Balatonvidék, 1912 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1912-07-07 / 27. szám

4 BALATONVIDÉK 1912. julius ] 4. Enchapisztikns bizottsági ölés a Ijercegi palotában. Tudvalevő dolog, hogy jelen óv szep­tember havában Wieuben Ő cs. és ap. kir. Felsége legfelsőbb vódősége alatt egy nemzetközi eucharisztikus kongresszus fog megtartatni. Magyarország előkelőségei átérezték unnak a nagy fontoságát,, hogy a magyar társadalom méltóan képviseltessék ezen al­kalommal a kongresszuson, s a hercegprí­más, valamint Izabella fölieroegasszony Ő fensége fővédő*ége alatt egy magyaror­szági előkészítő bizottság alakult, melynek célja lett, hogy a magyar társadalomnak a kongresszuson leendő megjelenését szer­vezze. Egyházmegyék szerint lettek egyes alelnökök választva, s a mi egyházmegyénk részvételének szervezésére a főhercegasz­szouy felkérésére a mi jóságos heroegasz­szonyunk Festetics Tassiloné Őfőméltósága és gróf Esterházy Sándor vállalkoztak, a kik a nemes és magHsztos ügy iránt olyan szeretettel ós ügy buzgalommal viseltettek, hogy a szervező ülést az egyházmegyék által kikütdött összes alelnökök közül mint elsők tartották meg f. hó^-án Keszthelyen a hercegi palotában. Az ülés d. u. V2 ^ órakor kezdődött, s előzetesen a vendégszerető házigazda: a hercegi család dejeuuer-n látta vendégül a meghívott előkelőségeket. Megjelentek pe­dig a társalelnökön gróf Esterházy Sándoron kivúl a megyéspüspök képviseletében Krá­nitz Kálmán felszenteli, püspök, továbbá idb. gróf Festetics Pálné, gróf Széchenyi An­dor Pál és neje, gróf Somsich Béla és neje, báró Inlcey József ós neje, Jankovichné Szentkereszthy bárónő, Balázs Béla fő/spáu és neje, Hertelendy Ferencné, Huszár Aladár és neje, Sült Józsefnó, Dr. Dunst Ferenc, Berkes Ottó, Takács Imre és neje, Gaál József, Dr. Lénárd János és Szlabey Dezső karkápláu. Többen, mint gróf Széchenyi Frigyesnó, özv. gróf Hunyady Imróué, gróf Hunyady József, gróf Esterházy Pál és ueje, (Pápa), báró Fiáth Pál, gróf Esterházy Pálné (Réde), Hunkár főispán ós neje stb. táviratban mentették ki elmaradásukat, de a legna­gyob lelkesedéssel jelentették be közremű­ködésüket. Az ülésrn a hercegasszony Őfőméltó­sága elnökölt, Kránitz püspök, miután mindenekelőtt köszöuetét fejezte ki az el­nöklő hercegasszonj'nak a magasztos ügy érdekében kifejtett nemes buzgalmáért, emelkedett hangú, remek szép beszédben fejtegette az eucharisztikus mozgalom fon­tosságát, a uiely mozgalom egy vallomás­tétel leend a katholikus hit és szeretet legfőbb tárgya a legméltóságosabb oltári­szentség felől. Gróf Esterházy Sándor a propaganda és a kongresszuson való részvétel mecha­nikus oldalát ismertette, s ajánlotta, hogy esperesi kerületek szerint az egyes bizott­sági tagok a papság bevonásával tartsanak értekezleteket, fejtsék ki az eucharisztikus mozgalom fontosságát, buzdítsák az egyese­ket a kongresszuson vnlo részvételre, te­gyék lehetővé ezt anyagi eszközökkel a szegényebbek számára is s minden lehetó módon legyenek rajta, hogy az egyházme­gye közönsége minél inpozánsabb tömeg­ben vegyen részt a kongresszuson. Elnök indítványára felosztották a bi­zottsági tagok egymás között az egyház­megyei esperesi kerületeket, s minden egyes kerületbe egy, esetleg két tagot je­löltek ki a fenti munkálatok szervezésére. A mi vidékünkön levő esperesi kerü­letek szervezésével a következők bízattak meg : Keszthelyi kerület: Herceg Festetics Tassiloné. Tapolcai kerület: Hertelendy Ferencné és Törelcy Aladárné. Füredi kerület. Halbik Cyprián tiha­nyi apát és Kövess Edéné. Zalaszentgióti kerület: Tarányi Fe­rencné és Barca Lászlónó. Kiskomáromi kerület: Somsich An­talné. Nagykanizsai kerület: Szekeres Jó­zsefnó. Kapornoki kerület: dr. Bálás Béláné. Az egyházmegye egész területére vo­natkozó összes kijelölések megejtése után gróf Esterházy Sándor ismertette a kon­gresszuson való részvétel és az utazás költ­ségeit, a mely a lehetőséghez képest a legnagyobb mértékben mérsékelve lett. Erre vonatkozó írásbeli tájékoztatót az Orszá­gos Katholikus Szövetség adott ki, a mely­nek példányait ugyancsak a bizottságnak kell terjesztenie a hivők között. Gróf Somsich Béla kérdésére Kránitz püspök ur előterjesztette, hogy a megyés­püspök Ur Ö exceleuciája körlevélben hív­ja fel a lelkészkedó papság figyelmét s utasítja őket, hogy a hívekkel ismertessék meg a mozgalom magasztos célját, tartsa­nak velük előzetosen lelki gyakorlatokat, Kisasszony napján prédikációban foglalkoz­zanak a kongresszussal. Élihez Somsich Béláné grófné indítványára a bizottság még azt a kérelmét terjeszti a megyés püspök ur elé, hogy abban az időben, a midőn Wienben a kongresszusi mise tartatik, az egyházmegye összes templomaiban haran­goztasson. Dr. Dunst Ferenc indítványára a bi­zottság elfogadta, hogy a jegyzőkönyvben meg fogja örökíteni a jelenlevő püspök ur remek beszédéi, s a jegyzőkönyvet sok­szorosítani s a lelkószkedő papság körében terjeszteni kívánja. Végül Kránitz püspök ur újból köszö­netet mond a hercegi család nemes ven­dégszeretetéért ós Isten áldását kéri ugy a Festetics családra, mint az összes megjelentekre, mire Festetics Öheicegsége meleg szavakkal válaszolt, megköszönve a püspök ur, valamint a bizottsági tagok megjelenését és szives közreműködését. Az alelnökök a bizottság nevében üdvözlő táviratot küldöltek Izabella főher­cegnőnek, gróf Zichy Jánosnak és a megyés püspöknek. Izabella föneiceguőtől csakha­mar rendkívül szívélyes kangu válasz ér­kezeit. A lélekemelő módon lefolyt ülés után a megjelent vendégek és előkelőségek, bi­zonyára megerősödve az Isten iránti alá­zatosságban, mondottak búcsút a hercegi palotának. S a krónikás, aki jóleső szív­vel vonta le a tanulságot az ülés lefolyá­sából, s állapította meg a megjelentek, de különösen az alelnökök nemes ^és tetterős buzgalmát, s az Eucharisztia diadalának előmozdítása iráni, lélekemelő munkásságát, egy jobb jövö reményében teszi le tollát. Faragó Márton kiállítása KegzfcfjelgeD. Az a nagy művészeti áramlat, amely impresszionizmus néven a hetvenes években Párisban keletkezett, az utóbbi években Budapest tárlatain is teljes diadalt aratott. A Főváros után lassacskán haladó vidék azonban csak most kezd megismerkedni az *U) művészettel.* Természetesen a conzer­vativ vidéki közönség először elfogult iránta, sót ellenszenvvel támadja azokat a piktorokat, kiknek művészete eltér a mu­zeumokban szentesitett régi igazságoktól. No, de a mi közönségünktől nem is várjuk a nagy művészeti háború eldöntését, ez már megtörtént, csak a kész igazságokat kínáljuk nekik. Fiatal művészeink, kik még elég erőt éreznek magukban arra, hogy az apostol­kodás közvetlen útjait, járják sorba, fel­kerekednek képkollekciójukkal végig járni uz intelligensebb vidéki városokat. Pártolni őket — minden kulturembernek köte­lessége. Azt az ellenvetést halljuk, nap nap után *Nem értem meg őket.« Bizony nem is lehet megérteni őket, ha meg sem nézzük a kiállítást. —- Bizony, aki szép kilátást akar a hegy magaslatairól, meg kell neki fáradni érte. Már pedig ha »zive«en és el­fogulatlanul igyekszünk belemélyedni a képekbe, fel fognak tárulni az eddigi is­meretlen értékek. Másként nehezen"telje­sithetik kultunnissiójukat modern meste­reink. Faragó Márton kiállításán ilyenféle gondolatai támadnak minden művészet­barátnak. Ilyen apostolnak kell tekintenünk lar&gót is, aki mint hangoztatja is, nem képet eladni, hanem művészetét népszerű­síteni jött ide. Ellenben azt látjuk, hogy azok, akik egy rég nevetségessé vált Nóg­rády kiállításában gyönyörködni tudtak, Faragót meg sem tekintették, sőt nem tar­tották méltónak megtekinteni azok sem a kik a nem valami szellemi magaslaton álló konfetti csatározásokban oly nagy szóra­kozást találnak. No, de ezen szómoru tapasztalatok után még meg van a remény, hogy lesz Keszthely városában is intelligens publi­kum, aki legalább ezután megnézi Faragó­nak ezt a művészetét, amely Szombat­helyen, Póoseu és Kaposvárott rendezett kiállitá-án oly népszerű volt. Lénárd S. A vármegyei tisztviselők státusrendezése. Lukács László belügyminiszter mult. hó 19-én megtartott képviselőházi ülésen benyújtotta a vármegyei tisztviselők fize­tés rendezéséről szóló törvényjavaslatot. A törvényhozás mindkét háza már letárgyalta. Most szentesítés alatt van és a napokban már abból törvény lesz. A harminc nyomtatott oldalra terjedő törvényjavaslat három fejezetre oszlik és 42 § bói áll Az első fejezet szervezeti rendelke­zésekről ; a második a szolgálati pótlók­ról ; a harmadik vegyes rendelkezések­ről szól. Helyszűke miatt e lap hasábjain a tisztviselőket leginkább érdeklő I. és II. fejezettel foglalkozunk, metyeket a követ­kezőkben ismertetünk. Lényeges rende'kezése az I. fejezet­nek, hogy «z I. oszt. aljzői állások — a VIII. fizetési osztályban való meghagyá­suk mellett — minden vármegyében má­sod föjzői állásokká szerveztetnek. A vár­megyei másodfőjzők a VIII. fiz. osztályban eltöltött 12 évi .szolgálat után a VII fiz. osztályba előléptethetők. — A IX. fizetési osztályban levő aljzők és árvaszéki jegy­zők az I. osztályú, a X. fizetési osztály ba sorozott aljzők és árvaszéki jegyzők a II. osztályú jegyzők karát alkotják. Az utób­biak közé sorozandók a fogalmazók is. A II. oszt. vármegyei aljegyző a X. fizetési osztályban eltöltött 6 évi szolgálat után ft IX. fiz. osztályba előléptethető. — A vár­megyei alügyész (árvaszéki ügyész) a IX. fizetési osztályban eltöltött 8 évi szolgálat után a VIII. fiz. osztályba előléptethető. A vármegyei tiszti főorvos a VIII. fiz. osz­tályban eltöltött 12 évi szolgálat ptán a VII. fiz osztályba előléptethető. Olyan vármegyei árvaszéknél, ahol az ülnökök száma legalább 4, az a vármegyei árvaszéki ülnök, akit a törvényhatósági közgyűlés az árvaszéki elnök helyetteséül kijelölt, ezen megbízatása tartamára évi 600 korona működési pólókban részesül. A vármegyei árvaszéki ülnök a VIII. fizetési osztályban eltöltött 12 évi szolgálat után a VII. fiz. osztályba előléptethető. A vármegyei fő levéltáros ós allevéltáros, ha már kinevez­tetése idejen főiskolai képesítéssel birt, évi 600 kor képesítési pótlékban részesül. A főszolgabíró a VIII. fizetési osztályba el­töltött 10 évi szolgálat után a VII. fizetési osztályba előléptethető. A II. osztályú szolgabíró a X. fizetési osztályban eltöltött 6 évi szolgálat után a IX. fizetési osztályba előléptethető. — Aljegyzői ós szolgabírói uj állások csak a X. fiz. osztályban szer­vezhetők. A IX. fiz. osztályba sorozott aljzői, vagy szolgabírói állás megüresedéso Í

Next

/
Oldalképek
Tartalom