, de magyar nemzeti szempontból nem tudjuk szó uélkül hagyni e közelebbi vonatkozást. Tudvalevőleg a föunebb emiitett kongieszszus uemzetközi jellegű volt. Egy nemes és fenséges manifestació varázsolta egy sziv és egy lélekké a különböző nyelvű népeket. Nagyon is érthető, ha a nemzetközi jellegnek megfelelően a különböző nemzetiségű és nyelvű n^pek és közreműködök szerepeltek. Az internacionalizmus mellett is fenntartván minden nemzet és nép, nemkülönben a közreműködők nemzeti jeli' güket és népüket, saját anyanyelvükön illeszkedve bele az internacionális programmba országuk, vagy lakóhelyűk szerint.. Hiszen a civilizáció XX. századában minden valamelyes rendezet tségü oi>zág vagy tartomány sulyi helyez arra, hogy helységne vei nem/eti egyéniségének megfelelő nyelven szerepeljenek ne csak saját helységnévtárában, hanem a nagy világ mappáján is ! ? Ugy emlékszem, hogy a helységnevek nálunk is törvényhozási megállapítást nyertek az igen közel múltban ! E törvénnyel ugyanis sok nyelvű (de ínég mekkora nyelvek) hazánkban is törvényes rendezést nyertek a helységnevek. Természeteden nemzeti egyéniségünk nek megfelelő magyar helységnév jelzéssel. A nemzetközi eucharisztikus ünnepségek progiammjában találjuk Blasendorfot. Joggal tehetnók föl, hogy AUó- vagy Fejs0-Ars.it ria valamelyik rejtet t falucskája húzódik meg e név alatt. Sajnos, le feltevésünkből hamar kiábrándít a valóság ! Mert a programropont ot tovább figyelve, egy minden magyar előtt tisztelt magyar név. egy magas közjogi és eg\házi méltóságot viselő név, Apsai Mihályi Viktor dr. balázsfalvi érsek és metropolita neve tűnik szemünkbe. A magyarázat pedig az, hogy az érsek ur a kongresszus idején az Aui Hoftemplomban pontifikált görög ri tusu nagy misét. Teljesen .meg vagyunk győződve, hogy az érsek ur Ö excellentiája tudtán kivül és akarata ellenére történt a magyar név helyének ilj' németes beállitása a programmba s ez csakis környezetének s nemzetiségi érzelmeikkel tüntetni szerető nemzetiségi köröknek magyargyűlölő okvetetlenkedésének a kifolyása. így tüntettek el okvetetlenkedésükkel a programmból egy magyar nevet. Holott az a Blasendorf nem is Blasendorf, hanem Balázsfalva, magyar földön, egy nagy s magas egyházi méltóság székhelye. D* amelyről a világ nem veht-t tudomást, a német elkeresztelés miatt. Ideje vo'nt, ha oláh atyánkfiai kijózanodnának nemzeti gyűlölködéseiktől. Mert, hogy ez a névhamisiiás csakis az ő bűnük s nem a bécsi rendezőségé, megmagyarázza a programmban szereplő másik helységnév Babócsa, helyes és tiszta magyar nyelvű kiirá^a. Igen ! Mintha mi már hallottunk volna erről « névről. Magyar hangzása kellemesen üti meg fülem. A programm pedig mindent megmagyaráz ! A kongresszusi napoK utol*óján,a szeptember 14 iki zát ógyülésen a Práteren emelkedő Bécs legnagyobb termének a Rotondának szónoki emelvényén 40—60 ezernyi hallgatóság, kir. hercegek, kir. hercegnők, bibornok, püspökök, főurak s fé-