Balatonvidék, 1912 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1912-09-08 / 36. szám

XVI. évfolyam. Keszthely, 1912. szeptember 8. 36. szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL A VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat a szerkesztőség címére, pénzesutalványokat, hirdetési megbízásokat és reklamációkat a kiadóhivatalba kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. ELŐFIZETÉSI ARAK: Egész évre . . 10 K. — f. Negyedévre Fél évre . . . . B K. — f.| Egyes szám ára Nyilttér petitsora 1 korona. 1 *<>I i i i Bv;ii lietiljap. MEGJELENIK HETENKÍNT EGYSZER. VASÁRNAP. Iskolaév elején. Együtt van már a rózsásarcu, vidor kedvű diáksereg. A nagy szünidő lepergett s újra megnyílnak a tudománynak szentelt csarnokai, hogy a magyar művelődés egy ujabb láncszemmel gazdagodjék. Szülők és tanulók egyforma megilletődéssel lépik át a szent küszöböket, mintha csak az Urnák Mózeshez intézett szavait hallanák: «Vesd le lábaidról sarui„dat , mert a hely, amelj-en állasz, szent föld.» (Exod. III. 5.) Valóban van valami szent döbbenet az iskolaév kezdetének melanchóliájában. Mikor a szülő és tanuló először lép be az iskola kapuján, mind a kettő telve van szebbnél szebb feltételekkel, telve van jó szándékkal, üdvösebbnél üdvösebb tervezgetésekkel. És mégis, mily ritkán lesznek gyümölcsök a jó szándék virágaiból ! Jön a közöny fagylaló szele s a jó szándék bimbai hervadásnak indulnak. De ne beszéljünk képekben, hanem mondjuk ki a dolgot, amint van. Annak oka, hogy a gyermek a hozzá fűzött reményeknek sokszor távolról sem felel meg, legeslegtöbbször a szülői házban keresendő. Az iskola mindig megtette a magáét és ma, mikor a pedagógiai és didaktikai elvek annyira fejlődtek, tisztázódtak és tökéletesedtek, természetes, hogy még fokozottabban igyekszik feladatának magaslatára emelkedni. Szidják az iskolát hivatottak is, de legtöbbször hívatlanok, hogy nem nevel az életnek ; hogy az iskola az élettől teljesen el van szigetelve ! Erre azt lehetne válaszolni, hogy bár jobban el lehetne vonni tanulói inkát az életnek káros befolyásaitól, i Mert itt van a baj gyökere ! Az iskolában hallott szép elvek ! é3 tanítások vajmi ritkán tudnak gyökeret, verni a társadalmi levegő káros befolyása következtében. Miért Kerültek ki nagy elmék és szilárd jellemek a mult századnak még oly tökéletlen iskoláiból is? Azért, mert akkor az iskolának támogatója volt mindaz, ami ma ellensége. Akkor az iskola munkáját nem rontották le az utcák, a színházak, Sí/ z " j o tX ^ o ? a családok, egyszóval az iskolán kivüli világ. Ma mindezek sokszor az iskola munkájának esküdt ellenségei. Innen van aztán az a sokat emlegetett panasz, hogy az iskola csak tanít, de nem nevel. Hiszen a tanuló a napnak egy negyed részét sem tölti az iskolában s mégis az iskola legyen felelős a tanuló jellemének kialakulásáért, minden hibájáért ? A higgadt gondolkozónak be kell látnia, hogy ez a vád a legnagyobb mértékben, méltatlan és igazságtalan. A tanuló jellembeli fejlődéséért sokkal felelősebb a család, a társadalom, az iskolán kivüli élet, mint az iskola. Hogy tehát a folytonos panaszok egyszer mái megszűnjenek, lépjen a család szorosabb szövetségre az iskolával. Érdeklődj enek a szülők folytonosan gyermekeik előmenetele, haladása iránt s ne csak akkor fussanak a tanítókhoz, tanárokhoz, mikor a baj jelentkezik, mert akkor már, úgy lehet, későn lesz. Helyre kell állítani a tekintély elvét először a családban és társadalomban, hogy a még romlatlan gyermeki lélek törvénytiszteletére szilárdan lehessen építeni az iskolában. Míg a tekintély tisztelete újra 1 BAUTONVIUEK TAR HAJA. Emlékezés gzép Magyarországról. Irta Dr. Hoffmann Ferenc kir. gazd. akad. tanár. London, 1912. sz-pt. 2. Londonban tartózkodván, mintegy kötelességemnek tartottam meglátogatni akadémiánk patrónusának fiát, gróf Festetics G\y

ü

rgy nagykövetségi attasé uiat, az osz trákinagyar nagykövetség Belgrave 18. szám alatt levő palotájában. Őméltósága igen szivesen fogadolt és érdeklődéssel hallgatta beszámolómat azon impressiókról, melyeket nyári vakációm alatt folytatott társadalmi tanulmányutazásom folyamán szereztem. Örömének adott kifejezést, hogy nézeteink annyira összetalálkoznak egyfelől az angol, másfelől a magyar gazdasági és társadalmi viszonyokat illetőleg. 0 méltóságát különösen érdeklik a népmozgalmi jelenségek s bámulatos szociálpolitikai ismeretek felett rendelkezik, melyek a legapróbb részletekre is kiterjednek. Jól ismeri azokat a jótékonysági intézményeket ós testületeket, melyek Londonnak legalsóbb társadalmi rétegében i^yek^znek jólétet, hitet, erkölcsöt és törvénytiszteletet terjeszteni Megemlékeztünk a Salvation Avmyról, az Üdv hadseregéről, melynek alapitóját és vezérét Booth Vilmost a mult héten csütörtökön temették el óriási részvét mellett, melyben az angol király és más uralkodók is osztoztak. Az üdv hadserege — melyről majd egy jó alkalommá meg fogok emlékezni *) — a legzüllöttebb emberek között folytat vallási és társadalmi missiót. Egy másik hasonló intézmény a Westey West London Mission, továbbá Hamlet Tower Mission stb. Beszélgetésünk fonala csakhamar haza vezete't, oda a szép Balaton mel'é. Lehetséges volna-e ez másképen, mikor két magyar idegenben találkozik? Összehasonlítva a mi társadalmi életünket az angoléval, azt találtuk, hogy az angoloknak kitűnő intézményeik vannak, melyek a leggyakorlatiasabb irányban és a legszélesebb körben intézik a közművelődést, a kulturális haladást. Mi magyarok pedig, jó lehet az angolokat messze túlszárnyaló természetes észjárással és a keleti népeket jellemző gyors felfogással rendelkezünk, mégsem közelitjük meg az an*) Örömmel várjuk. Szerk. golokat, mert nálunk mindenki véka alatt rejtegeti tudását, intézményeink, ha vannak is, nem működnek, nem működhetnek az egyének részvétlensége miatt. Itt egy-egy eszm^szolgálatában clubok alakulnak s azok kötelékében mindenki igyekszik hasznossá tenni magát ós ami a fő, engedi magát vezettetni. Nálunk ellenben, ha alakulnak is egyesületek, azokból csakhamar önálló ágak fejlődnek ki, melyekben mindenki igyekszik tündökleni, kiválni. Nálunk sok a vezér és kevés a fegyelmezett katona. Majd aztán áttértünk a mpzógazdálkodásra, mely jelenleg itt Angliában igen válságos helyzetben van az időjárás szeszélye miatt. Hat hét óta állandóan esik. Lgyes vidékeken nagy áradások vannak. Az aratás, mely aug. elején kezdődött, szünetel. A gabona hol lábán, hol kévékben rothad. A tarlólegelő, vagy fü növénnyel elvetett takarmányfélék tumőtték és elfojtották az érett gabonát. Szénát lehetetlenség volt készíteni. Amit. lehetett, savanyu szénává dolgoztak fel. A rét és legelő annál szerencsésebb, A legelőn tartott állatok valósággal meghíztak. A kapásnövényeknek is megártott a sok eső, hol kirothadtak, hol elgyomosodtak. Szóval ilyen szeszélyes időt még nem látott a ködös Britannia. Leg-