Balatonvidék, 1912 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1912-09-08 / 36. szám

XVI. évfolyam. Keszthely, 1912. szeptember 8. 36. szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL A VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat a szerkesztőség címére, pénzesutalványokat, hirdetési megbí­zásokat és reklamációkat a kiadóhi­vatalba kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. ELŐFIZETÉSI ARAK: Egész évre . . 10 K. — f. Negyedévre Fél évre . . . . B K. — f.| Egyes szám ára Nyilttér petitsora 1 korona. 1 *<>I i i i Bv;ii lietiljap. MEGJELENIK HETENKÍNT EGYSZER. VASÁRNAP. Iskolaév elején. Együtt van már a rózsásarcu, vidor kedvű diáksereg. A nagy szün­idő lepergett s újra megnyílnak a tudománynak szentelt csarnokai, hogy a magyar művelődés egy ujabb lánc­szemmel gazdagodjék. Szülők és ta­nulók egyforma megilletődéssel lépik át a szent küszöböket, mintha csak az Urnák Mózeshez intézett szavait hallanák: «Vesd le lábaidról sarui­„dat , mert a hely, amelj-en állasz, szent föld.» (Exod. III. 5.) Valóban van valami szent döb­benet az iskolaév kezdetének me­lanchóliájában. Mikor a szülő és tanuló először lép be az iskola kapuján, mind a kettő telve van szebbnél szebb fel­tételekkel, telve van jó szándékkal, üdvösebbnél üdvösebb tervezgetések­kel. És mégis, mily ritkán lesznek gyümölcsök a jó szándék virágai­ból ! Jön a közöny fagylaló szele s a jó szándék bimbai hervadásnak indulnak. De ne beszéljünk képek­ben, hanem mondjuk ki a dolgot, amint van. Annak oka, hogy a gyermek a hozzá fűzött reményeknek sokszor távolról sem felel meg, legeslegtöbb­ször a szülői házban keresendő. Az iskola mindig megtette a magáét és ma, mikor a pedagógiai és didaktikai elvek annyira fejlőd­tek, tisztázódtak és tökéletesedtek, természetes, hogy még fokozottab­ban igyekszik feladatának magasla­tára emelkedni. Szidják az iskolát hivatottak is, de legtöbbször hívatlanok, hogy nem nevel az életnek ; hogy az iskola az élettől teljesen el van szigetelve ! Erre azt lehetne válaszolni, hogy bár jobban el lehetne vonni tanuló­i inkát az életnek káros befolyásaitól, i Mert itt van a baj gyökere ! Az iskolában hallott szép elvek ! é3 tanítások vajmi ritkán tudnak gyökeret, verni a társadalmi levegő káros befolyása következtében. Miért Kerültek ki nagy elmék és szilárd jellemek a mult század­nak még oly tökéletlen iskoláiból is? Azért, mert akkor az iskolának tá­mogatója volt mindaz, ami ma el­lensége. Akkor az iskola munkáját nem rontották le az utcák, a színházak, Sí/ z " j o tX ^ o ? a családok, egyszóval az iskolán kivüli világ. Ma mindezek sokszor az iskola munkájának esküdt ellenségei. Innen van aztán az a sokat emlegetett pa­nasz, hogy az iskola csak tanít, de nem nevel. Hiszen a tanuló a napnak egy negyed részét sem tölti az iskolá­ban s mégis az iskola legyen fele­lős a tanuló jellemének kialakulá­sáért, minden hibájáért ? A higgadt gondolkozónak be kell látnia, hogy ez a vád a legna­gyobb mértékben, méltatlan és igaz­ságtalan. A tanuló jellembeli fejlődéséért sokkal felelősebb a család, a társa­dalom, az iskolán kivüli élet, mint az iskola. Hogy tehát a folytonos pana­szok egyszer mái megszűnjenek, lép­jen a család szorosabb szövetségre az iskolával. Érdeklődj enek a szü­lők folytonosan gyermekeik előme­netele, haladása iránt s ne csak ak­kor fussanak a tanítókhoz, tanárok­hoz, mikor a baj jelentkezik, mert akkor már, úgy lehet, későn lesz. Helyre kell állítani a tekintély elvét először a családban és társa­dalomban, hogy a még romlatlan gyermeki lélek törvénytiszteletére szilárdan lehessen építeni az iskolá­ban. Míg a tekintély tisztelete újra 1 BAUTONVIUEK TAR HAJA. Emlékezés gzép Magyarországról. Irta Dr. Hoffmann Ferenc kir. gazd. akad. tanár. London, 1912. sz-pt. 2. Londonban tartózkodván, mintegy kö­telességemnek tartottam meglátogatni aka­démiánk patrónusának fiát, gróf Festetics G\y ü rgy nagykövetségi attasé uiat, az osz trákinagyar nagykövetség Belgrave 18. szám alatt levő palotájában. Őméltósága igen szivesen fogadolt és érdeklődéssel hallgatta beszámolómat azon impressiókról, melyeket nyári vakációm alatt folytatott társadalmi tanulmányutazá­som folyamán szereztem. Örömének adott kifejezést, hogy nézeteink annyira össze­találkoznak egyfelől az angol, másfelől a magyar gazdasági és társadalmi viszonyo­kat illetőleg. 0 méltóságát különösen érdeklik a nép­mozgalmi jelenségek s bámulatos szociál­politikai ismeretek felett rendelkezik, me­lyek a legapróbb részletekre is kiterjed­nek. Jól ismeri azokat a jótékonysági in­tézményeket ós testületeket, melyek Lon­donnak legalsóbb társadalmi rétegében i^yek^znek jólétet, hitet, erkölcsöt és tör­vénytiszteletet terjeszteni Megemlékeztünk a Salvation Avmy­ról, az Üdv hadseregéről, melynek alapi­tóját és vezérét Booth Vilmost a mult hé­ten csütörtökön temették el óriási részvét mellett, melyben az angol király és más uralkodók is osztoztak. Az üdv hadserege — melyről majd egy jó alkalommá meg fogok emlékezni *) — a legzüllöttebb emberek között folytat vallási és társadalmi missiót. Egy másik hasonló intézmény a Wes­tey West London Mission, továbbá Hamlet Tower Mission stb. Beszélgetésünk fonala csakhamar haza vezete't, oda a szép Balaton mel'é. Lehetséges volna-e ez másképen, mi­kor két magyar idegenben találkozik? Összehasonlítva a mi társadalmi éle­tünket az angoléval, azt találtuk, hogy az angoloknak kitűnő intézményeik vannak, melyek a leggyakorlatiasabb irányban és a legszélesebb körben intézik a közműve­lődést, a kulturális haladást. Mi magyarok pedig, jó lehet az angolokat messze túl­szárnyaló természetes észjárással és a ke­leti népeket jellemző gyors felfogással ren­delkezünk, mégsem közelitjük meg az an­*) Örömmel várjuk. Szerk. golokat, mert nálunk mindenki véka alatt rejtegeti tudását, intézményeink, ha van­nak is, nem működnek, nem működhetnek az egyének részvétlensége miatt. Itt egy-egy eszm^szolgálatában clubok alakulnak s azok kötelékében mindenki igyekszik hasznossá tenni magát ós ami a fő, engedi magát vezettetni. Nálunk ellenben, ha alakulnak is egye­sületek, azokból csakhamar önálló ágak fejlődnek ki, melyekben mindenki igyekszik tündökleni, kiválni. Nálunk sok a vezér és kevés a fegyelmezett katona. Majd aztán áttértünk a mpzógazdál­kodásra, mely jelenleg itt Angliában igen válságos helyzetben van az időjárás sze­szélye miatt. Hat hét óta állandóan esik. Lgyes vidékeken nagy áradások vannak. Az ara­tás, mely aug. elején kezdődött, szünetel. A gabona hol lábán, hol kévékben rothad. A tarlólegelő, vagy fü növénnyel elvetett takarmányfélék tumőtték és elfojtották az érett gabonát. Szénát lehetetlenség volt készíteni. Amit. lehetett, savanyu szénává dolgoztak fel. A rét és legelő annál sze­rencsésebb, A legelőn tartott állatok való­sággal meghíztak. A kapásnövényeknek is megártott a sok eső, hol kirothadtak, hol elgyomosodtak. Szóval ilyen szeszélyes időt még nem látott a ködös Britannia. Leg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom