Balatonvidék, 1912 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1912-12-01 / 48. szám

XVI. évfolyam. ONl A^Ss. KESZTHELY % Keszthely, 1912. december I. 48. szám. li etilap. MEGJELENIK H E T ENKINT EGYSZER: V A S Á R N A P. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL A VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat, a szerkesztőség cimére, pénzesutalványokat, hirdetési megbízásokat és reklamációkat a kiadóhivatalba kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. Egész évre Fél évre . ELŐFIZETÉSI ARAK : . 10 K. — f. Negyedévre 5 K. — t'.j Egyes szám ára Nyiltt^r petitsora 1 korona. 2 K. 50 i 20 És mi mégsem búcsúzunk! Irta dr Lakatos Vince. A magyar történelemben eleddig szokatlan királyi kéziratot közölt a hivatalos lap. O felsége, a király, felmentette Vaszary Kolos biboros hercegprímást az érseki egyházmegye vezetésétől s a primási méltóság terheitől. Egy férfiú, aki a méltóságo kitüntetést soha sem kereste ; akinek szelíd, apostoli, szinte Sz. Jánosi lelkületén egy szemernyit sem változtatott se bibor, se befolyás, se pénz, se hatalom, minden időben a hódoló tisztelet tárgya lett volna, de az különösen napjainkban, a kapaszkodás, a törtetés e klasszikus koraban. Ezekkai a szavakkal azonban Vaszary Kolos bibornok értéke^ lelki kincseit csak megközelítőleg sem ecseteltük. Tudjuk, mily szédítő a hatalom birtoklásának lehetősége s tudjuk, hogy a hatalomhoz mily görcsösen szokott az emberek legtöbbje ragaszkodni. És Vaszary Kolos, amint nem kereste a méltóságot és kitüntetést, ép oly nagylelkűen le is tudott róluk mondani. Ez a csendes tragédiának látszó ünnepélyes, minden szenvelgéstől ment nagyszerű tény, ez avatja Vaszary Kolost a legnagyobb emberek közé. Hiszen jól mondja a latin közmondás: «Fortior est qui se. quam qui fortissima moenia vincit: Bátrabb az, aki önmagát, mint aki a legerősebb falakat győzi le.» Vaszary Kolos valamikor pápai tanár korában kiadott egy ifjúsági Plutarchost, hogy a magyar ifjúság elé nagy férfiak nagy és vonzó példáit állítsa. Es most az ő nagyszerű cselekedetével saját magát tette méltóvá egy Plutarcbos tollára ! Lám, ilyen az alázatos, keresztényi lélek! Nézzétek Vaszaryt. a nagj'ok tanítóját! Mert magára alkalmazhatta volna az írás szavait: «Tene, quod habes, ut nemo accipiat coronam tuam : Tartsd meg, amid van, bogy senki el ne vegye a te koronádat.* (Apoc. III. 11.) Nem tette és ez az igazi heroizmus! Magyar lelkének, magyar érzésének tengerét vitte a primási székbe és hazaszeretetének gazdag hőkészletéből nem vesztett el egy szemernyit sem. Magyarabb lelkű primás Pázmány óta nem ült az esztergomi érseki székben s ki tudja, ül-e valaha? Es midőn nagy méltóságának terhes gondjaitól megszabadult, mi keszthelyiek nem akarunk tőle elbúcsúzni, sőt most tartjuk csak igazán a magunkénak és óhajtva várjuk azt a napot, mikor Keszthely nagy fiát újra szülőföldjén üdvözölhetjük és körülvehetjük a szeretetnek és hódolatnak minden gyengéd jelével! A balatoni hajózás. Irta Dr, Tihanyi Barna. Valamennj'i újság hirdette, de dr. Óvári Ferenc, a B. Sz. alelnöke is felemlítette mult vasárnapi felolvasásában, hogy a kereskedelmi miniszter a tavasszal egy új, modern berendezésű hajót ád ö. Da latoni haA B A LATON VII) ÉK TAÍHIAJA. Hajós vagyok. Nincsen szárnyam; van két evezőm. Belendülök vele a nagy vizekre. Oriásságnk tükrös hálán Elsilclom a kék végtelenbe . . . Buvárszemem a mélyet nézi. Csigairást lát a tiszta fenéken. Meglátja még a veszteglő halon is, Hogy a nap rajta mécseket gyújt lei. Csukott szemű, néma Szfivlcszéket, Soha se kérdez, soha se vár. Mit szemem agyba vezet, mindig Kibontja, kitárja a napsugár . • • V—th. A keszthelyi evang egyház felolvasó estélye. A keszthelyi evang. egyház, mint már a 'Balatonvidék» jelezte, templomépítés céljaira felolvasó est^lyt rendezett mult hó 24-én az Amazon-szálló nagytermében. I E sőnek dr. Óvári Ferenc, Veszprém képviselője, a Balaton megkedveltetésének és népszerüsíiésénok let;buzgóbb és legfáradhatatlauabb munkása, a Balatoni Szövetség alelnöke és éltető lelke lépett a felolvasó asztalhoz. Dr. Óvári Ferenc felolvasása előtt, mintegy magyarázatául annak, miért szerepel ö mint felöl vasó, a következő s kedvas közvetlenséggel előadott beszédet mondta : Mélyen tisztelt hölgyeim és uraim ! tEn dr. Óvári Ferenc vagyok, a veszprémi kerület országgyűlési képviselője, a Balatoni Szövetség szerény alelnöke. (Lelkes éljenzés !) Huszonhárom évvel ezelőtt Veszprémmegyének egy kis falujába vitt utam, ahol három templomban imádják az Istent Ugy esett, hogy először a lutheránus iskolába vetődtem be, ahol egy szerény és megnyerő modorú fiatal tanítóval találkoztam, aki lelkes odaadással tani'otta a kis nebulókat Isteu imádására, haza- és emberszei etetre. Az a község meglehetősen távol, 50 kilométerre volt a székvárostól, de én ezután többször is elmentem oda, hol a vármegyének egyik legmintaszerübb iskolája épen a lutheránus iskola volt. Hogyan hogyan sem, néhány év múlva megalakult ott a Tűzoltó-egylet, később a Gazdakör, aztán a Tejszövetkezet, mely a község haladásra fogékony népéneK nem kis hasznára kezdett lenni. Az a rokonszenves, lelkes tanító negyven évi eredményes szolgálata, után itt, az önök kedves városában telepedett le, hogy az igazán jól megérdemelt nyugalmat élvezze Ő tőle kaptam egy levelet, hogy mint a Balatonvidéknek egyik szerény munkása jöjjek el Keszthelyre egy ünnepélyre. Megegyeztünk az ünnepély napjában, nov. 24-kében. Ezt a terminust annál szivesebben vettem, mert ebben a hónapban ez az egyedüli szabad vasárnapom. Aztán megkaptam a második levelet, amelyben arról értesültem, hogy az evang. egyházközség templomépítés céljaira akarja rendezni az ünnepélyt. En, habár büszkén vallom magamat jó katholikusnak szívesen jöttem a kedves városba (Lelkes éljenzés) s most legyen szabad becses türelmüket néhány percre igénybe vennem, mikor a Balatoni Szövetség munkásságáról, eredményeiről akarok röviden megemlékezni. (Halljuk f Halljuk !) A felolvasás. A Balatoni Szövetség mindenkor jói megfontolt terv szerint halad a Balaton fellendítése és megkedveltelése érdekében. Nem köti magát bizonyos elméletekhez, mert az elmélet csak akkor ér valamit, ha az elméleti szabályok a gyakorlat-