Balatonvidék, 1912 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1912-08-11 / 32. szám

XVI. évfolyam. Keszthely, 1912. augusztus II. 32. szám. DÉK Politikai lietilap. MEGJELENIK HE T ENKINT E G Y S Z E R. VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL k VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat, a szerkesztőség cimére, pénzesutalványokat, hirdetési megbí­zásokat és reklamációkat a kiadóhi­vatalba kélünk. Kéziratokat nem adunk vissza. Egész évre Fél évre . ELŐFIZETÉSI ARAK : 10 K. — f. Negyedévre 5 K. — f.| Egyes szátn ára Nyiltt«ír petitsora 1 korona. 2 K. 50 i 20 A keszthelyi postahivatal. (A pécsi postaigazgatóság figyelmébe) „Csuda, hogy mindeddig sem emlékeztünk erről." Voltál-e nyájas olvasó a keszthelyi póstahivatalban ? Ha voltál, lehetetlen, liogy fel neui tett <1 magadban, liopy többé még az osztá'ysorsjáték főnyereményének felvevése végett söm fogod betenni oda a lábadat Kü önösen így kánikulai időben ! Mert mit lehet ott tapasztalni ? Különböző; ídomtalan ketreceit mögött szerencsétlen férfink és uök aszalódnak az afrikai hőség­ben. Ezek a világ legszánalmasabb terem­tései, álütólag póstahi vatalnokok, akiket, idegölő munkájukért tz állam fizet sót Lukács jóvoltából még családi pótlékkal is ellát, cs»k arról nem gondoskodik, ami minden eleven teremtésünk a kenyérnél is szükségesebb: a jó levegőről. Bátrak vagyunk a postaigazgatóság­nak magas figyelmébe ajánlani azt a kö­rülményi, hogy ma már az állatkertben is vigyáznak arra, hogy a vadállatok kellő környezetben, jó levegőben s lehetőleg úgy éljenek, mintha a szabad természetbeli vol­íi án ak. Nos hát, ami az állatoknak kidukál, azt talán az állami alkalmazotttiktól sem lehet bün nélkül megvonni ! Kérünk tehát a humanizmus és kul­tura nevében gyors és feltétlen orvoslást, mert a mai keszthelyi postahivatal sz.ük is, sötét is, romlott levegőjű is, ennélfogva tehát a rohamosan megnövekedőit forgal­mat csuk emberfeletti erővel s olyan fokú egészségpazarl.ással hhet benne lebonyolí­tani amelyet senkitől semmi körülmények k< zött sem lehet jogosan megkivái ni. Arról persze szó sincs, hogy a várakozók részére egy-két széket lehetne elhelyezni, hiszen a szűk előtérben az silóknak sincs igen helyük. Hisszük és reméljük, hogy a posta­igazgatóság j»go« panaszunkat meg fogja hallgatni annál is inkább, mert a Krausz­féle inggyár megnagyobbiiásával a posta forgalma is óriási mértékben fog növe­kedni, pedig most is akárhányszor megesik, hogy 30 — 40 csomag az udvaron reked s ho»y az a csomagok épségének mennyire árt, azt a hozzáértőknek talán nem kell bővebben magyarázni. Azt nem is akarjuk felemlíteni, hogy a szellőztetés lehetetlensége miatt eg^ik­másik postai alkalmazott a nagy hőségtől és rossz levegőtől elájul ; nem akarjuk fel­említeni, mert rösteljük, hogy mindez a XX. század elején történik és pedig nem is Törökországban, hanem az ál ítóla^ mű­velt Magyarországban, ott is <-gy forgal­mas fürdőhelyen, ahol hellyel-közzel még idegenek is meg szoktak fordulni. Amit leirtunk, abban nincs egy sze­mernyi szónoki nagyítás A száraz törté­neti tények ezek, melyekről az igazgatóság bármely kiküldött trg ja akármikor meg­győződhetik. Tessék tel:át vizsgálatot el­rendelni, mert mi a dolgot elaludni nem engedjük, Dr. Tihanyi Barna. Az első magyar passiójáték­társasáy előadása. Egy egészen nj, szokatlan szin­játék szemléletében gyönyörködhe­tett városunk közönsége az elmúlt héten. Az első magyar passiójáték­társaság Kömley Károly Gyula igaz­gató vezetése alatt tartotta passió­játék előadásait aug. 3-án, 4-én és 5-én helybeli fiatal műkedvelőink lelkes közreműködése s közönségünk élénk érdeklődése mellett. Az elő­adások tárgya a szinjáték cimének megfelelően Jézus élete és halála volt a feltámadás megdicsőülésének apotheozisával. A darab és az előadás tárgya a kereszténység legmagasztosabb misztériumaiból véve, annjira szent, annyira a fizikai világrend fölött, teháf metafizikai magasságban álló & az Istenség dicsfényével övezett, liogy azt a mindennapi élet szinterére lehozni és egy szinjáték keretébe beállitani a hivő lélek előtt a profa­nizáció szinében tűnhetnék fel — távolról, csupán a gyengéd aggódás li B A LATON VII) ÉK Ti URA JA. Lidó­Megígértem, hogy alkalmilag egyet­mást még fogok írni a Lidóról s most, midőn oly nagy a csendes szünet a visz­szatéi és után — akár csak valamikor a sipkaszorosban volt — beváltom igérete­met. Lidó tulajdonkép homoktorlatot jelent, mely a lagunákat elválasztja az Adria ten­gertől, hatalmas védgátot képezvén az Adria háborgásai ellen s így óvja > gyuttal attól Velencét is. A Lidó éjszaki szélén emelkedik a még 1545-ben megkezdett s csak évek mul­tán befejezett Sant-Audrea erőd, melynek negyven lőréséből a legnagyobb átmérőjű vártüzérségi ágyuk őrködnek a lagúnák épségére. Fölsz-relése a jelen kor hadá­szati igényeit teljesen kielégítik s magrk a ha'aimas vörösfalak körülvéve fákkal és bokrokkal festői s impozáns benyomást 'esznek a megtekiniőki e. A velencei köztársaság midőn a ten­geri hatalmak élére küzdötte fel magát, épitteté a mesésfényü diszb«jót a Bucen­taurust, melyen ünnepi alkalmakkor a dogé az összes állami méltóságok és külföldi hatalmasságok képviselőivel vonult ki a Lidoia. A Bucenturus a vizszinétől a fe­délzetig színarannyal volt bevonva s ár­bocain a bibor zászlók lobogtak. Velence összes harangjainak zúgása, mozsarak dur­rogása között haladt a Bucentainus a Sant-Andrea erödhöz, itt megállván a pát­riárka egy nagy, drág kövekkel kirakott karika gyűrűt ós a tenger hullámait meg­áldotta. A gyüiüt átadta a dogénak, ki azt a tenger eljegj zésére a vizbe dobta az ad­ria fölötti változatlan és örök uralmának biztositására. Az. iinnepé'y ufán diszlakoma volt a dogé palotájában. Kétszázhetvenhat eljegyző gyürü hul­lott a habok mélyébe ugyanannyi esztendő alatt s csak egyet, találtak, melyet egy hal elnyelt. Az akadémia képtárában látható ezen eseményt megörökítő remek kép Páris BordonétŐl. Ugy a régieknek, mint az ujabb nem­zedéknek is legkedveltebb kiránduló helye a Lidó. Szeptember elsó hétfőjén tartja búcsúját, melyen Velence minden embere részt szokott venni, A jókedvben megcsapolt hordó lőréje is tokaivá válik ez, alkalommal, megered a da 1, szól a mandolita « végre táncra per­dül a mulatóknak kicsinye nagyja. Népünnep ez a szó teljes értelmében, Bachanale. Hajdanában a lőfegy vei eket próbál­ták itt ki, ma egy virágos kert s a világ minden nemzetének találkozó helye a Lidó. A kikötő körül vendéglők, villák, mulató hely-k vannak, széles fákkal beül­tet tt utak vezetnek » tengeri fürdőhöz, melyen már villamos kocsik szállítják a hajón érkezőket. Az utak két oldalán szólók, gyümöl­csősök és veteményes keitek, mig a fürdő körül virágos kertek láthatók. A bájt, mel} 7 a Lidót, oly kellemessé tesz.i nagyszerő panorámája kölcsönzi a nyilt tengerre, ami csakugyan elragadó. A főévadban rendesen az olaszok bá­jos királynéja is vendége a Lidónak s szép napokban pár ezer vendég szórakozik itten. Midőn a ' irályn* itt van, ezrivel özönlik ide Velence és vidéke születési és pénzarisfokratája s ezek mellett fiz egész világról jövő utasok s közöttük annyi ma­gyar, hogy szinte a Balaton partján kép­zeli magát az ember. A hullámverés, az égalj enyhe mér­séklete a tengeri fürdők legkedveltebbjei közé avatja a me«és szépségű Lidót. A fő évad alatt esténkint színielőadás, majd hangverseny szórakoztatja a vendéi geket. Legszebb helyisége a telepnek a ten­ger felőli egész szélességben épült nyiiott veranda, hol kitűnő étel és ital élvezhető s minő fényes kedves társaságban, de még a szép társaságot is egyelőre elfeledteti a remek látvány, amely a nyilt tengeren szemünk elé tá-iul. A terrasz alatt, vidám az élet, lubics-

Next

/
Oldalképek
Tartalom