Balatonvidék, 1912 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1912-01-21 / 3. szám

2 BALATON VIDÉK 1912. január 14. befektetni. Házikezelés mellett ez nem ment, mert nem volt vállalkozási szellem. Ugy szokott ugyanis lenni, hogy más pénzével nem mernek az emberek oly szabadon és bátran gazdálkodni, mint a sajátjukkal. S ez természetes is. Mert az első esetben felelősségre vonhatók, de a másodikban — nem. Hála Isten, városunkban is egyre többen lesznek azok, kik csak a bérbeadástól várják fürdőnk nagyobb arányú fellendítését, fejlődését. Példák vannak ugyanis szemük előtt, amelyek feltétlenül a bérbeadás előnyei mellett bizonyítanak. Bennünket is ezek a példák győztek meg a bérbeadás fölényéről a házi kezeléssel szemben. Amit most egyenlőre erről a kérdésről irtunk, azt tisztán fürdőnk fejlesztése iránt való hő vágyunkból és szeretetünkből irtuk és azért irtunk igy, mert megvagyunk afelől győződve, hogy csak bérbeadással emelhetjük fürdőnket arra a nívóra, amely a mindnyájunk által kívánt fürdöfejlesztést megvalósíthatja. Helyiérdekű figyelmeztetés. Egy jeles tollú, előkelő állású férfiútól kaptuk az alábbi sorokat, amelyeket teljesen magunkévá téve, a legmelegebben ajánljuk a vetető körök jóindulatu ügyeimébe. Keszthely város felvirágzása — nyaraló-üdülő hellyé való fokozatos fejlesztésétől vau függővé téve. Hogy ezt elérhesse, elsősorban — a tisztaságra kell fősúlyt fektetni, mert manap a laikus is tudja, hogy a tisztaság leghathatósabb ellenszere mindazon élősdiek szaporodásának, amelyek az emberi szervezetbe jutva, a pusztító ragályos betegségeknek okozói. A lakóház szomszédságában, környezetében lévő udvarok, járdák, utcák éa belsőségek mentesítése a házi használati szennyektől, mosléktól, mosadékvizektől, elengedhetlen feltétele annak, hogy rothadó anyagok a földbe, a járdakövek közé, a közutak, közterek és utcák felszíni rétegeibe ne juthassanak, ottan fel ne szaporodhassanak, hogy továbbá a belőlük felszálló párák belehelése a különben ép szervezetű, egészséges emberek légzőszerveibe meg ne történhessék. Mert aki fertőzött levegőt belehel, elveszti a fertőző betegségek ellen való szükséges ellenálló képességét és igj' könnyebben támadtatik meg a penészgombák, a bacillusok és baktériumok által, mint az, aki tiszta levegőben élhet. Ennélfogva szabályrendelet hozandó hogy, mig a város közcsatornahálózata kiépülhet, minden egyes liáziur tényleg vízhatlan sz6mótgödröt, pöcegödröt építtessen, de nem ám dirib-darab téglából, melynek belső felületét csakúgy tessék-lássék cementvakolattal bemázol, hanem valódi portland cement-kavicsbetouból valót, legalább fél méter falvastagságú oldalokkal ós fenékkel, nemkülönben vízhatlan fedővel, vasbetonlappal lefödöttet. Amíg nem lesz kihasználható a páratlan tisztaságú és elsőrangú ivóvíznek használható hóvvizi forrás a városi vízvezeték céljára, az összes kutak, melyek ivóvizet szolgáltatnak, legalább 3 méternyire az udvar vagy az utca felszíne alatti mélységig szintén vizáthatlan kutfallal leendő ellátását kellene szabályrendeletileg előírni. Mert akárhány ház van Keszthelyen, melynek háziura kényelmesebbnek tartja összes piszokvizeit nappal, de talán az ürüléket is éjjel, az utca közepére önteni, semhogy vízhatlan pöcegödröt, vagy szemétgödlöt építtetne, avagy szennyes vizeit, hordóba öntetve kihordatná a városon kívüli területre. A Deák Ferenc-utcában is vau két ilyen ház, jobban mondva három, melyekből az összes piszokvizet nap-nap után a kocsiutra öntenek. Ezt az eljárást különben, eltekintve annak közegészségellenes voltától, az úttörvény is tiltja, mert az emiitett 60—70 méter hosszú útrész a legforróbb nyár idején sem száradhat föl és a környéke utálatos miazmarakhelj'. A múlt évben többször jelentést tettem ezen kvalifikálhatlan állapot felől mérvadó helyen ós mérvadó személyek előtt. De mivel megszüntetésére eddig mi sem törtónt, kénytelen vagyok most már a nagy nyilvánosság előtt is arra kérni a város intézőit, tiltanák be, de — azonnal ezt az abuzust. Igaz, hogy az említett 3 ház közül kettőnek udvara kicsiny. Ámde egy vízhatlan kutszerü gödröt, akár egy négyszögölnyi területen is, lehet építeni. Csak akarni kell s ha nem, kényszeríteni erre a háztulajdonost. Utóvégre a város egyik legelőkelőbb utc'ija nem lehet szemétdomb, ragály fészek. A polgári leányiskola növendékeinek épen elég kijut a tanórák alatt a rosz, elhasznált levegőből Vétek tehát a jövő nemzedék épsége ellen, hogy őket a jelzett utcán állandóan, a legválogatottabb levegőszentiyez éseknek kitegyük. Figyelő. A kisiparosság köréből. A magyar kisiparosság egyetemes országos képviselete a mult héten újból felterjesztést intézett a kereskedelemügyi miniszterhez annak érdekében, hogy a munkásbiztositási járulék 2% o

s kisipari maximuma továbbra is érvényben tartassék. Lapunk, mint a múltban, ugy a jelenben is, teljesen azonosítja magát az ezer és ezer sebtől vérző magyar kisiparosság érdekeivel és óp azért ennél a teljes együttérzésnél fogva most is abban a tudatban, hogy a kisiparosság érdekeinek csak használunk, egész terjedelmében hozzuk az Ipartestületek Országos Szövetségének a kereskedelemügyi miniszterhez intézett felterjesztését, amely igy szól : Nagyméltóságú Miniszter Ur! Több izben volt alkalmunk Nagyméltóságod hivatalbeli elődeinek színe elé járulni azzal a tiszteletteljes kéréssel, hogy az 1907. évi XIX. törvénycikkbe iktatott munkásbiztositási törvény novelláris módosítására nézve a törvényhozás a magyar iparosság sérelmeit orvosló javaslatot benyújtani méltóztassanak. Legyen szabad ezúttal e tárgyban már benyújtott felterjesztéseinkrehivatkozni és Nagyméltóságod jóindulatú figyelmét az idetartozó törvényhozási teendőknek egyik halaszthatatlan részletére irányítani. A törvény 25. §-a az 5-néI kevesebb munkással dolgozó iparok járulékát 5 éven keresztül 2 százalékra korlátozza. A kivételes elbánás e szerint a folyó esztendő közepén véget érne. Ezért kérjük ezúttal sürgősen Nagyméltóságod bölcs intézkedését arra nézve, hogy ez a korlátozás időbeli megkötés nélkül, illetve addig tartassék érvényben, amig a munkásbiztositás rendszer gyökeres reformjának a kisiparnak idetartozó jogosult kívánságai figyelembe vehetők lesznek. Minthogy pedig a törvény rendelkezése csak törvénnyel hosszabbítható meg, az a tiszteletteljes kérésünk, hogy a 25. §. érvényének meghosszabbításáról szóló javaslatot a törvényhozás elé olyan időben beterjeszteni méltóztassék, hogy az már 1912. július 1-én hatályba léphessen. Kérésünk indokolására a következőket bátorkodunk felhozni : Az ipari közterheknek azt az emelk BALATONVIDÉK TÁHCAJA. Cyprián. Impressziók. Nevét akkor ismertette meg szélesebb körben, hogy egy elsőrendű szépirodalmi és kritikai folyóirat szerkesztését bízták rá. Addig inkább csak kis körökben olvasták. Hogy megszerették, legeklatánsabb bizonyítéka a megbízatás. Lapja diadalt, aratott. Bár végig harcolta egy kezdő lap minden kínját, a babérait se tagadhatni le. Közöusége nagyon bizalmasan viselkedett, a szerkesztői üzenetek határozottan e mellett szónak. Petiig szigorú volt vele szemben • és rajongtak lapjáért. Tanú rá a gyors, tüneményes föllendülés, amit egy lap életében csodának híhatunk. Tekintve, hogy Magyarországon vagyunk. Persze része volt benne főmunkatársának, Prohászkának. Püspök munkatárssal csak a Pesti Napló dicsekedhetett, Kemények szerkesztése idején. A lap kellett. Elterjedtsége bizonyítja. Programmja középen haladt. Irodalmi színvonal ; keresztény szellem. A lap irányával jellemeztük az irót is. * Akik ismerik, jobban mondva látták Cyprián t, magas, szikár emberről beszélnek. Ha ilyen, toronyőrnek gondolom a keresztény kultura tornyán. Örökvirrasztásos, nyiltszemü embernek. Szereti ezt vérrel megszentelt hazát, h magyar földet a kereszt árnyékában. De merthogy nyugosznak a múzsák, fegyverszünet van, nem harcolhat érte,ébren tartja tárogatós kürtjével katonaságát. A mélázó, alvajáró, mámorba temetett magyar kereszténységet. Első könyve megelőzte a Diadalmas világnézet megjelenését. Dátum hijján ugy kellett kiszámítanom. De a szelleme ebbe a prohászkás, édes harmóniába van beállítva. Nem mindenütt, de legnagyobbrészt. Tehát nem rajta, hanem saját ker. világnézetén nevelkedett. A Diadalmas megjelenési dátumára nagy szükségünk van. Nagy köz választja el az Utak az életben Cypriánt a Tanítónő Andorától. Keresztény. Ez tagadhatatlan. Hogy kath. irónak vallja mapát s kath. belletrisztikát. emleget, baj. Olyan értelemben az. Irodalom, művészet, általános érdekű, legalább is ker. lehet csak. Cypriánt is olvashatja mindenki érdeklődéssel. De tlieo. ria és élet ; az más. Öt az elbeszéléseinek élete igazolja, hogy kath. Írógárdáról beszélni nem ugy lehet, ahogy ö kifejezte. Ugy, ahogy Prohászka érti, hogy kath. lapokba dolgozzék az illető. Első elbeszélésében párbajellenes hangon állítja be a tragédiát. Zsibbadt, fuldokló hangulatban bon3'olitja le a következményeket. Az előzményt hátrább veti. Annál jobban festi, domborítja a kálváriás hangulatot, aminőt Kacziány Piétáin érzünk. Különben kedvelt, módszere, hogy a cselekvést kiragadja, a kronológikusságból, anélkül, hogy zavarná meséje világosságát. Társadalmi témát dolgoz föl legszívesebben. A Vérvándorlásban rácáfol az átöröklés theoriájára. Egy mondatba zsugori ja meséje alapeszméjét: nem a vér bűnös, hanem a lélek. De a vérátöröklés fizikaiságát megerősíti a könnyelmű lépésben. Védi a házasság szentségét. Egy gyerekes anyát állit, be féltékeny urával. Kis összekoccanás, házi háborúság, az asszony válni akar. A Condviselés útjába hajtja a házmesterpárt. Házsártos, pénzzsaroló jelenet tanuja. De a házmesterné azért nem válik,