Balatonvidék, 1912 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1912-07-07 / 27. szám

4 BALATONVIDÉK 1912. julius ] 4. Enchapisztikns bizottsági ölés a Ijercegi palotában. Tudvalevő dolog, hogy jelen óv szeptember havában Wieuben Ő cs. és ap. kir. Felsége legfelsőbb vódősége alatt egy nemzetközi eucharisztikus kongresszus fog megtartatni. Magyarország előkelőségei átérezték unnak a nagy fontoságát,, hogy a magyar társadalom méltóan képviseltessék ezen alkalommal a kongresszuson, s a hercegprímás, valamint Izabella fölieroegasszony Ő fensége fővédő*ége alatt egy magyarországi előkészítő bizottság alakult, melynek célja lett, hogy a magyar társadalomnak a kongresszuson leendő megjelenését szervezze. Egyházmegyék szerint lettek egyes alelnökök választva, s a mi egyházmegyénk részvételének szervezésére a főhercegaszszouy felkérésére a mi jóságos heroegaszszonyunk Festetics Tassiloné Őfőméltósága és gróf Esterházy Sándor vállalkoztak, a kik a nemes és magHsztos ügy iránt olyan szeretettel ós ügy buzgalommal viseltettek, hogy a szervező ülést az egyházmegyék által kikütdött összes alelnökök közül mint elsők tartották meg f. hó^-án Keszthelyen a hercegi palotában. Az ülés d. u. V2 ^ órakor kezdődött, s előzetesen a vendégszerető házigazda: a hercegi család dejeuuer-n látta vendégül a meghívott előkelőségeket. Megjelentek pedig a társalelnökön gróf Esterházy Sándoron kivúl a megyéspüspök képviseletében Kránitz Kálmán felszenteli, püspök, továbbá idb. gróf Festetics Pálné, gróf Széchenyi Andor Pál és neje, gróf Somsich Béla és neje, báró Inlcey József ós neje, Jankovichné Szentkereszthy bárónő, Balázs Béla fő/spáu és neje, Hertelendy Ferencné, Huszár Aladár és neje, Sült Józsefnó, Dr. Dunst Ferenc, Berkes Ottó, Takács Imre és neje, Gaál József, Dr. Lénárd János és Szlabey Dezső karkápláu. Többen, mint gróf Széchenyi Frigyesnó, özv. gróf Hunyady Imróué, gróf Hunyady József, gróf Esterházy Pál és ueje, (Pápa), báró Fiáth Pál, gróf Esterházy Pálné (Réde), Hunkár főispán ós neje stb. táviratban mentették ki elmaradásukat, de a legnagyob lelkesedéssel jelentették be közreműködésüket. Az ülésrn a hercegasszony Őfőméltósága elnökölt, Kránitz püspök, miután mindenekelőtt köszöuetét fejezte ki az elnöklő hercegasszonj'nak a magasztos ügy érdekében kifejtett nemes buzgalmáért, emelkedett hangú, remek szép beszédben fejtegette az eucharisztikus mozgalom fontosságát, a uiely mozgalom egy vallomástétel leend a katholikus hit és szeretet legfőbb tárgya a legméltóságosabb oltáriszentség felől. Gróf Esterházy Sándor a propaganda és a kongresszuson való részvétel mechanikus oldalát ismertette, s ajánlotta, hogy esperesi kerületek szerint az egyes bizottsági tagok a papság bevonásával tartsanak értekezleteket, fejtsék ki az eucharisztikus mozgalom fontosságát, buzdítsák az egyeseket a kongresszuson vnlo részvételre, tegyék lehetővé ezt anyagi eszközökkel a szegényebbek számára is s minden lehetó módon legyenek rajta, hogy az egyházmegye közönsége minél inpozánsabb tömegben vegyen részt a kongresszuson. Elnök indítványára felosztották a bizottsági tagok egymás között az egyházmegyei esperesi kerületeket, s minden egyes kerületbe egy, esetleg két tagot jelöltek ki a fenti munkálatok szervezésére. A mi vidékünkön levő esperesi kerületek szervezésével a következők bízattak meg : Keszthelyi kerület: Herceg Festetics Tassiloné. Tapolcai kerület: Hertelendy Ferencné és Törelcy Aladárné. Füredi kerület. Halbik Cyprián tihanyi apát és Kövess Edéné. Zalaszentgióti kerület: Tarányi Ferencné és Barca Lászlónó. Kiskomáromi kerület: Somsich Antalné. Nagykanizsai kerület: Szekeres Józsefnó. Kapornoki kerület: dr. Bálás Béláné. Az egyházmegye egész területére vonatkozó összes kijelölések megejtése után gróf Esterházy Sándor ismertette a kongresszuson való részvétel és az utazás költségeit, a mely a lehetőséghez képest a legnagyobb mértékben mérsékelve lett. Erre vonatkozó írásbeli tájékoztatót az Országos Katholikus Szövetség adott ki, a melynek példányait ugyancsak a bizottságnak kell terjesztenie a hivők között. Gróf Somsich Béla kérdésére Kránitz püspök ur előterjesztette, hogy a megyéspüspök Ur Ö exceleuciája körlevélben hívja fel a lelkészkedó papság figyelmét s utasítja őket, hogy a hívekkel ismertessék meg a mozgalom magasztos célját, tartsanak velük előzetosen lelki gyakorlatokat, Kisasszony napján prédikációban foglalkozzanak a kongresszussal. Élihez Somsich Béláné grófné indítványára a bizottság még azt a kérelmét terjeszti a megyés püspök ur elé, hogy abban az időben, a midőn Wienben a kongresszusi mise tartatik, az egyházmegye összes templomaiban harangoztasson. Dr. Dunst Ferenc indítványára a bizottság elfogadta, hogy a jegyzőkönyvben meg fogja örökíteni a jelenlevő püspök ur remek beszédéi, s a jegyzőkönyvet sokszorosítani s a lelkószkedő papság körében terjeszteni kívánja. Végül Kránitz püspök ur újból köszönetet mond a hercegi család nemes vendégszeretetéért ós Isten áldását kéri ugy a Festetics családra, mint az összes megjelentekre, mire Festetics Öheicegsége meleg szavakkal válaszolt, megköszönve a püspök ur, valamint a bizottsági tagok megjelenését és szives közreműködését. Az alelnökök a bizottság nevében üdvözlő táviratot küldöltek Izabella főhercegnőnek, gróf Zichy Jánosnak és a megyés püspöknek. Izabella föneiceguőtől csakhamar rendkívül szívélyes kangu válasz érkezeit. A lélekemelő módon lefolyt ülés után a megjelent vendégek és előkelőségek, bizonyára megerősödve az Isten iránti alázatosságban, mondottak búcsút a hercegi palotának. S a krónikás, aki jóleső szívvel vonta le a tanulságot az ülés lefolyásából, s állapította meg a megjelentek, de különösen az alelnökök nemes ^és tetterős buzgalmát, s az Eucharisztia diadalának előmozdítása iráni, lélekemelő munkásságát, egy jobb jövö reményében teszi le tollát. Faragó Márton kiállítása KegzfcfjelgeD. Az a nagy művészeti áramlat, amely impresszionizmus néven a hetvenes években Párisban keletkezett, az utóbbi években Budapest tárlatain is teljes diadalt aratott. A Főváros után lassacskán haladó vidék azonban csak most kezd megismerkedni az *U) művészettel.* Természetesen a conzervativ vidéki közönség először elfogult iránta, sót ellenszenvvel támadja azokat a piktorokat, kiknek művészete eltér a muzeumokban szentesitett régi igazságoktól. No, de a mi közönségünktől nem is várjuk a nagy művészeti háború eldöntését, ez már megtörtént, csak a kész igazságokat kínáljuk nekik. Fiatal művészeink, kik még elég erőt éreznek magukban arra, hogy az apostolkodás közvetlen útjait, járják sorba, felkerekednek képkollekciójukkal végig járni uz intelligensebb vidéki városokat. Pártolni őket — minden kulturembernek kötelessége. Azt az ellenvetést halljuk, nap nap után *Nem értem meg őket.« Bizony nem is lehet megérteni őket, ha meg sem nézzük a kiállítást. —- Bizony, aki szép kilátást akar a hegy magaslatairól, meg kell neki fáradni érte. Már pedig ha »zive«en és elfogulatlanul igyekszünk belemélyedni a képekbe, fel fognak tárulni az eddigi ismeretlen értékek. Másként nehezen"teljesithetik kultunnissiójukat modern mestereink. Faragó Márton kiállításán ilyenféle gondolatai támadnak minden művészetbarátnak. Ilyen apostolnak kell tekintenünk lar&gót is, aki mint hangoztatja is, nem képet eladni, hanem művészetét népszerűsíteni jött ide. Ellenben azt látjuk, hogy azok, akik egy rég nevetségessé vált Nógrády kiállításában gyönyörködni tudtak, Faragót meg sem tekintették, sőt nem tartották méltónak megtekinteni azok sem a kik a nem valami szellemi magaslaton álló konfetti csatározásokban oly nagy szórakozást találnak. No, de ezen szómoru tapasztalatok után még meg van a remény, hogy lesz Keszthely városában is intelligens publikum, aki legalább ezután megnézi Faragónak ezt a művészetét, amely Szombathelyen, Póoseu és Kaposvárott rendezett kiállitá-án oly népszerű volt. Lénárd S. A vármegyei tisztviselők státusrendezése. Lukács László belügyminiszter mult. hó 19-én megtartott képviselőházi ülésen benyújtotta a vármegyei tisztviselők fizetés rendezéséről szóló törvényjavaslatot. A törvényhozás mindkét háza már letárgyalta. Most szentesítés alatt van és a napokban már abból törvény lesz. A harminc nyomtatott oldalra terjedő törvényjavaslat három fejezetre oszlik és 42 § bói áll Az első fejezet szervezeti rendelkezésekről ; a második a szolgálati pótlókról ; a harmadik vegyes rendelkezésekről szól. Helyszűke miatt e lap hasábjain a tisztviselőket leginkább érdeklő I. és II. fejezettel foglalkozunk, metyeket a következőkben ismertetünk. Lényeges rende'kezése az I. fejezetnek, hogy «z I. oszt. aljzői állások — a VIII. fizetési osztályban való meghagyásuk mellett — minden vármegyében másod föjzői állásokká szerveztetnek. A vármegyei másodfőjzők a VIII. fiz. osztályban eltöltött 12 évi .szolgálat után a VII fiz. osztályba előléptethetők. — A IX. fizetési osztályban levő aljzők és árvaszéki jegyzők az I. osztályú, a X. fizetési osztály ba sorozott aljzők és árvaszéki jegyzők a II. osztályú jegyzők karát alkotják. Az utóbbiak közé sorozandók a fogalmazók is. A II. oszt. vármegyei aljegyző a X. fizetési osztályban eltöltött 6 évi szolgálat után ft IX. fiz. osztályba előléptethető. — A vármegyei alügyész (árvaszéki ügyész) a IX. fizetési osztályban eltöltött 8 évi szolgálat után a VIII. fiz. osztályba előléptethető. A vármegyei tiszti főorvos a VIII. fiz. osztályban eltöltött 12 évi szolgálat ptán a VII. fiz osztályba előléptethető. Olyan vármegyei árvaszéknél, ahol az ülnökök száma legalább 4, az a vármegyei árvaszéki ülnök, akit a törvényhatósági közgyűlés az árvaszéki elnök helyetteséül kijelölt, ezen megbízatása tartamára évi 600 korona működési pólókban részesül. A vármegyei árvaszéki ülnök a VIII. fizetési osztályban eltöltött 12 évi szolgálat után a VII. fiz. osztályba előléptethető. A vármegyei fő levéltáros ós allevéltáros, ha már kineveztetése idejen főiskolai képesítéssel birt, évi 600 kor képesítési pótlékban részesül. A főszolgabíró a VIII. fizetési osztályba eltöltött 10 évi szolgálat után a VII. fizetési osztályba előléptethető. A II. osztályú szolgabíró a X. fizetési osztályban eltöltött 6 évi szolgálat után a IX. fizetési osztályba előléptethető. — Aljegyzői ós szolgabírói uj állások csak a X. fiz. osztályban szervezhetők. A IX. fiz. osztályba sorozott aljzői, vagy szolgabírói állás megüresedéso Í