Balatonvidék, 1912 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1912-08-11 / 32. szám

XVI. évfolyam. Keszthely, 1912. augusztus II. 32. szám. DÉK Politikai lietilap. MEGJELENIK HE T ENKINT E G Y S Z E R. VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL k VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat, a szerkesztőség cimére, pénzesutalványokat, hirdetési megbízásokat és reklamációkat a kiadóhivatalba kélünk. Kéziratokat nem adunk vissza. Egész évre Fél évre . ELŐFIZETÉSI ARAK : 10 K. — f. Negyedévre 5 K. — f.| Egyes szátn ára Nyiltt«ír petitsora 1 korona. 2 K. 50 i 20 A keszthelyi postahivatal. (A pécsi postaigazgatóság figyelmébe) „Csuda, hogy mindeddig sem emlékeztünk erről." Voltál-e nyájas olvasó a keszthelyi póstahivatalban ? Ha voltál, lehetetlen, liogy fel neui tett <1 magadban, liopy többé még az osztá'ysorsjáték főnyereményének felvevése végett söm fogod betenni oda a lábadat Kü önösen így kánikulai időben ! Mert mit lehet ott tapasztalni ? Különböző; ídomtalan ketreceit mögött szerencsétlen férfink és uök aszalódnak az afrikai hőségben. Ezek a világ legszánalmasabb teremtései, álütólag póstahi vatalnokok, akiket, idegölő munkájukért tz állam fizet sót Lukács jóvoltából még családi pótlékkal is ellát, cs»k arról nem gondoskodik, ami minden eleven teremtésünk a kenyérnél is szükségesebb: a jó levegőről. Bátrak vagyunk a postaigazgatóságnak magas figyelmébe ajánlani azt a körülményi, hogy ma már az állatkertben is vigyáznak arra, hogy a vadállatok kellő környezetben, jó levegőben s lehetőleg úgy éljenek, mintha a szabad természetbeli volíi án ak. Nos hát, ami az állatoknak kidukál, azt talán az állami alkalmazotttiktól sem lehet bün nélkül megvonni ! Kérünk tehát a humanizmus és kultura nevében gyors és feltétlen orvoslást, mert a mai keszthelyi postahivatal sz.ük is, sötét is, romlott levegőjű is, ennélfogva tehát a rohamosan megnövekedőit forgalmat csuk emberfeletti erővel s olyan fokú egészségpazarl.ással hhet benne lebonyolítani amelyet senkitől semmi körülmények k< zött sem lehet jogosan megkivái ni. Arról persze szó sincs, hogy a várakozók részére egy-két széket lehetne elhelyezni, hiszen a szűk előtérben az silóknak sincs igen helyük. Hisszük és reméljük, hogy a postaigazgatóság j»go« panaszunkat meg fogja hallgatni annál is inkább, mert a Krauszféle inggyár megnagyobbiiásával a posta forgalma is óriási mértékben fog növekedni, pedig most is akárhányszor megesik, hogy 30 — 40 csomag az udvaron reked s ho»y az a csomagok épségének mennyire árt, azt a hozzáértőknek talán nem kell bővebben magyarázni. Azt nem is akarjuk felemlíteni, hogy a szellőztetés lehetetlensége miatt eg^ikmásik postai alkalmazott a nagy hőségtől és rossz levegőtől elájul ; nem akarjuk felemlíteni, mert rösteljük, hogy mindez a XX. század elején történik és pedig nem is Törökországban, hanem az ál ítóla^ művelt Magyarországban, ott is <-gy forgalmas fürdőhelyen, ahol hellyel-közzel még idegenek is meg szoktak fordulni. Amit leirtunk, abban nincs egy szemernyi szónoki nagyítás A száraz történeti tények ezek, melyekről az igazgatóság bármely kiküldött trg ja akármikor meggyőződhetik. Tessék tel:át vizsgálatot elrendelni, mert mi a dolgot elaludni nem engedjük, Dr. Tihanyi Barna. Az első magyar passiójátéktársasáy előadása. Egy egészen nj, szokatlan szinjáték szemléletében gyönyörködhetett városunk közönsége az elmúlt héten. Az első magyar passiójátéktársaság Kömley Károly Gyula igazgató vezetése alatt tartotta passiójáték előadásait aug. 3-án, 4-én és 5-én helybeli fiatal műkedvelőink lelkes közreműködése s közönségünk élénk érdeklődése mellett. Az előadások tárgya a szinjáték cimének megfelelően Jézus élete és halála volt a feltámadás megdicsőülésének apotheozisával. A darab és az előadás tárgya a kereszténység legmagasztosabb misztériumaiból véve, annjira szent, annyira a fizikai világrend fölött, teháf metafizikai magasságban álló & az Istenség dicsfényével övezett, liogy azt a mindennapi élet szinterére lehozni és egy szinjáték keretébe beállitani a hivő lélek előtt a profanizáció szinében tűnhetnék fel — távolról, csupán a gyengéd aggódás li B A LATON VII) ÉK Ti URA JA. LidóMegígértem, hogy alkalmilag egyetmást még fogok írni a Lidóról s most, midőn oly nagy a csendes szünet a viszszatéi és után — akár csak valamikor a sipkaszorosban volt — beváltom igéretemet. Lidó tulajdonkép homoktorlatot jelent, mely a lagunákat elválasztja az Adria tengertől, hatalmas védgátot képezvén az Adria háborgásai ellen s így óvja > gyuttal attól Velencét is. A Lidó éjszaki szélén emelkedik a még 1545-ben megkezdett s csak évek multán befejezett Sant-Audrea erőd, melynek negyven lőréséből a legnagyobb átmérőjű vártüzérségi ágyuk őrködnek a lagúnák épségére. Fölsz-relése a jelen kor hadászati igényeit teljesen kielégítik s magrk a ha'aimas vörösfalak körülvéve fákkal és bokrokkal festői s impozáns benyomást 'esznek a megtekiniőki e. A velencei köztársaság midőn a tengeri hatalmak élére küzdötte fel magát, épitteté a mesésfényü diszb«jót a Bucentaurust, melyen ünnepi alkalmakkor a dogé az összes állami méltóságok és külföldi hatalmasságok képviselőivel vonult ki a Lidoia. A Bucenturus a vizszinétől a fedélzetig színarannyal volt bevonva s árbocain a bibor zászlók lobogtak. Velence összes harangjainak zúgása, mozsarak durrogása között haladt a Bucentainus a Sant-Andrea erödhöz, itt megállván a pátriárka egy nagy, drág kövekkel kirakott karika gyűrűt ós a tenger hullámait megáldotta. A gyüiüt átadta a dogénak, ki azt a tenger eljegj zésére a vizbe dobta az adria fölötti változatlan és örök uralmának biztositására. Az. iinnepé'y ufán diszlakoma volt a dogé palotájában. Kétszázhetvenhat eljegyző gyürü hullott a habok mélyébe ugyanannyi esztendő alatt s csak egyet, találtak, melyet egy hal elnyelt. Az akadémia képtárában látható ezen eseményt megörökítő remek kép Páris BordonétŐl. Ugy a régieknek, mint az ujabb nemzedéknek is legkedveltebb kiránduló helye a Lidó. Szeptember elsó hétfőjén tartja búcsúját, melyen Velence minden embere részt szokott venni, A jókedvben megcsapolt hordó lőréje is tokaivá válik ez, alkalommal, megered a da

1, szól a mandolita « végre táncra perdül a mulatóknak kicsinye nagyja. Népünnep ez a szó teljes értelmében, Bachanale. Hajdanában a lőfegy vei eket próbálták itt ki, ma egy virágos kert s a világ minden nemzetének találkozó helye a Lidó. A kikötő körül vendéglők, villák, mulató hely-k vannak, széles fákkal beültet tt utak vezetnek » tengeri fürdőhöz, melyen már villamos kocsik szállítják a hajón érkezőket. Az utak két oldalán szólók, gyümölcsősök és veteményes keitek, mig a fürdő körül virágos kertek láthatók. A bájt, mel}

7 a Lidót, oly kellemessé tesz.i nagyszerő panorámája kölcsönzi a nyilt tengerre, ami csakugyan elragadó. A főévadban rendesen az olaszok bájos királynéja is vendége a Lidónak s szép napokban pár ezer vendég szórakozik itten. Midőn a ' irályn* itt van, ezrivel özönlik ide Velence és vidéke születési és pénzarisfokratája s ezek mellett fiz egész világról jövő utasok s közöttük annyi magyar, hogy szinte a Balaton partján képzeli magát az ember. A hullámverés, az égalj enyhe mérséklete a tengeri fürdők legkedveltebbjei közé avatja a me«és szépségű Lidót. A fő évad alatt esténkint színielőadás, majd hangverseny szórakoztatja a vendéi geket. Legszebb helyisége a telepnek a tenger felőli egész szélességben épült nyiiott veranda, hol kitűnő étel és ital élvezhető s minő fényes kedves társaságban, de még a szép társaságot is egyelőre elfeledteti a remek látvány, amely a nyilt tengeren szemünk elé tá-iul. A terrasz alatt, vidám az élet, lubics-