Balatonvidék, 1912 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1912-09-08 / 36. szám

6. BALATONVIDÉK 1912. szeptember 15. meg nem gyökerezik a családi életben, addig mindig fogják szidni az iskolát s a farkas és a bárány meséje a család és iskola között örökké meg fog ujulni, de az örökös vád még, hála Isten, nem igazság ! Dr. Tih

0"?* íSarnaUti riportok. Váth J. impressziói. Ismerd meg e hazát! Hallottam, vagy olvastam valahol. Tehát Alduna, Tengerpart, Alföld, Dunamente után jöjjön az idegen messzeség, hogy tanitson békés népek kultúrájával. Nem esem az utazók két szélsőségébe, hogy hasra vágódjam a Nyugat. előtt. Sovén se leszek, hogy az otthonvalókat többre lássam az útban elém körűiteknél. Ismerem történelmüket. Ismerem az én nemzetem háuyattatását. Tatár pusztította, török rabigázta. Nekünk kellett tartanunk hátunkat, hogy védhessük magunkat közvetlen. Közvetve a nyugati kereszténységet. Egyúttal kulturáját. Nagy Lajosok, Hollós Mátyások évtizedes építését gyenge kezek vezetésében lerombolta néhány esztendő. Nyugat haladhatott. Ha ellenség dúlta, keresztény volt s tekintette a keresztárnyában-fényében emelkedett kulturát. Amit elrabolt, keresztény kézbe került. Ugy mutogatják ma keresztények. A szürkületben elmarad Dévény várromja ... A Duna odakanyarodik lábához Tiszás típusban, hogy a sovány osztrák kepéktől idegenbe menő fia csókját vigye a zsiros magyar ugarra . . . Tőlem magyar várak, rónavizek, marcorás halászok imádójától — — — Bécs. Tipikus osztrák veszi át a magyar kalauz szerepét. A Práter nagy terjedelmű zöldesén átvág a vonat. S pár pillanat múlva olcsó villanyoson a város kellős közepében vagyunk. Reggel van, azért 7 f. a leghosszabb ut is. Ezt vivták ki a munalább ezzel védik az angolok szeretett hazájuk csalfa klímáját. Őméltósága azonban azt mondja, hogy a klíma itt mindig szeszélyes. Ha nem «sik, akkor ködös, de sohasem oly szép napsugaras, niint odahaza. Azt vélem, hogy az egész Nagybritannia által kifejtett kalória nem volna képes megérlelni és megcukrositani a diási tőkék fürtjeit. Nagyon fanyar volna itt a bor. Azért, aki szereti nemzeti italunkat, az maradjon ott a Balaton mellékén s mivelje tovább a honi rögöket s ne csak termelje, de kezelje is jól a borát. Szőllősgazdáink nagyobb része ugy bánik még a borral, mint a falusi suhanccal, magára hagyják, pedig mindkettőt folyton iskolázni kell, hogy élvezhető legyen. ^Majd az amerikai és kanadai kivándorlás érdekeite a gróf urat s azon meggyőződésének adott kifejezést, hogy a Winnipegben felállított konzulátus utján idegenbe szakadt honfitársaink szorosabb kapcsolatba jutnak a visszatelepítést intéző M. Gazd. Egyesülettel. Beszélgetésünk folyama alatt azt a kellemes impressiót nyertem, hogy külügyi képviseletünk városunk főrangú szülöttének személyében egy oly kiváló egyéniséget nyert, ki első sorban is magyar ember s aki fennkölt egyéniségének teljes odaadásával adja az életnek és magas hivatásauak a legjobbat. kások — argentiniai hus helyett ... A villanyos nincs ízléstelenül reklámokkal teleaggatva. Nem kell reklámozók neveire ülni padon, vonaton, omnibuszon stb. Előkerülnek a kolosszális épületek : Opera, Parlament, Burg, a fogadalmi lemplom . . . Reggel van. Következőleg — odamegyünk, ahol nincs helypénzszedés s mégis legkorábbi kapunyitás van — a vigasztalást kérő'-, várók számára ... A fogadalmi és Szent István templom fogott meg misztikájával. Kár, hogy az utóbbi pillérkötegeire stiltelen oltárokat épitettek. Ott a stílszerűség, remek üvegablakok áhítatos csöndje, itt Fridrich — Mátyás ellenlábasa — szárkofágjának remek ötvözöttsége állított meg ... Es az első szárnyasoltár, ami egész szépségében érvén}^sül a csúcsivek alatt . . . Bécs piactéri bazilikája külső hatásra impozáns, belső barokk kiépítése csalódásba ejt . . . Szobrai között Mária Teréziáé a legszebb. A pozsonyi annál is kifejezőbb, mert nem mithológiai mellékalakokkal van körültömve, hanem kortörténelmiekkel. A középületek ós nagyobb belvárosi magánházak ódon szinét, változatlanságát, nyomottságát a nagy terek befásitása élénkíti. Nagyon kellemes, mert igen gyakori. Schillert—Goethét ilyen egymással szemben tekvő parkba ábrázolták bronzba. A szobrokban, de meg az életükben és költészetükben is találunk ellenkezőt. A kirakatokban tanulmányoztuk még a bécsi izlést. Madonnák, Feszty Krisztuskörkép, Segantini gyönyörű Ave Máriája . . . maradt országokon át az emlékezetemben .. Prág;a. Ugy ébredtem rá Prága Hradzsinjának kék reggeli fátyolba öitözötlségére, hogy sohse tudom feladni Budát a pesti oldalról. Más típus, más épületek, uiás nyelv. A nőtipusa — bécsivel szemben — remek szlávnrc, arányosság és élénkség. . . Szembeszökő impressziókról számolok csak be. Bécsben egy napos futásról — melyből több telett el körutazási jegy — pénzváltásra stb., mint a városra — számolhattam be. Prága két napja Prágáé. A régi Prága itt is jobban lefogja a»festői elemeket kedvelót, mint az uj. Prága a Károly-hidról Budapest. A Morva — összeszoritatlanul s nem eleven hajójáratosan — vízeséssé dagasztva terpeszkedik el partjai között. Fásitott szigete — a Margitsziget. A várhegy — régiséges épületei és a síkságon épült balpartnémet ó házai, templomtornyai uj, soha nem kelt hangulatok ébresztője. Szinte bánjuk, hogy megzavarja ébredezésünket az uj Prága. Ott a Pulverturm. Szepesi városok középkori díszét beszéli. Arrébb a városház tornya, alig különböző góthikus motívumaival, termeivel, melyek díszesek és kiyáltkép eredetien remekei a német hatásnak. A Károly-hid óriás köszöntjei. Köztük Nepumok Szt. Jánosé, a helyen, honnan a Morvába hajították. Egy-két utcában csupa Dürer-ház. Hajlott fedelek egy pontba összefutott csipkézete. Loggiás velencés hatás. Udvarok, melyeken ősidőkben kereskedők árultak, vagy idegenek lerakodó helye volt. Szűk, börtönablaknyilások . . . Termek, melyekben Husz Jánost fogták pörbe, azon érintetlenek. Mások, ahol Ulászlók jártak, V. László hallgatta a szellőt fogvacogva, borba ölve a lelkiismeretet. Ujabb hangulat . . . Barokk templomok cikonyássága. . . Ismert festőnevek . . . Ismeretlen magyar festők . . . O hangulatok . . . uj emberekkel . . . Órásmesterek remekei, melyekre egész életüket szentelték rá, hogy ma Amerika várja órajelzésüket, figuráik rabszolgás főhajtásait, halálcsontvázát, parasztját . . . Termek, melyekben (meghatároztál!) évszázadok óta nem látták szegény csehek a krált. A busult szemű, csüggeteg fejti vidéki cseh diákok járják sorra a szentelt helyeket s gondolnak múltba csókoltan Podjebrádra, ölelik át a Hradzsinban az órákat egyszerreütésre igazgató Rudolf alakját, aki annyi jót tett a cseszkákkal. . Zokszótlan gyűlik szemükbe a könny, elfátyolozza készségét az ablak láttára, amelyen át a csehek kidobták szabadságukat s megindították a 30 éves háborút. . . Fejedelmek nevei, királyok elletmondásos cselekedetei, cseh bűntények s vérszentelt — fertőzött helyek, melyekről a mocskot lemosta a kis nemzetek álmodozása, belepte a moh és az ódonság. Mennyi pusztaság a Hradzsinban ! Királyi termek kopasz fala, még csak nem is fehér . . . Befalazott román izlésü templom, amelyben pártosok vére ömlött. . . Nagy paloták, melyekben fel akart támadni a cseh királyság s tőr intézte el orvul a halott Csehország halottabbá tevését . . . Zsidó temető, zsidóvárosrész a hatalmuk korából . . . Szenátus fejek, tógák, melyek alatt tőrmarkolaton a kéz. . . Bástyák, melyeken vitézül harcoltak az ősök, tornyok, amelyekbe cselszövőket csuktak örök némaságra . . . Golyós láncok, békók, melyek belecsörögtek a szenátorok tanácskozásaiba . . . Primitív trón, még egyszerűbb nemesek vörös posztós padsora, főpapok emelvénye, bordás mennj'ezetü, csillagboltos termtkbeu . . . Azután kriptaszagu klasszikus művészet ... Újdonságok . . . Renaissance épületek tökéletessége . . . Bámulok ezrei . . . Cseh és német szó keveréke . . . Es egy nagy ábránd kifejezése a Palaczkyemlék . . . Alig három hete leplezték le : ország-világ előtt a nagy történetíró szobrát, melynél szebbet, igazabbat, még nem láttam. Palaczky — eltörpül az alakok súlyossága mellett. Az oszlopba futópárkányzaton jobbról erőteljes férfi egy álmából ébredő férfit nyom le : Csehországot. A nyomásban, mintha segítségért kiáltana ez égre . . . Az alsó alak erőlködik a kiszabadulásért. A másik szárnyon kétfejű szárnyas — de egy testű (lásd a Habsburgcímert) óriás egy alvó lányalakon. A lánynak remek szlávarca van. A fitos orr és a gömbölyüsége rávall az utcán látott csodálatos csehszépségeltro. A kétfejű alak kaján arca igazán megállítja a szemlélőt, aki egy keveset ismerős a monarchiai viszonyokkal. Igazi osztrák férfiarc. A pokolira öntött fejek egyike fájdalommal vegyülten, a másik agyarkodóan néz a szabadság géniuszára és Palaczkyra, a nemzet önérzetre ébresztőjére . . . Sohse felejtem el, de látni kell s hiába akarnám leirni. Palaczky mögött emelkedő tömbön áll a Géniusz . . . Előre is mondom, nem kikent, kifent, antik típus ám ! Nem sablonos üresség, mint akárhány szabadságszobron. A keze égnek mutat. Hosszú palástjába fogózva igyekeznek föl a kitűnően megmunkált reális alakok. . . Ott áll taláros alakban a História. Nemtörődömséggel nézi a küzdéseiket. Elől — szobrászatilag szinte félteni lehet — úszva az örömben kikiáltja a zászlóbontást, a szabadságot két alak. Egy paraszt a feleségével a Géniuszhoz simulva szívre tett kézzel tesz fogadalmat. Az oszlopzBt aljában egy pilledt, fáradt, álomkórba merült alak fekszik szárnyaszegetten ... Az alvó elernyedt cseh nemzet . . . Igy még nem dolgoztak ki szobrot. A remekmű Suchardy műve . . . S megközelítően se tudtfim elképzeltetni — érzem ... Látni kell. Úgyannyira szép, hogy ha egész Prágából csak ezt látom, örülök neki, ha nem állhattam volna előtte— nem birom magamnak megbocsátani. Hasztalan volna a sob jegyzetem. Eladó ház. Kossuth Lajos-utca 66. számú HÁZ szabad kézből ELADÓ, esetleg f. évi nov. 1-ére kiadó. Bővebbet lapunk kiadóhivatalában.